Karen Marie Moning: Dreamfever - Rossz hold kelt fel

Fülszöveg:

ROSSZ HOLD KELT FEL


Elvesztette a nővérét, távol került a családjától, az otthonától, a régi, gondtalan életétől. Egy új, veszélyes helyen, két világ között üldözi testvére gyilkosát, ám őt még többen akarják kiiktatni. 
MacKayla Lane azt hitte, készen áll, hogy szembenézzen a pokollal is, ám rá kell döbbennie, hogy sokkal rosszabb is van, mint a halál. 
A Rossz hold kelt fel ott folytatódik, ahol a Hajnalra várva vége szakadt. 
Amikor a világok közötti kapu kinyílt, a Dublinra szabaduló szörnyű hercegek Prí-yát csináltak Macből, aki így immár a szabad akaratától is megfosztatott. 
Meztelenül fekszik egy templom kőpadlóján, kiszolgáltatva a lelket is porrá zúzó szexuális éhségtől, s immár nem az a kérdés, hogy a sidhe-látó véghez tudja-e vinni tervét – hogy megszerezi a Sinsar Dubh-t és megöli testvére gyilkosát –, hanem, hogy van-e még egyáltalán esély arra, hogy valaha újra önmaga legyen. 
Van-e még remény ott, ahol minden elveszettnek látszik? Van-e kiút abból a borzalomból, amitől Mac egész végig tartott, s ami nővére életét is követelte? 
Vajon a titokzatos Barrons és a MacKeltarok, vagy V’lane, az érzéki Seelie herceg segíthet-e még ezek után, vagy ők is elbuktak azon az éjszakán, amikor az Árnyak elözönlötték a világunkat? 
Arra az éjszakára, melyre rossz hold kelt fel, virradhat-e még reményt és enyhülést hozó hajnal? 
Mindig maradj a fényben!

Történet:

Nagyon sajnálom, hogy a Tündérkrónikák első három kötetét éppen akkor olvastam, mikor hanyagoltam a blogot, így nem kerültek bejegyzésre. Pedig igazán megérdemelték volna....Élvezetesek, izgalmasak, titokzatosak és tele vannak kiválónál kiválóbb karakterekkel. Mégis...igazán kedvencemmé - maga a történet és a karakterek is - ezután a kötet után váltak...:-)

Igyekszem úgy írni, hogy ne legyen nagyon spoileres, bár nagyon nehéz - tudván azt, hogy az előző rész milyen befejezést kapott....

Szóval Mac a három (vagy négy???) tündérherceg kezei közé került, és sem Barrons, sem V"lane segítségére nem számíthat. Mégis megmenekül egy váratlan segítségnek köszönhetően, de priyaként a biztos halál várna rá. Ebből a "helyzetből" ugyanis eddig még senki nem gyógyult meg. Barrons azonban - megelőzve V'lane-t - mégis megkísérli a lehetetlent és próbálja kigyógyítani MacKyla-t - elég sajátos módon :.-)
Ez eleinte nagyon fura volt és megijedtem, hogy mi lesz ebből, de aztán minden visszafordult a megfelelő irányba. Hiába, Moning nagyon tudja, hogy kell az érdeklődést és a figyelmet fenntartani!

Aztán ismét kezdetét veszi a kaland! Lesz jó sok harc, jó sok váratlan fordulat, és még több kérdés: ki Barrons? (a vége felé megtudjuk!), ki a titokzatos IYD Mac telefonjában?, ki maga Mac?, mi igaz a jóslatból?, mit akar a Sinsah Duh? stb....néhányra megtudjuk a választ ugyan, de ezzel csak még több kérdést kapunk...


Vannak lassabban csordogáló részek - és vannak nagyon pattogós, érdekfeszítő fejezetek is. Vannak újabb helyszínek - üde színfolt Dublin sötét utcái után, újabb fordulatok, újabb látószögek.
És a vége...a vége újabb fordulat... újabb felkiáltás: NE! Hol a következő rész? Nem lehet így vége...! 
Dehát ez már ismerős lehet...

Karakterek:

Ennek a sorozatnak azt hiszem, a legnagyobb erőssége - persze Barrons és V'lane szócsatáin túl - Mac jellemfejlődése. Bámulatos átalakuláson esik át, s azt hiszem, ez az a rész, ahol a rózsaszín, felszínes Macből igazi fekete Mac válik... Ugye van egy mondás, miszerint, ami nem öl meg minket, az erőssebbé tesz. Nahát, Mac szörnyen erős karakterré növi ki magát -szinte észrevétlenül, fokozatosan, lassan - mégis a sorozat első kötetéhez képes elképesztően. Határozott, bosszúszomjas, igazi harcos lesz - és ezzel - úgy tűnik - méltó párja Barrons-nak...

És igen, Barrons....mindig kedveltem, de itt...ebben a részben...hát, teljesen odavagyok érte! És nem, nem értem miért! Tényleg! Mindig, minden könyvben az érzékeny lelkű, romantikus, kedves fiúkat szeretem, a kis érzelgős lelkemnek az ilyen kell! És erre tessék! Barrons egy arrogáns, minden romantikát nélkülöző, igazi seggfej (bocsánat, de nincs rá jobb szó) és mégis...:-) Hát, mit eszek én rajta???

De vissza a karakterekhez...Dani...ebben a részben sokkal több szerepet kap Dani, mint bármikor. Ez egyrészt jó, mert érdekes az ő fejével gondolkodni, és látni az ő életét is...másrészt: nekem valamiért nem a szívem csücske ez a lány...talán túl fiús...talán túl nyers és vad...nem tudom...(éppen ezért nem várom annyira KMM új könyvsorozatát, mert az Daniről fog szólni...)


Nagy sajnálatomra ebben a részben V'lane kicsit mellőzve lett... kár érte...


És....a másik nagy meglepetés Christian újbóli felbukkanása - bár annak ellenére, hogy Mac szimpatizál vele, én gyanúsnak találom őt és felszínesnek..Gyanítom lesz még neki is szerepe...

Borító: 

Általában az a bajom a borítókkal, hogy nem kapcsolódnak a könyvhöz. Na, ez igen! Mac a bőrszerkójában állandó jelenség a könyvben, és úgy hiszem, így nézhet ki valahogy a megszállt, állandó háborúban álló Dublin is... mégis...nekem sokkal jobban bejön ez a másik, ahol Mac a csarnokban áll...annyira szép és mégis olyan ijesztő...valahogy tényleg így képzeltem! Ez az igazi:

Érdekességek:

Találtam az írónő honlapján egy könyvtrailert, ami úgy általában a Tündérkrónikákról szól. Érdekes...

És némi hangulatkeltés képekben:

A Burren - itt volt Maluce szálláshelye...

Dublini sikátor

Dublin éjjel...