2013. március 20., szerda

Gégény Gabriella: Ízek és más szenvedélyek

Fülszöveg:
A Szivárvány könyvek új kötetében Gréta tíz év után egy bárpultnál fut bele egyetemi szerelmébe, aki csóró diákból lett kőgazdag vállalkozó, s csak egy dologban hasonlít arra a diákra, aki Gréta életének első férfi volt: még mindig ellenállhatatlanul vonzó. Gréta újságíró, de legnagyobb sikereit gasztrobloggerként éli meg. A véletlen találkozás pedig rádöbbenti, hogy a szerelmet nem lehet csak úgy eltemetni. A kötetben ízek és szenvedélyek tombolnak, s az elbűvölő sztorihoz még egy tucat finomság-recept is jár.


A könyvről:
Köztudott tény: a nők bizony szeszélyesek. Azzal azonban nem biztos, hogy mindenki tisztában van, hogy a női szeszélyt milyen nagy mértékben képes befolyásolni és irányítani más nők szeszélye iránti fogékonyságunk.
Hogy mit is jelent ez pontosan? Nos, máris megmagyarázom...

Abban a hatalmas kegyben és szerencsében részesültem nemrég, hogy az elsők között olvashattam el Gégény Gabriella hamarosan könyvesboltokba kerülő kis gasztroregényét, amely az Ízek és más szenvedélyek címet viseli.
Ha olvashattam, hát olvastam is, arra azonban senki nem készített fel, hogy ha olvasom, hát sütöm is! Na nem a könyvet, hanem a belőle felém illatozó és kacéran magukat áruló ínycsiklandó süteményeket.

Mert bizony, amit egy nő kitalál és kitálal, az a másiknak is azonnal kell. Addig megy, amíg meg nem szerzi, ki nem okoskodja, aztán prédául az asztalára nem teríti...

Így történt, hogy Gégény Gabriella szeszélyéből az én szeszélyem lett...Talán gondolati és fogalmi síkon is kissé, de tárgyilagosan mindenképp...itt ontja magából ugyanis édes és hívogató illatát az asztalon. A női szeszély ... a sütemény.

Soha azelőtt nem olvastam még gasztroregényt... Nem minthogyha nem szeretném a gasztronómiát és a kulináris élvezeteket, hiszen magam is naponta sürgök-forgok a konyhában, és kísérletezem a legkülönfélébb ízes csodákkal. Valamiért azonban úgy gondoltam- eddig -, hogy ha étel, akkor szakácskönyv, ha olvasnivaló, akkor pedig regény...Nos ez az elméletem most megdőlni látszik, hiszen a kerettörténetbe foglalt megelevenedő és saját történettel bíró süteményreceptek önálló életre keltek, saját fejezetet kaptak, szinte megmagyarázták létrejöttük miértjét. Minden sütemény életre kelt, feltöltődött emlékekkel és mondanivalóval, érzésekkel gazdagítva pompás ízüket és küllemüket.

A könyv kerettörténetének középpontjában Gréta áll: egy harmincas, kislányát egyedül nevelő családanya, aki szabadidejében gasztroblogot ír az általa oly szeretett süteményekről és ételekről. Gréta látszólag révbe ért: hamarosan megjelenik első, saját könyve, újságíróként remek munkája van, kislánya szép és egészséges: már csak egyetlen dolog hibádzik: csak nem akar rátalálni az a rég várt szerelem. Ám egy délután - barátnőire várva - összefut élete első, egyetemi szerelmével, Márkkal, aki annak idején egy külföldi munka miatt hagyta őt faképnél. Az élete felbolydulni látszik, hamarosan feltűnik egy hetyke kis kalap, egy balatoni vitorlás és sok-sok női, szeszélyes sütemény...

A történet - mint látjuk - egy édes kis szerelmi történet, két régi szerelmes újbóli találkozása, a múlt megelevenedése, ha úgy tetszik: egy második esély. Gréta és Márk lassan ismét egymásra talál, s amint a jelenben sorra következnek az események, úgy tárul elénk újra és újra egy-egy kis részlet a múltból, a régi időkből, a régi szerelemből. Gréta és Márk is döntés előtt áll, választaniuk kell... S a kérdés adott: vajon elkövetik-e újra azokat a hibákat, mint egykor, vagy tanulnak belőle és korrigálnak? A lehetőség adott...csak élni kell vele....



Gégény Gabriella helyes, édes kis történetet alkotott meg receptjei köré, bájos, megmosolyogtató egymásra találását két egykori szerelmesnek.


Nagyon szerettem a kettejük között lezajló csipkelődő és szarkasztikus párbeszédeket, a gunyoros megjegyzéseket, cívódásokat - bár több ízben inkább a bölcselkedés felé kanyarodtak el ezek... Én magam nem nagyon szeretem ugyan, amikor valaki ennyire tudálékosan igyekszik átadni számunkra az addigi életbölcsességeit, azt azért meg kell mondjam, hogy tökéletesen jellemző mindez erre a 30-40 év közötti korosztályra: valamiként úgy érzi ilyenkor az emberek többsége, hogy a fiatal felnőttkorból a tapasztalt, bölcs felnőttkorba léptek; megszűnik a bizonytalanságuk a világban, másokban és elsősorban saját magukban, s egyszeriben nagyon tisztán vélik látni a dolgokat és igyekeznek ebbéli tudásukat átadni másoknak. Ez természetes és egyértelmű velejárója az életkor haladtának - még akkor is, ha néha túl soknak érezzük másoktól.

Rendkívül dicséretes viszont az a természetesség, amellyel Gégény Gabriella és mellette hősnője, Gréta az értékeket és a hagyományokat közvetíti...Mindamellett, hogy Gréta egy ízig-vérig mai, modern nő, aki szereti a csinos ruhákat, a divatot, a városi forgatagot, mégis nagy hódolattal adózik a népzene, a napi kultúra iránt, fejet hajt a régmúlt idők értékei előtt, s blogjában is olyan hagyományos recepteket mutat be, ami egyértelműen a magyar békeidők cukrászdáit idézi.... Szinte látom Grétát, kis díszes, tollas kalapban, szűk kosztümben, amint karját egy jóvágású, udvarias úriembernek nyújtva bevonul egy Duna-parti kis cukrászdába...Igen, azt hiszem, hasonló hangulatot áraszt az egész könyv...Nyugodt, udvarias, békebeli harmóniát, tiszteletteljes légkört, megbecsült és értékelt perceket. Hagyománytiszteletet, felidézését a múltnak és a csodás emlékeknek, megbecsülését minden adott pillanatnak és megkapott élvezetnek. Legyen az akár szerelem, akár egy hőn szeretett nagynéni, akár egy finom sütemény...

Karakterek:
Mint már mondtam, számomra Gréta egy modern, mégis rendkívül hagyománytisztelő nő. Amellett, hogy ő a családfenntartó és megvalósítja saját magát, mégis betölti a nőkre az idők során kirótt valamennyi szerepet: gyermeket nevel, háztartást tart fenn, átörökíti a kultúrát.
Karaktere mindannyiunk számára példaértékű és követendő.

A férfi főhősünk mindebben tökéletes partnere Grétának: értékeli és támogatja a lány minden mozzanatát, továbbviszi az Ő értékközvetítését, udvarias, figyelmes - igazi régivágású úriember. Nem is lehetne más egy olyan nő mellett, mint Gréta...

Mégis, azt hiszem, a legnagyobb kedvencem Viola, a népdalénekes művésznő. Aki ugyan nem tökéletes, mégis olyan magától értetődő bölcsességeket fogalmaz meg, amelyek az ő szájából egyáltalán nem tűnnek mesterkéltnek vagy erőltetettnek, személyiségének karizmatikussága, életvidámsága átragyog a papíron és tudjuk: ilyen egy önmagával teljesen megbékélt, csodálatos ember, s hirtelen megértjük, mit is jelent a belső szépség....

Érdekességek:
Gégény Gabriella a főiskolán pénzügyi, informatikai tanulmányokat folytatott, majd hosszú évekig az informatika világában dolgozott. Nővére -eredeti foglalkozása szerint - ötvös, s az írónő maga is gyermekkora óta rajong a művészetekért. Így aztán a húszas évei végén egy népi mesterségeket oktató iskolában elvégezte a fazekas szakot. Itt ébredt rá arra a fontos dologra, melyet könyvében is igyekszik megosztani velünk, Olvasókkal, hogy: "a forma, a motívum, a színvilág mennyi mélyebb üzenetet hordoz magában, ha olvasni tudunk belőlük. S hogy egy csodálatosan díszített tárgy milyen erős hatással van rám, képes megváltoztatni a pillanatnyi hangulatomat. Írásaim szereplőinek történetét is többnyire egy-egy elkapott hangulat alakítja. Egy illat, egy antik tükör, egy fátyollal díszített női kalap, egy régi ízt őrző recept nem csak önmagáról, hanem a hozzá kötődő emlékeinkről, érzéseinkről is mesél, különös, meglepő atmoszférát teremtve a jelenbe. Az általam elmesélt romantikus történetek nem titkolt célja is ez, keverni a múltat és a jelent, visszahozni elfeledett értékeket, fekete-fehér filmkockákat, évtizedes recepteket és beleszőni őket újra a mindennapokba."

Aki bővebben megismerkedne Gégény Gabriellával, látogassa meg Facebook oldalát!


Jó olvasást (vagy étvágyat?) kívánok! 

2013. március 16., szombat

Filmes hírek - Divergent (A beavatott)

Újabb filmes hírek láttak napvilágot - ezúttal a Divergent, vagyis Veronica Roth disztópiájának megfilmesítéséről. Pontosabban a castingról...

Azt már tudjuk egy ideje, hogy a könyv - és film - főhősnőjét, Beatrice Priort Shailene Woodley játsza majd  a könyv filmadaptációjában, most azonban nyilvánosságra hozták a többi kiválasztott szereplő személyét is.

Számunkra talán legfontosabb, hogy ki alakítja majd Négyes szerepét .... Hiszen kiválasztották már Őt is! Hogy ki ő? Nem más, mint Theo James, az Underworld moziváltozatának Davidje...Igazából más közismert filmjét nem is nagyon tudom megemlíteni, főként tv-sorozatokban játszott eddig - amit nálunk persze nem vetítettek, így többnyire ismeretlenül hangozhat a neve - legtöbbünknek..
Bevallom, nálam Ő nem kifejezetten egy Négyes, mindenesetre látok benne fantáziát, látok benne lehetőséget - ki tudja! Akár még tökéletes is lehet! :)

Annyit még Theo James-ről - mert bevallom, engem ezzel nyert meg magának: Theo James színészi karrierjén kívül a zenei karrierrel is kacérkodott. A londoni székhelyű Shere Khan nevű együttes énekes-gitárosa volt sokáig - ma már aktívan nem zenélnek együtt, ám zenéjüket még sok helyen fellelhetjük és meghallgathatjuk. Például itt:



És akkor lássuk a Többieket:

Eric szerepében - Jai Courtney        
             
 Maggie Q mint Tori

Christina - Zoé Kravitz

Caleb - Ansel Elgort

És - súgva, halkan még annyit teszek hozzá: egyes források és pletykák szerint Kate Winslet játssza majd Tris anyját, Aaron Echhart Marcust, Peter szerepébe pedig Miles Teller bújik majd...de, természetesen, ezek még csak kúsza hírek :)
Roppant izgatottan várom a filmet, amelynek bemutatóját 2014. március 21-re datálják...





2013. március 12., kedd

Könyvek még, még, még!

Bizony-bizony, itt a tavasz! Kint ragyogó napsütés, 15 fok, madárcsicsergés! Ilyenkor valahogy mindenhez nagyobb kedvet érzek! Végre az olvasáshoz is! 
És ha tavasz, akkor közeleg a Könyvfesztivál ideje, ami nemcsak azért jelentős program, mert összejön a könyves világ színe-java, és találkozhatunk végre a régen látott könyves ismerőseinkkel, megismerhetjük az új íróinkat, építhetjük a kapcsolatainkat, hanem azért is, mert erre az alkalomra számos kiadó előrukkol valami igazán érdekes, régen várt újdonsággal. GYanítom, ez idén sem lesz másként, bár - súgva teszem hozzá -, egyelőre a legtöbben még titkolóznak és nem rántották le a leplet a meglepetéseken. 
Nos, azért néhány dolgot már tudunk...és néhányan nem is várják meg a fesztivált...Mi ennek persze csak örülünk, hiszen addig is van mit várnunk, van mit olvasnunk....


Rebecca Hamilton: Az öröklétű lány


Kiadó: IPC MIRROR
Súlya: 420 gramm
Oldalszám:  416 oldal
Várható megjelenés: 2013. március 19.

Fülszöveg:
Mielőtt még legyintenél, hogy "Ó, már megint egy olyan könyv", higgy nekem: ez más. Nem gondoltam, hogy engem is leköt egy vámpíroktól, alakváltóktól, boszorkányoktól hemzsegő sztori, de a Hamilton által megteremtett mitológia értelmet ad e természetfeletti lények létezésének.
- Robert Zimmermann/A Life Among the Pages
A wicca Sophia Parsons egy Sziklás-hegységben fekvő kisvárosban él. A közösség kitaszítottjaként tengeti mindennapjait: az emberek kerülik, mert kapcsolatot feltételeznek közte és néhány megoldatlan gyilkossági ügy között. Sophia egyetlen vágya, hogy megszabaduljon a fejében duruzsoló zajtól. Ennek érdekében ártatlan bűbájhoz folyamodik, és elvégzi vallása egyik szertartását, aminek következtében az alapzaj suttogó hangokká változik. Amikor már végképp úgy véli, hogy kezd elmenni az esze, őrületéhez különös társak szegődnek, akik ráadásul veszélyesek. Az egyikük Charles, akibe Sophia maradék józansága ellenére beleszeret. A férfinak köszönhetően egy sokkal rejtélyesebb valóság tárul fel előtte, mint amiben valaha hinni mert. Ebben a világban a túlélés érdekében tilos kérdéseket feltenni, és illik kitérni a halhatatlanok útjából. Ám ő már réges-régen átlépte a határt…
Paranormális románc, okkultizmus? Garantálom, hogy képtelen leszel letenni.
- Geek News Network

Saját megjegyzés:
Teljesen véletlenül akadt meg a szemem ezen a könyvön, ami bizony jövő héten már meg is jelenik, mégis alig-alig hallani róla...Mindenesetre ígéretesnek tűnik, és kíváncsian várom... A borítót tekintve nem őrizte meg a kiadó az eredeti kiadás borítóját - szerencsére. Nekem nagyon tetszik ez a befont hajú lány...kár, hogy nemsokára megjelenik hazánkban még egy könyv - és ugyanezzel a borítóval...jajj!



Chris Howard: Gyökértelen

Kiadó: Főnix Könyvműhely
Várható megjelenés: 2013. április - Könyvfesztivál

Fülszöveg:
A 17 éves Banyan fákat épít: elszórt fémhulladékokból erdőket kreál a gazdag ügyfeleknek, akik a pusztulás látható nyomai elől szeretnének menekülni. Bár maga Banyan még sosem látott igazi fát – hisz azok már egy évszázada kihaltak −, apjától még az eltűnése előtt sokat hallott a Régi Világról. Minden megváltozik, amikor Banyan megismerkedik egy rejtélyes nővel, aki különös tetoválást visel a testén – egy térképet, ami az utolsó élő fákhoz vezet. A fiú elindul a pusztuláson keresztül, ahonnan nem sokan térnek vissza. Akik megmenekülnek a kalózoktól és fosztogatóktól, azokra ott várnak a sáskák… akik most már emberhúson élnek. De nem Banyan az egyedüli, aki a fákat keresi, az idő pedig egyre fogy. A bizonytalanságok közepette a fiú kénytelen szövetségre lépni Alphával, a vonzó, de veszélyes kalózzal, akinek szintén megvannak a saját tervei. Miközben pedig a talán csupán a legendákban létező ígéret földje felé tartanak, Banyan megdöbbentő dolgokat tud meg a családjáról, a múltjáról és arról, mire képesek az emberek, hogy visszahozzák a fákat.

Saját megjegyzés:
Be kell vallanom, hogy a Főnix Könyvkiadó mostanában egyike az egyik legkedvesebb kiadóimnak. Valami furcsa módon különös érzékkel választják ki azt, hogy milyen könyvek kerülnek ki a kezük alól, a fordítói munkáik tökéletesek, kapcsolattartásuk példásnak mondható. 
Idén tavasszal ismét két sikergyanús kötetet hoznak, mindkettő várólistás és nagy reményeket fűzök hozzájuk! Ha választani kéne, sem tudnák, a kettő közül melyiket. A Gyökértelen azért áll talán picivel közelebb a szívemhez, mert így, első olvasásra a világ a Lorax c. animáció világát idézi, ami a lányaim egyik nagy kedvence... A többi pedig...kaland, kaland hátán! Ez kell most nekem!


Victoria Schwab: Az Archívum


Kiadó: Főnix Könyvműhely
Várható megjelenés: 2013. április - Könyvfesztivál

Fülszöveg:
Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A halottak a Történetek, nyugvóhelyük pedig az Archívum. Papi először négy éve hozta el ide Mackenzie Bishopot, amikor a lány még csak egy rémült, de elszánt tizenkét éves volt. Most azonban Papi halott, helyét pedig Mac vette át: könyörtelen Őrzővé lett, akinek feladata megakadályozni a gyakran erőszakos Történetek felébredését és menekülését. A holtakat nem zavarhatják az Archívumban, valaki azonban mégis szándékosan megmásítja a Történeteket és fontos fejezeteket töröl ki. Hacsak Mac össze nem rakja a megmaradt darabokat, még maga az Archívum is darabokra hullhat.

Saját megjegyzés:
Íme a kiadó második ígéretes megjelenése. Számomra hátborzongató már a gondolat is, hogy hullák, halottak között mászkáljak, de egy olyan hangulatot áraszt mind a borító, mind a fülszöveg, hogy egészen biztos vagyok benne: kihagyhatatlan a könyv, sőt! Talán több is annál!


Ally Condie: Reached

Kiadó: Ciceró Könyvstúdió
Oldalak száma: 448 oldal
Megjelenés: 2013. április

Fülszöveg:
A trilógia harmadik része
A Társadalom elhagyása után, a Felkelés – és egymás - kétségbeesett keresése közben, Cassia és Ky ugyan megtalálják azt, amit kerestek, de újra elveszítik egymást: Cassia a Társadalomban kap munkát, ahonnan a Felkelésnek kell dolgoznia. Kyt a Társadalom határain kívülre vezénylik. Az eseményeket nem lehet előre megjósolni. Hamarosan azonban lehull a lepel néhány titokról, és új fordulatot vesznek az események.
A New York Times bestseller listáját vezető Matched-trilógia izgalmas befejező részében, Cassia megbékél a nehézségekkel, amikkel az egyéni szabadságot korlátozó élet elleni lázadás jár, keresi a számára korábban elérhetetlennek tűnő szabadságot, és tiszteletben tartja a szerelmet, ami nélkül nem tudna élni.

Saját megjegyzés:
Sokan szeretik, mások nem. Én inkább az előbbiek táborát szaporítom, bár a második kötet hagyott némi keserű szájízt maga után, én bízom benne, hogy a harmadik rész kárpótol minket ezért, és igazán esemény- és érzelemdús befejezést kapunk! Várom!


Andrzej Sapkowski: Vaják III. - Tündevér


Kiadó: PLAYON MAGYARORSZÁG KFT 
Borító: kartonált
Súly: 20 gramm
ISBN: 9789638962218
Megjelenés: 2013. március 26.

Fülszöveg:
Az emberek, törpök, manók és tündék több mint száz esztendőn keresztül éltek békében egymás mellett. De ennek a békének vége, és a fajok ismét egymás ellen és maguk ellen harcolnak.
Ebben a viharos időben születik egy gyermek, akire a világ összes vajákja várt. Ciri a Cintrai Nőstényoroszlán, Calanthe királyné unokája. Különös hatalmakkal és még különösebb sorssal van megáldva, mert egy jövendölés Lángnak hívja őt: lángnak, amely örökre megváltoztatja a világot jó vagy rossz irányba
Ríviai Geralt, a vaják magával viszi Cirit a vajákok központjába, de Ciri egyáltalán nem hasonlít a többi tanítványhoz. Nem kell keresztülmenjen az átlagos vajákok számára a természetfeletti képességek eléréséhez szükséges mutációkon, amelyek gyakran kiirtják az érzelmeket és az emberi érzékenységet. Ciri valami egészen egyedülálló.
Ahogy a politikai helyzet egyre baljóslatúbbá válik, és a háború fenyegetése szinte már kézzel fogható a vidéken, Ciri megtanulja a hatalmát azok támogatására használni, akik szembeszállnak a gonosszal. De több segítségre van szüksége, mint amennyit a vajákok adhatnak neki: amint Geralt és ő elhagyják a vajákok központját, olyasvalaki veszi üldözőbe őket, aki pontosan érti a prófécia tartalmát és pontosan tudja, mire képes Ciri.
Lehet, hogy Geralt ezúttal ellenfelére akad?

Saját megjegyzés:
Nos, ez a kötet még számomra is kilóg picit a sorból, de egyszerűen muszáj végre megtudnom, mi az a Vaják! A napokban elkezdem az előző két részt, igyekszem megismerni ezt a világot...Talán az ERebos óta vonz kicsit jobban a számítógépes játékokon alapuló történet, a fantasy igazi, vérbeli világa... Ennél jobb kezdést el nem tudnék képzelni...



M. L. Stedman: Fény az óceán felett

Kiadó: GENERAL PRESS KIADÓ 
Oldalak száma: 392 oldal
Borító: KEMÉNYTÁBLA
Súly: 300 gr
ISBN: 9789636434595
Megjelenés: 2013. március 12.

Fülszöveg:
A Janus-szikla egy sziget, messze kint az óceánon, ahová csak háromhavonta jön hajó. Két ember lakja: Tom és a felesége, Isabel. A férfi négy keserves harctéri év után nyugalmat keres, a nő családi boldogságra, gyermekkacajra vágyik. Terveik azonban nem válnak valóra, az asszony újra és újra elvetél. Búskomorságában egész nap csak a parton bolyong, emlékei, vágyai fájdalmasan összegubancolódnak, amíg már nem eldönthető, mi a valóság és mi a fantázia világa. Egy nap gazdátlan csónak tűnik fel az óceán közepén, és a lélekvesztő felől Isabel egyre csak gyermeksírás hangját hallja.
Megrázó sorsokról, rossz döntésekről és az örök reményről szól M. L. Stedman első regénye, mely izgalmas és lírai olvasmányként rabul ejtheti az olvasók szívét.

Saját megjegyzés:
És akkor egy picit a női, érzelmes oldalnak is... Egy igazi sírós, megrázó, érzelemdús regénynek ígérkezik Stedman regénye, kizárólag arra az időszakra, amikor sírni vágyunk....


Nicci French: A kételynél is erősebb


Kiadó: Agave Könyvek Kft.
Oldalszám: 320 oldal
Méret: 140 × 210 mm
ISBN: 9786155272196
Megjelenés: 2013. Március 21.

Fülszöveg:
Ellie Falkner világa megsemmisül. Greg, a férje autóbalesetben hal meg - méghozzá nem egyedül. Az anyósülésen megtalálják Milena Livingstone testét, a nőét, akiről Ellie még csak nem is hallott soha. Ellie azonban a környezetében élők suttogásai és gyanakvásai ellenére is vonakodik elhinni a nyilvánvaló következtetést: a férje a jelek szerint megcsalta. Talán a bánat, a gyász okozza, de Ellie úgy érzi, muszáj megtudnia, ki volt az a nő - és be kell bizonyítania, hogy Gregnek a látszat ellenére nem volt házasságon kívüli kapcsolata. Hamarosan rádöbben, hogy férje és az ismeretlen nő halála nem véletlen baleset volt. Vajon Ellie csak azért kapaszkodik annyira a gyilkosság vádjába, hogy segítségével elkerülje a fájó igazságot a házasságáról? Vagy még baljóslatúbb felismerés vár rá? Milyen titkok fekszenek mélyen elrejtve közös életükben és közös múltjukban.

Saját megjegyzés:
Még mindig a női lélek vágyait gazdagítva ajánlom ezt a könyvet. Nemcsak az érzelmes sokaságát, de izgalmakat, rejtélyeket, nyomozást is ígér! Kell ennél több?

Diana Wayne Jones: A Merlin-összeesküvés


Kiadó: Metropolis Media
ISBN: 9786155158193
Megjelenés: 2013. március 21.

Fülszöveg:
Párhuzamos világok márpedig léteznek. Ki tudná ezt jobban, mint Nick Mallory, aki egyszer már kapcsolatba került velük, köszönhetően horroríró apjának, a wantchesteri scifi-találkozónak és a Föld rezidens mágustanoncának, Rupert Venablesnek? Most egy újabb, világokon átívelő kaland vár a fiúra, amelyben fontos szerepet játszik egy mágikus valóságból származó lány, Arianrhod (bár ő jobban szereti, ha Roddynak hívják). Otthonában minden varázslatok ura a merlin, ám az előző halála miatt kinevezett új merlin valami sötét titkot rejteget, ami vesztét okozhatja akár az egész multiverzumnak. A fantasztikum legjava!

Saját megjegyzés:
Be kell-e mutatni a Vándorló palota kötetek írónőjét? Aki olvasta, annak egészen biztosan nem, de szerintem annak sem, aki nem ismeri a köteteket konkrétan. Aki olvas, az egészen biztosan hallott már róla... 
Mágikus, fantáziadús világot, nagy kalandokat, rejtélyeket ígér ez az új kötet, a Trónörökös folytatása! Én bármikor olvasnám!


Kellemes tavaszi megújulást, jó olvasást Mindenkinek!


2013. március 7., csütörtök

Lylia Bloom: Ellopott életek

Fülszöveg:
Te mit tennél, ha a nővéred eltűnne?
Mit tennél, ha mindenki csak a vállát vonogatná, mert szerintük egyszerűen lelépett?
Nincs senki, aki segítsen, senki, akire számíthatnál…

Emma kénytelen egyedül a nővére keresésére indulni a budapesti éjszakában. Nem tudja, mi vár rá és nem számol a következményekkel, csak egy cél lebeg a szeme előtt: megtalálni Alexát, aki mindenkinél fontosabb neki.

Te mit tennél, ha úgy éreznéd, megfojt az otthonod?
Mit tennél, ha nem akarnál egy unalmas melóhelyen gürcölni vagy értelmetlen dolgokat tanulni?
A könnyebb út sokkal vonzóbb…

Olivér nem akar beállni a sorba. Gyorsan jött pénzre és kötöttségek nélküli életre vágyik. De a könnyebb út sem zökkenőmentes, ráadásul távol áll a helyestől.

Találkozásuk menekülést jelenthet; valóságos és átvitt értelemben is.
Emma képes megbízni egy ismeretlenben, amikor már úgy érzi, nincs kiút a pokolból?
És Olivér hajlandó felismerni, hogy az életben fontosabb dolgok is vannak a jólétnél?


A könyvről:
Nagy megtiszteltetés ért nemrégiben... Olyan, amelyben eddig még sohasem volt részem: Lylia Bloom, egy kezdő írópalánta rám bízta a féltve őrzött kéziratát, a történetét, amelyet hatalmas lelkesedéssel, hittel és reménnyel vetett papírra, azért, hogy elolvassam és elmondjam róla a véleményemet...

Tényleg, valóban megtisztelő mindez, ugyanakkor hatalmas felelősség is... Hiszen tudom, látom, hogy árgus szemmel vizslatja minden szavamat, várja, hogy mire hogyan reagálok, tőlem vár lelkesítést és biztatást, ugyanakkor kritikát, hibákat és támpontokat vár tőlem...

Szerencsére azt kell mondanom: szerencsém volt és könnyű dolgom. Az alapötlet ugyanis remek, a stílusmód élvezetes, a karakterek szerethetők.

A történet nem egy lányregény, sőt, igen kemény témákat érint. 
A középpontban egy érettségi előtt álló 18 éves lány áll: Emma, aki egyik napról a másikra elveszíti nővérét, Alexát. Szinte szó szerint. A lány ugyanis elmegy bulizni, de másnap nem jön haza. A szülők azt hiszik, egyszerűen lelépett, de Emma tudja, hogy valami nagy gond van. Egyszemélyes nyomozásba kezd, és hamarosan Alexa nyomára akad...bár ne így lenne..
Olivér érettségi után a szülei nyakán élősködik, teng-leng, nem találja a helyét, egyik buliból a másikba veti bele magát. Mígnem egy nap ultimátumot kap az apjától és kénytelen a saját lábára állni. Csakhogy rossz irányba kanyarodik: rossz társaságba, illegális, veszélyes ügyletekbe keveredik. Mígnem meg nem ismer egy lányt....
Bárki láthatja a leírásból: a történet igazából két szálon fut: egyrészt van Emma sztorija, amelyben a nővérét keresi, és Olivéré, aki gyakorlatilag saját magát...Aztán a két szál lassan, fájdalmasan összekapcsolódik, szinte észrevétlenül eggyé fonódik. 

Jól kigondolt történet ez, megrázó, könnyfakasztó részekkel, átgondolt, megfontolt szerkesztéssel. 

Voltak annyira megkapó részek, amelyek annyira a lelkembe vágtak, annyira letaglóztak, potyogtak a könnyeim...és gyerekként zokogtam volna, ha Lylia tovább nyújtja, tovább fokozza, belemerül teljesen ebbe a fájdalomba, hogy minket, olvasókat is magával rántson. Tudom, ez halálosan nehéz lehet... szinte azonosulni kell a szereplőnkkel, belebújni a bőrébe, mindent érezni, amit ő érez, fájni ott, ahol neki fáj.... nem könnyű... De azt hiszem muszáj. Muszáj mindezt megtenni egy írónak azért, hogy a szereplője valóságos legyen, hogy az olvasó átélje mindazt, amit ő. Mert ezt teszi. Ezt tesszük...Azonosulunk és mindent tudni akarunk...

És ahogy egy jól ismert író elmondta egyszer: minél jobban, minél többet szenved egy szereplő, annál jobban szereti őt az Olvasó!
Ez így van! Szenvedjen hát! :) (bocsánat! :))

A két szereplő találkozása szívbemarkoló. Minden alkalommal... számomra az életre szóló szerelem érzése nem jött el ugyan, de értem és megértem az egymásba kapaszkodásukat, a támasz keresését és megtalálását. És néha, amikor valaki ilyen szorult helyzetben, ilyen sorsban részesül, ez talán még fontosabb, még sorsszerűbb...még erőteljesebb kötelék...

A történet végi akciójelenet eseménydús, izgalmas, kissé talán túl gyors lefolyású. Lyliának kifejtettem már ezirányú véleményemet és javaslataimat, azt tanácsoltam, hogy a saját véleményünket és előítéleteinket nem minden esetben kifizetődő belevinni a történetünkbe...Néha bízni kell, változtatni kell, formálódni kell. Aszerint, ahogy a történet megköveteli...
Karakterek:
A karakterek megformálása tökéletes, szerettem, hogy Olivérnél Lylia nyelvezetet vált, több a köznyelvi dolog, néha trágárság - tudom, nem Mindenki szereti ezt, de néha a történet megköveteli, hogy éljünk a nyelv adta lehetőségekkel, a szlenggel vagy argóval - ettől váltik igazán hitelessé az adott szerep. Ettől lesz valóságos személyiség, a történetünk szereplője.

Emma alakja is szerethető, könnyű azonosulni, hasonulni vele, az őt ért változásokat talán kissé jobban, erőteljesebben kiemeltem volna.. Hiszen Ő az a karakter, aki igazán szenvedhet, aki a legtöbb megpróbáltatást éli át - és ki kell használni ezt a lehetőséget! Változtatni, megtörni kell, aztán újra felépíteni, újjáteremteni, megszülettetni...Ismét...

És még egy pozitív csalódás: Gergő alakja. Lylia úgy játszotta ki az Ő karakterében rejlő lehetőségeket, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Tökéletes volt, megrázó, együttérző, szeretetteljes. 
Lylia! Még több ilyet! :)

Összességében véve azt kell mondjam: figyeljünk arra, ki az a Lylia Bloom! Ha nem hallottunk még róla, jegyezzük meg a nevét! Mert érdemes! Lehet, hogy még a karrierjének az elején áll, lehet, hogy még kezdőnek számít, lehet, hogy még követ el hibákat! De ki nem? Ki az, aki nem kezdte el valahol? 
Mindannyian a hibáinkból, a tapasztalatainkból tanulunk... Van, akinek többet kell, van, akinek kevesebbet! 

Lylia! Nagyon drukkolok Neked! Csak így tovább! Én nagyon hiszek Benned!

Köszönöm a bizalmadat és azt, hogy megosztottad velem a Történetet! Megtiszteltetés! :)



2013. március 4., hétfő

On Sai: Calderon - avagy hullajelölt kerestetik

Fülszöveg:
Calderon kapitány nem mindennapi férfi. Egy jóképű, ifjú főnemes, aki eldobta a rangját egy lányért. Csakhogy a lány meghalt, így Calderon öngyilkos akar lenni. Úriember nem temetkezik hitelbe. Calderon másodkapitányi állást szeretne egy űrhajón, hogy egy kényelmes urnára gyűjtsön, de döbbenetére a kapitányi munkakört kapja meg. Vajon miért sóz rá a Flotta egy hatalmas űrcirkálót, amit nem tud vezetni? Milyen Játszma folyik körülötte? Mit kavarnak a nemesek a háttérben? És mit kezdjen Tainával, a csinos japán kadétlánnyal, akiből árad a narancsillat? És aki a parfüm per légköbméter arányt is képes kivizsgálásra felterjeszteni? Taina szamuráj családok leszármazottja, és ugyanúgy űzi a Játékot, vagyis más manipulálását, mint Calderon. Bármit megtenne, hogy az űrben maradhasson, hiszen odahaza nagyapja már férjet keres számára. A lány útmutatást kér az Ősanyáktól, de a jóskövek veszélyre és halálra figyelmeztetik. Mire rájönnek, mi folyik a háttérben, csak önmagukra számíthatnak, és a kettejük között kialakult érzékeny kötelékre. Vajon elég jó játékosok, hogy szavak nélkül is megértsék egymást? És Taina elég ügyes ahhoz, hogy a kapitányt rávegye a túlélésre?


A könyvről:
Őszintén szólva nem nagy reményekkel kezdtem neki ennek a könyvnek. Valamiért nem igazán szeretem ugyanis az űroperákat, az űrhajókat, a lézerkardokat stb. Annak ellenére, hogy persze a Csillagok háborúja filmeket mind láttam, szerettem, néztem és még tetszett is -valamiért mégsem az én műfajom a sci-fi.

De nekikezdtem, mert annyira sokan ajánlották, és annyira kíváncsi voltam, hogy vajon mit hozhatott össze On Sai - egy újabb magyar írópalánta, egy újabb reménységünk...


A végeredmény: hatalmas pozitív csalódás!


A könyv főkaraktere a címszereplő, vagyis Genius Calderon. A név kitalált név, amelyet saját maga adott magának: és azt hiszem, ez már sokat elárul az ő jelleméről. Hiszen milyen hatalmas öntudattal és magabiztossággal rendelkező ember az, aki úgy kereszteli el magát, hogy Genius! :)

A felesége elvesztése után Calderonunk nem vágyik másra, csak arra, hogy felesége után mehessen. Többször is megkísérli az öngyilkosságot, de szemfüles sógora ebben mindig megakadályozza. Végül úgy dönt, hogy elszegődik egy hajóra másodkapitánynak, hogy a halotti urnájára megkeresse a rávalót - ne a családját kelljen ekkora adósságba vernie. Ám nagy meglepetésére nem másodkapitánynak, hanem egyenesen kapitánynak választják meg. 
Így aztán felköltözik a hajóra, igyekszik leplezni hozzá nem értését, próbálja nemesi származását előnyére fordítani és megbirkózni a szemtelen kadétokkal. Különösen eggyel: a pimasz és merész Tives-szal. Hamarosan azonban rájön: a háttérben egy szörnyű összeesküvés és csapda áldozatai ők, pici bábuk egy nagy gépezetben...

Remekül kitalált történet ez, tele izgalommal, intrikával, hatalmas akciójelenetekkel, lézerharccal. Az elején ugyan picit döcögősen indult nekem a cselekmény, látszólag lényegtelennek tűnő kis epizódokkal, jelenetekkel, amiket nem tudtam hirtelen hová tenni és nem is tudtam épp ezért gördülékenyen olvasni, de kb. a könyv közepétől minden a helyére került, kirajzolódtak lassan az összefüggések, pörögni kezdett a cselekmény és aztán a végéig vitt, sodort magával, és kellemes szájízzel csuktam be a könyvet.

Mégis azt hiszem, hogy nem a történet maga az, ami olyannyira megkapó ebben a könyvben, hanem az író stílusa. Hihetetlenül szórakoztató, humoros, bohókásan csipkelődő, már-már olyan néha, mintha inkább egy bohózatot olvasnál. És mégsem...Nagyon jól szórakoztam az olvasás közben.


A megálmodott jövőbeli világ egészen újszerű. A kultúrák és történelmi korok keveredése és ábrázolása a különböző bolygókon nagyon fura, ugyanolyan, mint a társadalom rétegei és a politikai szerepek zavarodottsága, de nekem tetszett...Egészen eklektikus és zavaros, de illett a képbe, remekül érzékeltette azt a zűrzavart, ami sok esetben a szereplők fejében lejátszódott...

Karakterek:
Calderonra - ha egyetlen szót kellene használnom, azt mondanám: egy igazi s.fej! A szó legjobb értelmében :) Végtelenül öntelt, szarkasztikus, csipkelődő - egy hólyag. De szórakoztatóan az! Minden mondatában, minden tettében benne van egyfajta komikus felhang, humorérzéke végtelenül kifinomult, modora elbájolóan úrias, ugyanakkor lekezelően fensőbbséges. Mégis azt kell mondanom, hogy lehetetlenség nem azt mondani  rá, hogy imádnivaló. Pont ezért! A legszórakoztatóbb karakter, akiről idén olvastam!

A többi szereplő igazából labdába sem rúghat Calderon roppant erős és határozott személyisége mellett, mégis azt kell mondanom, hogy ők is valamennyien remekül kidolgozott, határozott, erős személyiségek, jól megálmodott karakterek.

Hegamon precizitásának, Calderon apjának kiváló elitsége, a bérgyilkos brutalitásánek ábrázolása: mind-mind nagyszerű emberismeretről adnak tanúbizonyságot. Tökéletes munka!

Borító:
A borító az arany betűivel nagyszerű választásnak bizonyult. Futurisztikus, sci-fis, igazán illik a regényhez. Szerintem remekül sikerült.


Template by:
Free Blog Templates