2013. november 27., szerda

Jus Accardo: Touch - Érintés (blogturné)


A hétköznapok nagy rohanásában meg szoktál állni, hogy egy pillanatra rácsodálkozz a világra? A körülötted lévő tárgyakra és emberekre? Gondolkoztál már azon, hogy milyen jelentősége lehet egy érintésnek? Hagyd, hogy Kale és Deznee rávezessen ennek fontosságára Jus Accardo: Touch - Érintés című könyvében, amely várhatóan november 30-án jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából.
A Blogturné csapata november 21. és 30. között elkalauzol titeket egy olyan világba, ahol már semmi sem lehetetlen, mégis az emberi érzelmek mindennél többet érnek. Sok extra és a megszokottól eltérően egy másfajta, különleges játék is vár rátok, a nyeremények pedig lélegzetelállítók egy leendő rajongó számára!

Jus Accardo: Touch - Érintés

Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT. 
Borító: Keménytáblás vagy puhatáblás
ISBN: 9789633730881
Megjelenés: 2013. 

Fülszöveg:
Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája" is más – mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.

A könyvről:
Érintés...milyen hétköznapi dolog, mindennapi tevékenységünk velejárója, egy piciny kis mozdulat akár. Mégis, belegondoltatok már abba, hogy mennyi mindent jelenthet, hogy mennyi mindent kifejezhetünk vele? Hiszen minden érintés nyomot hagy maga után, meggyógyíthatja a testet, felmelegítheti a lelket. Kifejezhetünk vele bátorítást, vigaszt, együttérzést, támogatást, szeretetet vagy akár az ellentétét: gyűlöletet, haragot, félelmet... 

Ugyanakkor igaz az is, hogy nemcsak a testünkkel érintkezhetünk. Egyes dolgok, egyes emberek éppen a lelkünket érintik meg, és ez a belső érintés örökké belénk is ég, a részünkké válik és ott lakik bennünk hosszú ideig. Mert ebben az érintésben erő lakozik, érzések egész hada, energia, amely megerősít vagy éppen teljesen összetör.

Kale azonban egészen különleges képességekkel bír: ő semmiképpen nem érintkezik az emberekkel. Bőrének érintése halálos, minden élőlény elpusztul tőle, a lelkét pedig csak igen kevesen ismerik ahhoz, hogy bárkit is megérinthessen, hiszen a Denazen vállalat emberei egész kicsi korától fogva fogságban tartják. Éppen emiatt a különleges képessége miatt - irányítják, használják, fegyverként tartják a kezükben. 
Rave party
Csakis egy véletlennek köszönhető, hogy a Denazentől elszökve éppen Deznee-be botlik bele - szinte szó szerint -, a Denazen vállalat egyik fejesének lázadó lányába, aki apja ellen felkelve Kale segítségére siet. Menekülni kényszerülnek, régi, mélyen eltemetett titkokra bukkannak, és elhatározzák, kiszabadítják a többi Hatost, vagyis természetfeletti képességgel rendelkező rabot is a Denazen fogságából. S hogy közben rájönnek, hogy Kale "mérge" egyedül Dez-re nincs hatással? Hogy közben Kale-nek meg kell tanulnia, hogy mi micsoda a világban? Hogy közben rájönnek, nemcsak a testük, hanem a lelkük is megérintette egymást? Mindez már csak mellékes... Mert a hajsza közben folytatódik.

Régen olvastam ennyire lendületes, gyors tempójú írást, mely szinte lüktet az energiától. Accardo írásmódja friss, életerős, lüktető, az a fajta cselekményvezetés, amikor szinte levegőt sem kap az olvasó az események és érzelmek sodrában, és képtelen letenni a könyvet akár csak egy pillanatra is.


Kale
Az alapötlet a Hatosokról ugyan nem újkeletű, régen, régóta beszélnek már bizonyos "Hősökről", akik különböző képességekkel rendelkeznek és talán eleinte féltem is picit, hogy a regény elsodródik egyfajta átlagos szuperhősös történetbe. Ám Jus Accardo hamar rácáfolt erre! A kiinduló koncepciót képes volt egyedivé és végtelenül élvezetessé tenni, stílussal, hangulattal, energiával töltötte azt meg, és a végeredmény egy egészen egyedülálló, akciókkal bővelkedő ifjúsági regény lett.

A gazdag, élénk leírások, a szarkasztikus, humoros párbeszédek, Dez és Kale ébredező, ártatlan szerelme, a fiú beilleszkedése a világba, melyet soha sem ismert - szívbemarkoló, megindító élményeket nyújtanak. 

A romantika finom, édes, mégis meglehetősen érzéki, hiszen Kale most fedezi fel az érintés varázsát, most gyűjt tapasztalatokat - rácsodálkozva minden testi kapcsolat miértjére és csodájára. 

A fiú ismerkedése a világ apró dolgaival és részleteivel lenyűgöző és humoros módon tárul elénk, számomra egy kicsit Mauglit juttatja eszembe, ahogy az emberlány lassan, fokozatosan tárja fel előtte a világ gazdagságát és csodáját. Csakhogy őket közben nem zavarja meg egy volt barát - itt Alex -, aki még mindig a lányra utazik, sem egy őrült, veszélyes menekülés azok elől, akik Kale -s talán Dez - halálát is akarják.



A könyv végi összecsapás természetesen elmaradhatatlan, sodró, pergő részeket vonva magával, meglepetéseket, váratlan fordulatokat tartogatva számunkra. S bár a könyv végén egyértelmű, hogy a történet nem ért még véget és folytatódni fog - szerencsére! -, még sincs idegtépő függővég, amely szétcibálná az idegeinket.

Egyedülálló, zseniális könyv, amely kiemelkedik a tipikus YA történetek sorából, megmozgatja minden érzékünket, megnevettet, megríkat, feldühít, megnyugtat, megtölt élettel és energiával. Tökéletes karácsonyi ajándék lehet fiúknak, lányoknak egyaránt - ráadásul a soron következő szülinapi/névnapi ajándékon sem kell majd gondolkodnunk - garantáltan a folytatásokat szeretnék majd!

Karakterek:
Szeretem Jus Accardo-ban, hogy a történet lendülete és sodrása, valamint az írásmód fiatalos kidolgozása mellett kellő figyelmet fordított a karakterek megfelelő megformálására is.
Dez - bár tipikus lázadó tininek tűnik - szilárd és kétségbevonhatatlan erkölcsökkel rendelkezik, igazságérzete, eltökéltsége felülmúlhatatlan. Néha ugyan túl vadnak, túl féktelennek tűnt számomra, ám az álarc, a maszk lehullása után megmutatkozó belsője, vívódásai, gyengédsége és szeretete Kale iránt igazán szerethető karakterré tette, igazi erős, kitartó hősnővé.

A Kale testi ereje és lelki sérülései közötti ellentét hihetetlen precizitással és éleslátással bírva csodálatosan megindító és elragadó karakterré teszi a fiút, hiszen mindamellett, hogy tudjuk: élete árán is megvédené Dezt, és ereje biztonságot nyújt, úgy érezzük, hogy nekünk, magunknak is védelmünkbe kell vennünk, dédelgetni, pátyolgatni, megadni neki mindazt, ami sanyarú sorsa közben nélkülöznie kellett. Ráadásul dialógjai humorosak, édesek, bájosan őszinték és gyermekiek. Kell-e ennél több, hogy beleszeressünk???

Alex és Dax alakja tökéletes támogatói és kiegészítői a két főszereplőnk által képviselt személyiségnek, Dez apja pedig nagyszerűen tetszeleg a főgonosz szerepében - mégsem tudom egészen, hogy mit gondoljak róla. Talán azért, mert - csakúgy mint Dez - kicsit bízom benne, hogy nemhiába szülő, nemhiába apa, és szorult belé némi szeretet...Nos, a következő részekből kiderül...

Borító:
A borító hátterében meghúzódó erdő, a Kale-t megformázó fiú alakja, tekintetének eltökéltsége mind-mind tökéletesen jelzi a történet hangulatát, a cselekmény jellegét, milyenségét. Tipikusan az a borító, ami ránk kiabál a boltban: ezt vedd meg, ez neked való lesz! Imádom!


Ismerd meg Kale-t!
avagy Kale-lel beszélgettem 

Nagyon izgatott vagyok, mert fontos vendéget várok mára. Egy fiút. Méghozzá nem is akármilyet... Kale-t...

Óvatosan lép be a szobába, nyugtalannak tűnik.

- Szia Kale! Örülök, hogy eljöttél! Gyere, ülj le ide mellém!
Kale láthatóan zavarban van, továbbra is álldogál, a tekintete körbejár, aztán megállapodik a távolabbi fotelen:
- Inkább ide ...tudod, nehogy véletlenül hozzád érjek... - Ó, a francba!
- Hát persze! Majdnem el is felejtettem. Hiszen Neked van egy különös képességed, nem igaz?
- Igen. Akihez vagy amihez hozzáérek, az megszűnik létezni. Az érintésem öl. - lesüti a szemét, a pólójával babrál...
-  Ezek szerint soha, senki nem is érintett meg Téged?
- De igen. Csakhogy ők már halottak.
- Illetve van egy kivétel...
Feltekint, arca kisimul, felderül, szemeiben különös ragyogás.
- Igen. - mosolyog. - Dez ... -úgy ejti ki a nevet, hogy azt kívánom, bárcsak az enyémet ejtené ki így...
- Milyen érzés volt, mikor először meg tudtál érinteni egy embert, amikor először megérintetted Dezt - következmények nélkül?
- Hát, ezt nehéz elmondani. Meleg, sima, borzongató. Tudod, olyan különös... Remegést éreztem a hasamban...
- És ha jól tudom, azóta sem nagyon bírod elengedni Őt...
- Nem, nem engedem el. Most már én fogom a kezét. És nem akarom, hogy bármikor is más fogja. Most már tudom, mit jelent ez.
- Mármint arra gondolsz, hogy egy pár vagytok, igaz?
- Igen. Fogjuk egymás kezét.
- Kale, meséld el, mi volt a legjobb dolog, amit Dezzel átéltél? Mi a legjobb emléked vele kapcsolatban?
Kale arcán óriási, csibészes mosoly, a szeme fényesen csillan...
- Háááát...amikor Deznél aludtam és levettük a pólóinkat. - fülig pirulok, a torkomat köszörülöm. Kale mosolyog - Csináltunk még mást is, de erről többet nem mondhatok. Dez a lelkemre kötötte, hogy ne beszéljek ilyesmikről. Mert az szerinte illetlen. Az emberek sok mindenről nem beszélnek...
- Igen, vannak bizonyos magánügyek, amikről nem beszélünk másoknak..

- Ó, nemcsak magánügyekre gondolok. Azt sem szabad elmondani, ha valakinek fura szagú a haja, vagy ha fiú létére kisminkeli az arcát...Furcsa igaz? Ha nem beszélhetünk róla, akkor meg minek csinálja?
- Na igen. Biztosan furcsa lehet ez Neked...Máskülönben hogy megy a beilleszkedés ?
- Egész jól. Sok mindent kipróbáltam már, amit eddig nem csináltam, és sok helyen jártam. Tudtad, hogy a moziban ha felveszel egy szemüveget, olyan, mintha belemennél a filmbe? - a szeme olyan lelkesen csillog, hogy akár még a Godzillát is megnézném vele 3D-ben...
- Igen, láttam már ilyet. Szóval voltál már moziban. Ettél popcornt is?
- Hát, igen, vettünk egyet Dezzel... de nem igazán szeretem. Teljesen sós, és folyton belemegy a fogam közé a héja. Olyan fullasztó érzés...
- Igen, ismerős :) Mondd csak, akkor mi a kedvenc ételed?
- Hm...nagyon szeretem a  sajtrudacskákat azzal a fehér szósszal, és a mentás fagyit csokidarabkákkal - Deznek is ez a kedvence. Nagyon hűvös és vibráló érzés. És a csokidarabkák szétpattannak a fogaid között...
- Kale, mi a célod most, hogy kiszabadultál a Denazentől? Mit fogsz most csinálni?
- Kipróbálok mindent, amit eddig nem csináltam. Vitorlázni akarok, a tengerben fürdeni, ezer naplementét megnézni, autót vezetni, és csókolózni Dezzel...Sokat... - mosolyog
- Kale, úgy legyen! Köszönöm, hogy beszélgettél velem itt a blogomon.
- Blog...?
- Igen, tudod, ahol beszélhetek a könyvekről  és a szereplőikről az embereknek. Mint Rólad..
- Ó. Értem. Beszélsz majd az X-menről is? Őt nagyon szeretem...


Játssz Velünk az ajándékokért!!!

Ezúttal egy nagyon különleges játékot találtunk ki Nektek! Feladatotok a következő:

1. Töltsd ki a Rafflecopter dobozt és lájkold a kért oldalakat!
2. Minden blogon válaszoljátok meg az írónővel vagy a könyvvel kapcsolatos kérdésünket, amelyre mindig EGY SZÓ lesz a helyes megfejtés. A megfejtés ELSŐ BETŰIT gyűjtsétek össze 10 napon keresztül és írjátok bele az így kapott könyvcímet a rafflecopter megfelelő rublikájába. 
Kicsit azért nehezítettünk a játékon, mert nem soroljuk fel előre, hogy a melyik blogon találjátok a kérdéseket. Az aktuális blogokon minden esetben találtok majd egy rövid versikét, ami segít abban, hogy a melyik blogon találjátok a következő kérdést. 

Az én kérdésem:
Mi a neve annak a szervezetnek, ahol fogva tartották Kale-t?
(Ne feledjétek! A  kérdésre adott megfejtés első betűjét kell figyelembe vennetek!)

A következő kérdés ezen a blogon található:
“Bejegyzéseinek se vége, se hossza,
ezzel az olvasóit lázba hozza,
mert amit kétség kívül szeret, ha a befejezések függenek…”

Megnyerhető ajándékok:

1. díj:  Touch rajongói csomag (könyv, kitűző, kulcstartó, könyvjelző, hűtőmágnes, poszter) 
2. díj:  Touch olvasói csomag (könyv, könyvjelző, hűtőmágnes, kulcstartó) 
3. díj:  Touch kis csomag (könyv, könyvjelző, hűtőmágnes) 
4-5 díj: Touch könyvjelző és hűtőmágnes
6-10 díj: Touch könyvjelző

FIGYELEM! Rajtunk kívül álló technikai okok miatt, az elmúlt napokban nem mindenkinek működött megfelelően a rafflecopter. Erre sajnos csak egyetlen megoldást találtunk, ha új dobozt csinálunk. Ezért kérünk mindenkit, aki játszott korábban, hogy töltse ki újra az összes eddigi mezőt!
Köszönjük és elnézést a kellemetlenségért, reméljük nem lesz több ilyen. 

a Rafflecopter giveaway


Megtetszett a könyv? Rendeld elő kedvezményesen!


2013. november 23., szombat

Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok (blogturné)


Ruta Sepetys Árnyalatnyi remény c. könyvével egyszer már megmutatta nekünk, hogy milyen csodálatosan tudja felidézni és közel hozni számunkra a történelem elmúlt pillanatait, milyen hihetetlenül eleven képet tud festeni egy letűnt korszak eseményeiről és helyszíneiről.

A Maxim Kiadó jóvoltából az utazás a múltba tovább folytatódik, hiszen december 15-én megjelenik az írónő második regénye, a Kalitkába zárt álmok, melynek lapjain ezúttal az '50-es évek New Orleans-ába kalauzol minket az írónő.

A Blogturné Klub november 23-án induló turnéja is ezt az úticélt tűzte ki magának, így hat napon keresztül velünk együtt bolyonghattok New Orleans utcáin, olvashattok a korabeli divatról, megtudhattok érdekességeket a könyv születéséről. Tartsatok velünk a Kalitkába zárt álmok blogturnéján!

Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok

Kiadó: MAXIM KÖNYVKIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 352 oldal
Borító: FÜLES, KARTONÁLT
ISBN: 9789632613390
Megjelenés: 2013. november 29.

Fülszöveg:
1950-et írunk, és miközben New Orleans francia negyedében titkok fortyognak, a tizenhét éves Josie Moraine csendben szövögeti álmait. A helyiek között csak a bordélyban dolgozó prostituált anyjáról ismert Josie többet szeretne kicsikarni az életből, mint amit New Orleans kínálhat. Tervet kovácsol hát, hogy maga mögött hagyhassa a várost, de a negyedben történt rejtélyes haláleset olyan nyomozásba sodorja, ami próbára teszi az anyja, a lelkiismerete és a Conti Street rideg madámja, Willie Woodley iránti hűségét.
Ruta Sepetys magával ragadó jellemeket teremt, akárcsak a világon mindenütt nagy sikert aratott Árnyalatnyi remény című első regényében. A gazdag cselekményben titkok és hazugságok hálója szövődik, és a kísértő emlékeztető, hogy döntéseink sorsunkat alakítják.

A könyvről:
Néha az ember sorsa kilátástalannak tűnik, reménytelennek, eleve elrendeltetettnek. Néha úgy tűnik, falak vesznek körül, kizárják a világot az életünkből és nincs remény a menekvésre, a jobbra, a változásra. Mintha ketrecbe kerültünk volna...

Ám az ember nem arra hivatott, hogy beletörődjön a sorsába! Az ember törekvő lény , a boldogság elérését tűzte ki célul, ennek feltétele pedig a küzdelem, a kitartás, az állandó megmérettetés. Ezért aztán küzdünk, folyamatos csatákat vívunk önmagunkkal, másokkal és a világgal, megmérkőzünk minden akadállyal, hogy előrébb jussunk. 
Máskülönben nem lenne értelme...

Így vélekedik Josie Moraine is, aki az 1950-es évek New Orleansának francia negyedében él a munkahelyéül szolgáló könyvesbolt emeleti szobájában, távol az önző, prostituáltként élő anyjától, aki a város bordélyházában, Willie Woodley-nál dolgozik. Josie életére súlyos teherként nehezedik anyja balsorsa, megbélyegzi egész életét, jövőjét. Ám Josie jobb, szebb, értékesebb életről álmodozik. A bordély takarításából és a könyvesbolti munkájából származó minden pénzét félrerakja, hogy egy napon főiskolára mehessen és kitörhessen börtönéből, a szabad és független, ám nagyon is bűnös New Orleansból, és teljesen új lapokkal kezdhessen új életet. Ám az álmok elérése nem mindig könnyű. Számos akadály gördül az útjába, különös gyilkosság ügyében kezd el tudakozódni, anyja egyik bajból a másikba keveri, meggyűlik a baja a maffiával és a szerelmi élete is válaszúthoz érkezik. S hogy végül kilábal-e mindebből, létezik-e a kiút, van-e remény  átvergődni egy eleve megbélyegzett életből - nos, ezt tudhatja meg az a szerencsés, aki elolvassa ezt a könyvet.


Ruta Sepetys az Árnyalatnyi reménnyel férkőzött be először a szívembe, de ezzel a könyvvel vált igazán a kedvenc íróim egyikévé. Írásaiból ugyanis olyan nagyfokú nyugodtság, olyan megfontolt és átgondolt tudatosság sugárzik, amely önkéntelenül is egyfajta békés melankóliát, átszellemült megnyugvást idéz elő nálam. Történeteibe belemerülni valódi élményt jelent, teljes átélést.

A Kalitkába zárt álmok is egyfajta nyugodt, kiegyensúlyozott regény, pedig igen mély és komoly problémákat érint. Reális, intenzív és átgondolt, tökéletesen megírt történelmi fikció.

A cselekmény lassan mozgó, nem túl pörgős, ám mégis a legutolsó mozzanatig érdekes és lenyűgöző. Ruta Sepetys mindent reális szemmel néz, mintegy kívülállóként, majdnem narrátorként mutat be, mi magunk mégis a történet teljes részesének érezzük magunkat.

Josie sorsa és életének apró mozzanatai olyanok, akár egy-egy megragadott fénykép valahonnan a múltból, ami köré önkéntelenül is egy történetet sző az ember. Ahogy az írónő is tette, ám az ő szavaival ez a történet valósággá válik és tökéletesen megelevenedik.
Kemény és szívszorító mese ez egy lányról, aki megpróbálta valóra váltani az álmait, megpróbálta megváltoztatni a sorsát - akkor is, ha mindez tökéletesen lehetetlennek tűnt. S ha mégis sikerült neki, azt egyetlen dolognak köszönheti: annak a sok remek és támogató embernek, aki hitt benne, aki segítette és végigkísérte az útján. A szeretetnek, aminek - tudjuk - az ereje hegyeket mozgat meg és a reménynek, ami minden ember lelkének legerősebb mozgatórugója.

Ugyanakkor a regény egy történelmi fikció, s mint történelmi regénynek, az egyik fő aspektusa a helyszín és a kor összehangolt bemutatása
A könyv színtere New Orleans, a Big Easy, vagyis a könnyelműség, a lazaság, a szabadság városa. Ahol mindenki jókedvű, mindenki mulat és ünnepel, ahol mindenki boldog... Látszólag... Ám a könyv felfedi, hogy sok minden van, amit mi nem ismerünk, amiről a történelem nem sokat beszél. Arról, hogy mi van a színfalak mögött, a valóságban, ott, ahová a turistaszem már nem lát el. A város emberi oldalán,  New Orleans bensőjében, a sötét valóságban. Ahol a Big Easy nagyon is Big Hard, hiszen az élet kemény és viszontagságos, mindenki félelemben él a maffia rémuralma alatt, nehezen jut tisztességes munkához, hiszen a bűnözés mindennapos. 
Ráadásul ez a kettősség az emberekre is igaz, hiszen mindenki álarcot visel, maszkot húz, hogy megfeleljen a rá kiszabott szerepeknek. 

Ennek a kegyetlen és kőkemény világnak  a ránk nehezedő élét - zseniális írói megmozdulással - sikeresen tompítják az intelligens és szórakoztató párbeszédek, a száraz és szarkasztikus humor, de legfőképpen a tökéletesen kidolgozott és egyedülálló karakterek. 
Valamint az a finom és leheletkönnyű romantika,  ami szinte elfátyolozza a borzalmakat és elmélyíti a remény, a jövőbe vetett hit és a szeretet szikráit.

Karakterek:
A könyvben felvonultatott szereplőgárda olyannyira sokszínű és szokatlan, hogy leginkább az eklektikus jelzőt tudnám rájuk alkalmazni, mégis a könyv alapját, a hangulat és a történet magját képezik. Mondhatnám úgy is: a könyv erősen karakter-központú.
Jane Russel - akire Josie hasonlít
A megjelenített szereplők egytől egyig minőségi, tökéletesen megformált jellemek, egyedülállók a maguk nemében.
Josie számomra az 50-es évekbeli elegáns, finom nő megtestesítője - annak ellenére, hogy ő magát a legkevésbé sem tartja elegánsnak és finomnak. Ám a viselkedéséből, a lényéből áradó nőies báj, az őt körülvevő atmoszféra, leleményessége, sebezhetősége mégis azzá teszi. 

Nála jóval karakánabb és erősebb jellem a bordély mádámja, Willie, aki szarkasztikus humorával, keménységével, folyamatosan leplezett szeretetével hamar megkedveltette magát, Josie anyjának megtestesítőjévé vált. 

Az apaszerep, vagy legalábbis annak pótléka Willie fekete sofőrjének, Kokósnak jutott, akinek nagylelkűségétől, őszinte és semérmes mackószeretetétől egyenesen elolvadok.

Mellettük szinte szót sem érdemel az önzőségében és hiúságában fürdőző anya, aki saját gyermekét árulja el újra és újra, használja ki és fel minden és mindenki ellen. A legvégsőkig elítélem és megvetem az ő alakját és teljes személyiségét, s voltak olyan momentumai a könyvnek, amikor Josie-val együtt olyan mértékben átéltem az ő árulását és hátbadöfését, hogy rendesen fizikai rosszullét tört rám...

És végül Jesse...Jesse Thierry... A fiú, aki olyan, mint a neve: különleges, dallamos, ígéretes... A maga egyszerűségével, nyíltságával és éleslátásával tökéletes párja lehetne Josie-nak, ráadásul felfedi a legelső farmerek "betörésének" titkát is: addig ülj a kád forró vízben, magadon a farmerrel, amíg össze nem megy annyira, hogy ráfeszüljön a testedre. Utána pedig hagyd magadon, amíg rád nem szárad. Onnantól kezdve úgy fog állni rajtad, ahogy kell: simulékonyan és feszesen. :) Tudtátok?

Borító:
A borító és az egész történetet tökéletesen szimbolizáló kép első osztályú munka. Szépen kidolgozott, harmonikus színvilágú, megindítú. Az a fajta kép, amely mellett nem mész el anélkül, hogy alaposabban szemügyre ne vennéd. S mi más lehetne egy könyvborítónak az elsődleges célja, ha nem ez.





New Orleans, a "Big Easy
avagy miért lett New Orleans a Nagy Könnyű városa?


Azt hiszem, mindenki ismeri New Orleanst, Luisiana Mississipi mentén elterülő nagyvárosát. Ha másról nem, hát a jazzről, a maffiáról vagy a vámpírokról. 
A várost a könyvek, a filmek, a köztudat leggyakran csak a "Big Easy"-nek, vagyis a Nagy Könnyűnek nevezi, ám ennek az elnevezésnek az eredete kissé homályos. Több elmélet is létezik arra nézve, hogy vajon honnan kapta ezt a becenevet.

Nagy valószínűség szerint az elnevezés összefüggésben lehet New Orleans gazdag zenei örökségével, hiszen a város régóta nyújt menedéket a jazz és a blues művelőinek. A számos lokálnak, mulatónak és egyéb vendéglátóipari egységnek köszönhetően ez volt az a város, ahol egy zenész játszi könnyedséggel találhatott magának munkát, és közben a tapasztaltabb, ügyesebb zenésztársaitól tovább is fejleszthette zenei tudását.

Egy másik elmélet szerint a Big Easy becenevet egész egyszerűen azért kapta a város, mert igen lazán állt (és áll) hozzá az alkoholfogyasztás kérdéséhez. A nagy amerikai alkoholtilalom idején is aktív éjszakai élet folyt a város valamennyi szórakozóhelyén, hozzá lehetett jutni akár a legfinomabb borokhoz is - így aztán a kikapcsolódni vágyók a legnagyobb nyugalomban, alkohollal lazulva élvezhették az éjszakát.

Ugyanakkor az is igaz, hogy New Orleansban - sok amerikai nagyvároshoz képest - viszonylag alacsonyak voltak a megélhetés költségei. Könnyű volt munkához jutni, a lakhatás megfizethető volt, jutott bőven étel és ital. Egy viszonylag szerényebb fizetés is kényelmes életszínvonalat tett lehetővé.

Bármi is legyen a becenév eredete, az kétségtelen, hogy ha New Orleansra gondolunk, ez ugrik be elsőként. Hiszen tudjuk, New Orleans egyenlő a laza életvitellel, az éjjel-nappal szóló zenével, az állandó szórakozással. A Big Easy Amerika nemzeti szókincsévé vált, s tökéletesen jelzi a város könnyedségét, fesztelenségét, a Nagy Lazaságot.


Nyereményjáték

Természetesen nincs blogturné nyereményjáték nélkül, így aztán a feltételeket teljesítők közül három szerencsés most is  gazdagabb lehet a Kalitkába zárt álmok egy-egy példányával a Maxim Kiadó jóvoltából. 
Íme hát a nyereménydoboz - tudod, mi a dolgod...:) Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway


Részt vevő blogok listája

Nov. 23. - Roni Olvas - kritika + A Big Easy jelenség
Nov. 24. - Book Heaven - kritika + a könyv születése (videó)
Nov. 25. - MF Kata gondolatai - kritika
Nov. 26. - Kristina blogja - kritia + a könyv helyszínei
Nov. 27. - Deszy Könyvesblog - kritika + a korabeli divatról
Nov. 28. - Kelly Lupi Olvas - kritika


Megtetszett? Rendeld hát elő 30% kedvezménnyel!

2013. november 19., kedd

Emma Garcia: Szerelem első kattintásra (blogturné)



Még csak most kezdődött, de máris elegetek van ebből az esős, nyirkos időből? Kezd a hangulatotok is borongóssá válni, a kinti világgal együtt a kedvetek is elsötétülni? 
Ne hagyjátok! 
Gyertek velünk egy vidám, jókedvű kalandozásra Vivienne Summers-szel, aki tudja, mi a gyógyír a szívügyekre, hogy mitől lesz jobb a kedved és igazán derűs a kikapcsolódásod! A Szerelem első kattintásra című chick-lit történet blogturnéja során vidám perceket tölthetsz velünk, megismerheted a Maxim Kiadó legújabb könyvének történetét, olvashatsz érdekességeket a könyvről, és hogy a kedved garantáltan megjavuljon, természetesen játszhatsz is a könyv egy-egy példányáért!

Kattintgass hát velünk!

Emma Garcia: Szerelem első kattintásra 

Kiadó: Maxim Könyvkiadó 
Oldalak száma: 368 oldal
Borító: FÜLES, KARTONÁLT
ISBN: 9789632613314

Fülszöveg:
Miután Rob, Viv volt vőlegénye háromszor is lefújta az esküvőt, a lány tudja, hogy csak segítséggel állhat talpra. S miközben összetört szívek történeteit kutatja az interneten, kipattan az agyából az isteni szikra – saját weboldalt létesít! Ahol az összetört szívűek mindent egy helyen találhatnak meg. Csakhogy az útmutatás, amelyhez a weboldal révén jut, mintha nemigen segítené Rob visszaszerzésében. Éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy legjobb barátja és tettestársa, Max irányába vezeti. De hát hol marad Max, amikor Vivnek leginkább szüksége lenne rá? És Rob belátja valaha a tévedését? Egyébként pedig létezik olyan hatékony böngésző, amely képes megakadályozni, hogy összetörjük saját szívünket… vagy másokét?

A könyvről : 
Azt hiszem, mindenki esett már át szakításon, így mindenki tudja, hogy mindegy, hogy Téged dobtak vagy Te döntöttél úgy, hogy más utakon folytatod tovább az életed, mindenképpen hatalmas erőfeszítésre lesz szükséged ahhoz, hogy túltedd magad a kudarcon és kibírd valahogy párod hiányát. 
Talán elfogadni a legnehezebb. Tudomásul venni, hogy vége szakadt. Talán nem is megy egyből, talán próbálkozol még, beleadsz mindent, stratégiákat dolgozol ki, várod, hogy történjen valami csoda. De a csoda általában csak nem jön, s ha mégis sikerül elérned azt, amit akartál, hamarosan rájössz, hogy hiba volt: ami egyszer nem működött, az nem fog hirtelen megjavulni...

Csak meglehetősen sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy végül erre rájöjjön az ember...

Vivienne Summers vőlegénye közvetlenül az esküvőjük előtt gondolja meg magát és lép vissza a házasságtól - immár harmadszor. Úgy érzi ugyanis, hogy ő még nem kész arra, hogy elkötelezze magát, túlságosan sok lenne ez neki. Viv pedig - abban bízva, hogy a távolság jót tesz a kapcsolatuknak - elköltözik, és az Interneten, hasonló sorsú nők elbeszéléseiből próbál erőt meríteni a szívfájdalom túléléséhez és a szeretett férfi visszaszerzéséhez. Terveket sző, weboldalt hoz létre, és barátjára, Maxre támaszkodva próbálja újra meghódítani Robot. Ám egy kudarcba fulladt baráti esküvő és egy balul elsült baráti vacsora után Vivnek be kell látnia: a kapcsolatuknak végleg befellegzett. S mikor az élete megmásíthatatlanul összeomlani látszik, váratlan helyről érkezik a régen várt boldogság reménye: Max barátből férfivé válik Viv szemében, és minden hibája ellenére csodálatos megnyugvással tölti el a lányt...egészen addig, mígnem Rob egy este be nem állít egy hatalmas virágcsokorral....

Emma Garcia debütáló regénye a chick-lit könyvek műfajába tartozik, s így aztán magán viseli ennek minden pozitív tulajdonságát és jellemvonását: szórakoztató, humoros és kellőképpen nőies, éppen olyan mértékben, hogy az élvezetes és jóleső maradjon.

A történet nem tartalmaz túl sok meglepő fordulatot, nincsenek hatalmas meglepetések benne, lendületessége, könnyed humora és szerethető karakterei miatt mégis nagyszerű és igazán szórakoztató olvasmány.

Bámulatosan jó érzékkel találja meg az egyensúlyt Viv magánélete, munkája és karrierje, valamint a barátaival és a családjával való kapcsolata között. Azzal együtt, hogy a regényt elejétől a végéig átszövi a humor egy sajátos, önirónikus formája, számos elgondolkodtató, megkapó üzenetet is közvetít felénk a családi értékekről, a baráti kapcsolatokról, önmagunk megtalálásáról és elfogadásáról.

A Viv által létrehozott weboldalra történő, fejezetek előtti bepillantások szellemesek és életszagúak, sajátos és egyedülálló megoldásai egy kényes és többnyire fájdalmas téma könnyed feldolgozásának.

A könyv végi lezárás számomra kicsit gyorsnak, hirtelennek tűnt, vártam volna még egy nagy, mindent elsöprő sablonos jelenetet, ami teljes egészében eltöltött volna a megelégedés jóleső telítettségével - ez elmaradt, kicsit elnagyoltra sikeredett.

Mégis azt kell mondjam, nagyon jólesett olvasni ezt a könyvet, kedves volt, vidám, könnyed - az a fajta könyv, amit bármikor elő lehet szedni elolvasni.
Karakterek:
A könyv karaktereinek legnagyobb erénye, hogy amellett tudnak szellemesek, szórakoztatók és szerethetők lenni, hogy nevetségessé vagy szánalmassá válnának. Ezek a karakterek - Vivvel az élen  - ugyanis nem buták, hanem éles eszű, eltökélt, céltudatos személyiségek, akik ugyan néha komikus helyzetekbe sodorják magukat, de csupán csak a hétköznapiság mértékéig, éppen annyira, hogy ezáltal valós és élő személyekké válhassanak.

Szerettem Viv kitartását és ötletességét, a tényt, hogy képes hibát hibára halmozni, ám mindebből tanulni és fejlődni.

Rob már-már beteges tökéletessége röhejesnek és álszentnek tűnik emellett a hétköznapiság mellett, önteltté, fellengzőssé teszi, felszínessége és képmutatása pedig egyenesen ellenszenvessé.

Max természetessége és gondatlansága ehhez képest üdítő és szívhez szóló, minden hibája ellenére is belopja magát valamennyi Olvasó szívébe. Azt hiszem, egy újabb book-boyfriendet avathatunk személyében.

Borító: 
Azt gondolom, a borító  a maga egyszerűsége és látszólagos dísztelensége ellenére sem nevezhető visszafogottnak vagy szolidnak, hiszen a betűtípus mozgalmassága és vidámsága, a vonalak kacskaringós játéka rendkívül élettelivé és derűssé teszi a borítót, sokat elárulva ezzel a könyv hangulatáról és stílusáról. 
Személy szerint azt gondolom, sokkal találóbb, mint bármelyik másik külföldi kiadás borítóképe.






Álomcast - vagyis a főbb szerepekben pedig...


Bevallom, nem volt túl könnyű dolgom, amikor a szereplők kiválogatását tűztem ki célul, mégis viszonylag elég könnyen megtaláltam a számomra ideálisnak vélt karaktereket.

Amikor Vivienne-re gondoltam, tudtam, hogy egy mosolygós arcú, csinos, modern lányt kell találnom a szerepre, akit el tudok képzelni szomorúan, megtörten, el tudok képzelni csetlő -botló, spicces diszkókirálylányként és el tudok képzelni kócosan, másnaposan, teljesen összezavarodottan is. 
Így találtam rá Sophia Bush-ra, akinek kedves, derűs arca, hétköznapi megjelenése tökéletesen megfelel a szerepre.

Aztán következett Rob, a sármos, elegáns, úriaskodó ex-vőlegény, aki jóképű, mégis leginkább ellenszenves alak, kellően öntelt és pökhendi, kissé piperkőc és lekezelő.
Azt hiszem, Vele volt a legnehezebb dolgom, ám azt hiszem, mégis sikerült rábukkanni a megfelelő személyre, méghozzá Matthew Crawley személyében.

És akkor személyes - és gondolom mindenki más - kedvenc karaktere következik, méghozzá a művészi értékekkel rendelkező, sármosan zabolátlan, lezser, bőrkabátos jóbarát, Max Kelly

Egy kissé bohém, komolytalannak tűnő, mindenképpen borostás képű sármőrre volt szükségem, akit el tudnék képzelni motoron száguldani, szájában az ecsettel elmélyülten festeni, vagy az ágyból álmosan, kócosan kimászni. Így akadtam rá Armie Hammerre, aki így, ahogy ezen a képen van: borostásan, kócosan, mosollyal az arcán az a Max lehetne, akiért én is világméretű kampányt indítanék...

És végül ott van Lucy, Viv kissé szexmániás, buja, ám mindenképpen szerethető és karakán barátnője, aki mindenféle vad dolgokat művel latin barátjával és kellőképpen határozott és keménykezű Vivvel. Erős és célratörő nő, összeszedett, magabiztos és asszertív. Számomra Lucy megtestesítője így aztán  Jen Lilley lett.  



Nyereményjáték

Viv élete egy csapásra megváltozik, amikor vőlegénye elhagyja. Természetesen nehezen viseli a szakítást, és a nehéz napokra egy dallistát állított össze. A lejátszási listának a Búbánat címet adta, és ahogy majd láthatjátok is, igazi sírós-szakítós zenéket válogatott össze.

A ti feladatotok, hogy a blogturné négy állomásának segítségével összeállítsátok ezt a bizonyos listát! Minden állomáson megtaláljátok az egyik dal címét, amelyet Viv hallgat. Az előadók nevére viszont nektek kell rájönnötök. Ha sikerült, már nincs is más dolgotok, mint beírni a Rafflecopter megadott sorába, és persze ha kedvetek van, Vivvel együtt hallgathatjátok majd a dalokat olvasás közben.

a Rafflecopter giveaway


Kattintottak még...

nov. 18. - Nem harap a... - vélemény
nov. 19. - Roni Olvas - vélemény + fancast
nov. 20. - Kelly & Lupi Olvas - vélemény + borítómustra
nov. 21. - Deszy Könyvesblog - vélemény + az írónő bemutatása




Template by:
Free Blog Templates