2013. február 28., csütörtök

Februári gyarapodás

Február...már a február is elmúlt, pedig még csak most kezdődött az év...bizony, gyorsan megy az idő, és gyorsan fogy a hely a könyvespolcomon...illetve fogyna, ha lenne még, de sajnos már egy ideje nincs... az új pedig csak nem akar elkészülni (csak egy jótanács: sose hagyd, hogy a férjed saját maga tervezze és csinálja meg a bútorokat, mert akkor várhatsz rá jóideig. Igaz, hogy egyedi lesz, különleges és csodaszép, de ha a könyvek szaporodnak, akkor nincs idő a várakozásra, nem igaz? ...)

Minden fogadalmam ellenére pénzt is költöttem februárban a könyvvásárlásra, még akkor is, ha csupa-csupa féláras akciót fogtam ki, és igazán kihagyhatatlan akciók voltak. Ráadásul mind olyan könyv, amire már elég régóta fáj a fogam, és egészen biztosan tudom, hogy szeretni fogom őket. 



Sikerült egy-két feleslegessé vált könyvemtől megszabadulni is, és helyette olyanokat beszerezni, ami jobbnak, olvashatóbbnak, nekemvalóbbnak tűnik. Ezek:



 És végül... mostanában nem megy valamiért annyira az olvasás..Lassan, nehézkesen haladok a könyvekkel - még azokkal is, amik jók és alapvetően tetszenek. De jön a tavasz, és én most már másra is vágyom: lakáscsinosítgatás, új ruhatár, kertrendezés, kulturálódás, új ételek...És itt jön a képbe Jamie...

Teljesen rákattantunk - igen, ilyen csúnya kifejezéssel élve. Merthogy így van. Minden este Jamie Oliver főzős DVD-it nézzük, ámulunk-bámulunk, csorog a nyálunk, feljegyezzük a fejünkbe a recepteket és mindent ki akarunk próbálni. 
Az egy ideig kielégítette az igényeinket, hogy kipróbáltunk minden Jamie-féle szószt és fűszert, amit csak lehet kapni, de most már az sem elég! Több kell! Az kell, amit Ő főz...Így aztán nem szorul magyarázatra az, hogy mit keres a friss beszerzéseim között az alábbi két - egyébként gyönyörű, de igen drága! - könyvecske:


 Jó olvasást, csoda-ízű ételeket Mindenkinek! 





2013. február 27., szerda

Filmes hírek - Delírium, Útvesztő

Újabb filmes hírek láttak napvilágot Hollywoodban.


Arról már korábban szó esett, hogy Lauren Oliver Delírium című könyvéből sorozatot készítenek és berendelték a pilotot, sőt azt is tudtuk, hogy Emma Roberts játsza majd Lenát. Most már az is kiderült, hogy partnere - vagyis Alex - Daren Kagasoff lesz, aki az USÁban nagy sikerrel vetített The Secret life of the American Teenager című sorozatban játssza Ricky Underwoodot. Sajnos Daren színészi képességei rejtve vannak előttem - mert hogy nem szoktam nézni ezt a sorozatot -, de így, első ránézésre nem tűnik olyan rossz választásnak, bár nem mondom azt sem, hogy egészen így képzeltem Alexet...meglátjuk. Izgalmasan várjuk, mit mutat majd nekünk!

És még egy egészen röpke hír a James Dashner rajongóknak: A 20th Century Fox tegnap jelentette be, hogy kitűzték a The Maze Runner (vagyis Az Útvesztő) című könyv alapján készülő mozifilm premierjének időpontját. Ezek szerint a film 2014. február 14-ére, vagyis Valentin-napra készül el. Nagyszerű! Imádni fogom! :)

2013. február 20., szerda

Mit ígér a március? - megjelenések

Annak ellenére, hogy megfogadtam: visszafogom  magam a könyvvásárlással, minden hónapban vannak friss megjelenések, amik érdekelnek és amit nem nagyon lehet kihagyni. A március is ígér néhány vadiúj és nagyszerű könyvet, amire áhítozom, aztán majd meglátjuk, hogy mi valósul meg belőle.
Ezek a következők:

Lauren Beukes: Moxyland

Kiadó: AD ASTRA Kiadó
Oldalak száma: 312 oldal
Borító: Puhatáblás
ISBN: 9786155229213
Megjelenés: 2013 

Fülszöveg:
Vágod, mi folyik a világban? Azt hiszed, tudod, kié a valódi hatalom? Rohadtul fogalmad sincs róla. A Moxyland véresen hiteles thriller a technológiai fejlődésről és az általa felemésztett szabadságról. Beukes Fokvárosának sokszínű világában underground mozgalmárok csapnak össze génmódosított harci kutyákkal, és feltörekvő celebek adják el reklámfelületnek a testüket nanotechnológiai designerdrogokért cserébe.
Kendra, egy művészeti iskoláról kibukott fotós kísérleti marketingprogramra jelentkezik; Lerato, az ambiciózus programozó titkon át akar igazolni a multicégtől, amelynek dolgozik; Tendeka, a forrófejű aktivista egyre veszedelmesebb akciókat szervez, és Toby, a sármos blogger rájön, hogy a videojátékok, amikkel pénzért játszik, sokkal több mindent rejtenek, mint amit a látszat mutat.
Négy fiatal története fonódik össze egy olyan világban, ahol a virtuális identitás legalább olyan fontos, mint a valódi. A lekapcsolás a rendszerről rosszabb a börtönnél is, valakinek mégis szembe kell szállnia a Kormányzat Rt-vel - kerül, amibe kerül.



Isaac Manon: Eleven testek

Kiadó: LIBRI KÖNYVKIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 312 oldal
Borító: Puhatáblás
ISBN: 9789633100660
Megjelenés: 2013. március 20.

Fülszöveg:
"Isaac Marion megírta a legváratlanabb romantikus történetet. Sose gondoltam, hogy ilyen szenvedélysen érdekel majd egy zombi." - (Stephenie Meyer, A Twilight-trilógia szerzője)
R egy fiatal férfi. Éppen egzisztenciális válságban van - ő egy zombi. Keresztül verekszi magát a háborúban megsemmisült, összeomlott Amerikán, és az eszüket vesztett, éhes társai között mégis valami többre vágyik, mint vér és agyvelő. A többiekkel ellentétben ő tud beszélni - néhány felmordult szótagot ugyan, de a belső élete csupa mélység, csupa csoda és vágy. Nincsenek emlékei, nincsen személyisége, nincs pulzusa sem, de vannak álmai.
Ijesztő, vicces, és meglepően szívbemarkoló. Az Eleven testek arról szól, milyen élni, hogy meghalni, és arról, hogy milyen az elmosódott határ a kettő között.
Isaac Marion Seattle közelében született 1981-ben és élt és azóta is a város környékén él. A középiskolában kezdett írni, és az három önálló regénye jelent meg, mielőtt világsikert hozott számára az Eleven testek. 
Amerikában minden nézőcsúcsot megdöntött a regényből készült film John Malkovich főszereplésével!

Saját megjegyzés:
Mindenhonnan erről a filmről hallani, nem véletlen hát, hogy a könyv is érdekel. Talán még jobban, mint a film - annak ellenére, hogy sosem voltam oda a zombikért. Dehát mégis...valahogy muszáj elolvasni. Kötelező!

Kicsi Betti a nagyvárosban

Kiadó: ATLANTIC PRESS 
Oldalak száma: 156 oldal
Borító: Puhatáblás
Súly: 100 gr
ISBN: 9786155033964
Megjelenés: 2013. február 28.


Fülszöveg:
Gyarmati Bernadett huszonhét évesen már túl van egy nehéz váláson. Élete legnagyobb kihívásán, a Márai-kastély parkjának megépítésén is sikerrel jutott túl, mégis kiégettnek érzi magát. Főleg miután ő marad a kastély egyetlen állandó lakója, hiszen a többiek már mind megtalálták párjukat. Bár világéletében Kristályhegyen élt, mostanra úgy érzi, hogy megfullad, ezért úgy dönt, nem maradhat itt tovább. Egy multinacionális vállalat szállodaláncot építtet Budapest szívében és kertépítők referenciamunkáit várja, hogy kiválaszthassa a legalkalmasabb jelöltet. Betti elküldi pályázatát, el is nyeri a megbízást, és elköltözik egy számára teljesen idegen világba, a fővárosba, ahol semmi nem úgy alakul, ahogy szeretné. Új főnöke egyáltalán nincs elragadtatva attól, hogy munkatársként és majdnem egyenrangúként kell kezelnie egy aprócska, bizalmatlan, parancsolgató, mi több, a Föld összes férfiját gyűlölő nőszemélyt. - Betti regényében RGM arról mesél, milyen benyomások és tapasztalatok várják a vidéki lányt a csillogó és idegen nagyvárosban. Hogyan próbálja - természetesen a Márai-lányok segítségével - felvenni az új fordulatszámot, levetkezni előítéleteit, és begyógyítani a magával hozott lelki sérüléseket.

Saját megjegyzés:
Rupáner-Gallé Margó kedves, könnyed, felvidító kis történetei sorában immár negyedik Betti története. Aki olvasta az eddigieket, egészen biztosan fogja ezt is, de aki nem, annak is ideje elkezdeni!


Daniel Glattauer: Örökké tiéd

Kiadó: PARK KÖNYVKIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 320 oldal
Borító: Keménytábla
Súly: 300 gr
ISBN: 9789633550069
Megjelenés: 2013. március 20.

Fülszöveg:
Te vagy az én fényem, én a te árnyékod. Már egyikünk sem létezhet a másik nélkül. - A harmincas éveinek közepén járó, egyedülálló Judith a szupermarketben ismerkedik meg Hannesszal, aki a tömegben a sarkára lép. Nem sokkal később a férfi felbukkan az elegáns kis lámpaüzletben, amelyet Judith a gyakornoklány, Bianca segítségével vezet. Hannes nőtlen építész, a legszebb férfikorban van - nem csupán minden anyós álma, de Judith barátait is teljesen lenyűgözi. Judithnak kezdetben nagyon jól esik, hogy a céltudatos férfi a tenyerén hordozza, lesi minden kívánságát. Ám Hannes szűnni nem akaró törődése idővel egyre nyomasztóbbá válik. Judith úgy érzi, a férfi fokozatosan kisajátítja, ellenőrzése alá vonja. Hiába próbál szakítani vele, Hannes még az álmaiba is beférkőzik. S amikor fölébred, a férfi máris készen áll, hogy valami jót tegyen vele. "Thrillerbe forduló szerelmi történet. Humoros, fordulatos, lélegzetelállító." - (Die Presse) 

Saját megjegyzés:
Talán az egyik legjobban vár könyv - általam. Imádtam a Gyógyír északi szélre, láttam színházban is, azt is szerettem. EGyedi és nagyszerű az író stílusa. Én már előrendeltem az új könyvet :) 

John Salzi: Szellemhadtest

Kiadó: AGAVE KÖNYVEK KIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 304 oldal
ISBN: 9786155272059
Megjelenés: 2013. február 21.

Fülszöveg:
Az emberiséget soha nem látott veszély fenyegeti, űrbéli gyarmatai ellen három intelligens faj szövetkezik. Három faj és egyetlen ember. Az emberiség egyetlen reménye az, hogy az áruló tudós a dezertálása során hátrahagyta az elméjéről készült biztonsági másolatot. De senki nem tudja, hogyan lehetne azt felhasználni. A Gyarmati Véderő Szellemhadteste soha nem az erkölcsi aggályairól volt híres, így megpróbálja egy klónkatonájába ültetni a lemásolt lelket... elvégre a háborút nekik kell megakadályozni, és ezért a célért mindenre hajlandóak. Scalzi ott folytatja a sodró lendületű katonai sci-fit, ahol a Vének háborúja véget ért, még lebilincselőbb történettel és emelve a téteket. Megfiatalított vének és gyorsan öregedő fiatalok vívják a különleges háborút, ami pontosan olyan, mint az összes háború a történelemben: végtelenül mocskos. Az egyetlen menedék, ha valaki megtalálja magában az erkölcsi iránytűt, ahogyan az Scalzi kalandos sorsú főhősének is sikerült. De elég lesz-e most is ennyi, ebben a mindent elsöprő háborúban?

Jose Rodrigues Dos Santos: A végső titok

Kiadó: KOSSUTH KIADÓ ZRT. 
Oldalak száma: 460 oldal
ISBN: 9789630974899
Megjelenés: 2013. március 08.


Fülszöveg:
Egy spanyol paleográfus a Vatikáni Könyvtárban az egyik legrégebbi fennmaradt Biblia-kéziratot, a Codex Vaticanust tanulmányozza. Hirtelen zajt hall a sötétben. Egy alak ráveti magát, és elvágja a torkát. Az olasz rendőrfelügyelő, Valentina Ferro, a híres portugál történész-kriptoanalitikust, Tomás Noronhát hívja segítségül a holttest mellett talált különös üzenet megfejtéséhez. Az esetet két másik gyilkosság követi. A nyomozás során Tomás és Valentina a Biblia rejtélyeinek kanyargós ösvényén találja magát. Ezen az ösvényen pedig eljutnak a Szentföldre, és meg sem állnak az Újszövetség utolsó titkáig. Jézus Krisztus valódi identitásáig. José Rodrigues dos Santos regénye valós adatokon, kutatásokon és idézeteken alapul. A szerző ismét bebizonyítja, hogy a rejtély nagymestere. Az utolsó titok több mint regény: lerántja a leplet az Újszövetség legnagyobb rejtélyéről.

Mats Strandberg: A tűz

Kiadó: GEOPEN KÖNYVKIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 634 oldal
Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS
Súly: 80 gr
ISBN: 9789639973749
Megjelenés: 2013. április 15.

Fülszöveg:
Vége a nyárnak és a kiválasztott hat lányt a gimnázium második osztálya várja. A szünidő szinte rettegésben telt el, és ők felkészültek a gonosz erők következő lépésére. Ám a veszedelem olyan irányból fenyegeti őket, ahonnan egyáltalán nem számítanak rá. Egyre nyilvánvalóbb, hogy valami nagyon nincs rendjén Engelsforsban. A múlt összefonódik a jelennel, az élő találkozik a holttal. A Kiválasztottak között még szorosabb lesz a kötelék, és a lányok megint rádöbbennek, hogy a rendkívüli képesség vagy a varázslat sem vigasztalja a boldogtalan szerelmeseket és nem gyógyítja meg az összetört szíveket. - A svéd szerzőpáros fiatal felnőtteknek szóló trilógiájának első kötete, a Kör, óriási sikert aratott az egész világon, és nagy várakozás előzte meg a folytatást, melyben újabb sötét és misztikus fordulatok borzolják az olvasók idegeit

Saját megjegyzés:
Sokan szerették a Kört, ők egészen biztosan izgatottan várják már a Tűz megjelenését. Én is kíváncsi vagyok, mi lesz a lányokkal, egészen biztosan olvasni fogom ezt a kötetet is. Arról nem beszélve, hogy a Geopen kiadó kiadványai mindig gyönyörűségesek.



2013. február 19., kedd

Gayle Forman: Hová tűntél?

Fülszöveg:

HÁROM ÉV MÚLVA
Képzeld el, hogy azt az életed éled, amiről álmodtál. A világ egyik leghíresebb rockzenésze vagy, az újságok címlapon hozzák a képedet, és a lábad előtt hever a világ. Az első lemezed olyan sikeres lett, hogy soha nem lesznek már anyagi gondjaid. A barátnőd nem elég, hogy tehetséges és felkapott filmproducer, de jobban megért téged, mint bárki a világon.
Képzeld el, hogy mindennek ellenére mégsem lehetsz boldog, mert három évvel ezelőtt olyasmi történt, amitől valami meghalt benned.
Amikor egyetlen éjszakán találkozik a múlt és a jövő, esélyt kapsz, hogy mindent helyrehozz, ami félresiklott, már csak az marad kérdés, hogy tudsz-e élni vele.
De létezik egyáltalán újrakezdés? És milyen árat kell fizetni érte?


A könyvről:
Sokan úgy gondolják, hogy ha tetszett egy könyv, akkor arról pofonegyszerű véleményt alkotni és mondani. Én azt hiszem, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. Legalábbis nálam mindenképpen így van. Minél inkább a szívembe zárok ugyanis egy könyvet, annál nehezebb összehozni róla egy értelmes mondatot...Valahogy a negatív dolgokat, a hibákat sokkal könnyebb összeszedni és megfogalmazni, mint azokat az érzéseket, amit egy igazán jó és szívhezszóló könyv benned kelt.

Most is...elolvastam, tetszett, imádtam, ha rágondolok, érzem, ahogy összefacsarodik a szívem és elindul belőlem valahonnan mélyen, a bensőmből egy hangtalan, intenzív sóhaj - de mindazt, ami ezeket a reakciókat kiváltja, szörnyen nehéz megfogalmazni. Mert nehéz elfogulatlanul, kívülről nézni a dolgokat, kizárva mindazt, ami saját magadhoz kapcsolja a történetet és a megfogalmazott szavakat, ami a sajátoddá alakítja.

Mégis megpróbálom, mert szeretném, ha Ti is elolvasnátok! Szeretném, ha mindenki megismerné, ha mindenki a magáénak tekintené, ha mindenkinek annyit adna, mint nekem. Érzelmek és gondolatok sokaságát.

A Ha maradnék c. könyv után járunk három évvel, ezúttal Adam bőrébe és gondolataiba bújva.
Adam befutott, látszólag mindent elért, amit akart: sikeres rockzenészként koncertezik, interjút ad, a csodaszép és sikeres barátnője oldalán pihen kaliforniai házukban. Azonban mindez csak a látszat, a felszín. Adam valahol, három évvel ezelőtt elveszítette önmagát. Nem találja a választ arra, hogy Mia miért szakított vele, miért úgy, ahogy, és mit kezdjen most igazából önmagával. Ideges, zaklatott, paranoid életet él, vagy inkább tengődik egyik napról a másikra, mígnem egy zavarodott és kusza délutánon meg nem látja Mia fellépésének plakátját egy kirakatban. Jegyet vált a hangversenyre és innentől az újbóli találkozás elkerülhetetlen. Megelevenedik a múlt, megválaszolásra kerül megannyi kérdés, és megfogalmazódik számos másik. Mi történt és mi fog történni velük? Hogyan lehet túlélni egy, majd még egy veszteséget, hogyan lehet elfelejteni, majd ismét megtalálni saját magunkat? Erre keresi a választ a könyv.

Először is, ez egy könyv második része. Ha úgy tetszik folytatása, de mindenképpen az első részhez kötött. Én nem hiszem, hogy aki az elsőt nem olvasta, az tökéletesen megértheti a másodikat.

Másodszor: amíg az első kötet attól volt mély és megindító, hogy a gyász és fájdalom perceit körbevette és beburkolta a szeretet hihetetlenül erős és áthatolhatatlan burka, ez a könyv tele van az elkeseredettség, reménytelenség dühével, a fájdalom keserűségével, egy megtört és hitehagyott lélek csüggedtségével. És annyira mélyen gyökeredzik ez a fájdalom, hogy nem is nagyon látni belőle a kiutat. Amikor valakit ennyire letörtnek látok, többnyire feléled bennem a tenniakarás, hogy megrázzam: "térj már magadhoz, nézz körül"! De Adam esetében ezt nem tudtam megtenni. Engem is elhagyott az erő vele együtt, teljesen átéreztem az ő fásultságát és elkeseredését, sőt inkább közömbösségét a világ iránt. 

Ritkán érezni ennyire együtt egy karakterrel, ritkán érezni át ennyire az ő gondolatait, a benne kavargó érzéseket, a fejében lévő zűrzavart és a lelkében lévő ürességet... 
A találkozás Miával elkerülhetetlen és törvényszerű volt... Más kiút nem lett volna ebből. Helyre kellett tennie Adamnek a fejében a dolgokat, le kellett zárnia a múltat vagy így, vagy úgy. 
Nagyon nehéz dolog ez egyébként: kisiklik az életünk, nem találjuk a visszautat, kérdésekre keresünk választ, mást okolunk, mást hibáztatunk - és közben egyszer csak rádöbbenünk: minden válasz bennünk lakozik, nekünk, saját magunknak kell úgy irányítanunk az életünket, hogy az jó legyen, hogy önmagunk maradjunk az utunk közben. Még akkor is, ha néha nehéz és fájdalmas döntéseket kell is hoznunk, ha néha önzően kell cselekednünk.

Adam és Mia "túrája" egy stáció, Adam vezeklése, keresztútja, újra él minden szenvedést, mindent kínt. Másrészt terápia is ez, ráébred önmagára, szép lassan megérti az összefüggéseket, a miérteket, és a köd lassan oszlani kezd. Körülötte és önmagában is.

Csodálatos története és leírása ez a könyv az emberi lélek rejtelmeinek, a bennünk lévő kuszaságnak, önmagunk megtalálásának. Megszívlelendő, átgondolandó...

A könyv szerkezete az első kötethez hasonló - a jelen eseményeiből visszaemlékezések révén jutunk el a múltba - időrendi sorrend nélkül, mégis érthetően és nyomon követhetően. Nagyon izgalmas, hogy minden fejezet előtt kapunk egy kis ízelítőt Adam bandájának, az Üstökösnek a dalszövegeiből. Beszédesek, kifejezők ezek a dalok, és annyira kiszínezik magát a történetet, hogy a végére szinte Adammel együtt dúdoltam a dalt, amit még életemben nem hallottam és nem is hallhatok, hiszen nem létezik. Mégis a fejemben hangokká állt össze a sok betű, az érzések felhangolták őket, szárnyaltak, betöltötték a teljes történetet. Soha azelőtt ilyet még nem tapasztaltam.

Volt egy pillanata  a könyvnek, a túra végeztével, a Brooklyn-híd lábánál, amikor úgy éreztem, itt kell, hogy vége legyen. Adam megnyugodott, elrendezte magában a dolgokat és én vele együtt elteltem a békesség érzésével. De Gayle Forman azt hiszem, jobban szereti a kissé boldogabb végeket és nem hagyott belenyugodni, nem hagyta, hogy feladjuk... Még tovább bonyolította  a szálakat, még hozzátett, még továbbszőtt... Kicsit bosszús is voltam e miatt, kicsit boldog is... Összességében véve azt hiszem, az történt és úgy, ahogy kellett, hogy történjen. A végére mindenki azt kapta, amit megérdemelt. Ami a sorsa...

Igen, számomra nagyon különleges volt ez a könyv. A legzeneibb és legérzelmesebb kötet, amit valaha is olvastam azt hiszem. Remélem, más is hasonlóan érez majd vele kapcsolatban.

Karakterek:
Annyira hiányoltam az előző kötetben, hogy Adam kimaradt, hogy csupán morzsákat kaptunk belőle és nem ismerhettük meg jobban. Nos, itt aztán kárpótolva lettünk mindenért! Nemcsak megismertük Adamet, a veséjébe láttunk, kifordítottuk aztán újra vissza, teljesen belebújtunk a bőrébe, a gondolataiba, az érzéseibe. Jobban tudtuk ki ő és mit akar, mint ő maga.
Szerettem őt. Annyira emberi, annyira esendő és magányos, vele akartam lenni végig, segíteni neki, kihúzni a mély vízből, talpra állítani, támogatni. Imádtam a vadsága mögött megbújó érzékenységét, a kisfiút, aki felnőtt akar lenni... 

Mia idegennek tűnt így, hogy nem az ő fejével gondolkodtunk hirtelen...de aztán ráéreztem a gondolataira, a tetteire ismét, továbbra is azt gondolom róla, nagyon különleges lány és megértem Adamet...

Olyan karakterek mindketten, annyira aprólékosan kidolgozottak, annyira létezők, hogy az hiszem, sokáig a részeim maradnak. Viszem őket magammal, bárhová megyek is...

Borító:
A magyar borító - ennél a résznél picit elveszik... alulmarad a külföldi borítók választéka mögött. Számomra nem elég kifejező, nem elég sokatmondó, megbújik...
A legjobban az tetszik, ahol a fiú és a lány egymásra néz. Mert milyen sokatmondó ez a tekintet! Akarom tudni, mi játszódik le köztük! Akarom tudni a történetüket! És hát nem ez a borítók célja: felhívni a könyvre a figyelmet, eladni a történetet...





Érdekességek:
A könyvhöz Gayle Forman ismét készített egy playlistet, sok ragyogó, vad és erős dallal, valamint készült a könyvhöz előzetes is. Íme:


2013. február 15., péntek

Marie Lu: Legenda

Fülszöveg:

A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait.


A könyvről:
Ismét egy disztópia. És én nagyon szeretem a disztópiákat. Annak ellenére, hogy minden könyv olvasásának alkalmával megrendít és a porba taszít az a felismerés, hogy: igen, akár ez is történhet, akár ilyenek is lehetünk - mégis szeretem. Talán azért, mert - bár lehetünk akár ilyenek is- még így is harcolhatunk. Harcolhatunk a szebbért, a jóért, az igazságért, a jövőnkért. Akármennyire is negatívnak, borzalmasnak írja le egyik másik könyv az eljövendő időket, mindegyikben ott van a küzdelem, a harc, a tenni akarás, a remény a szebb életre. És ez jó. Kell ez a remény. Kell, hogy higgyünk benne!

Marie Lu Legenda című könyve is meglehetősen borús képet fest le arról az időről, ami ezután vár ránk, de azt hiszem, egyúttal ez az a disztópia is, amelyben a legnagyobb elszántságot, a legnagyobb küzdelmet látom az emberekben arra, hogy változtassanak, és jobbá legyenek.

A történet alapvetően két szemszögből mutatja be nekünk az új világot: June-én, aki a Köztársaság üdvöskéje, legnagyobb reménysége: kitűnő katona, erős, gyors, bátor, tettrekész, az esze pedig úgy vág, mint a borotva; és Day-én, aki a legszegényebb negyedből származó szökevény, a legkeresettebb bűnöző, törvényszegő.
A sorsuk, az életük teljesen más, útjaik azonban hamarosan keresztezik egymást. June bátyját ugyanis Day egy balhéja alatt megölik és a gyanú - természetesen - a fiúra terelődik. Innentől kezdve June egyetlen célt lát maga előtt: megtalálni Dayt és megbosszulni bátyja halálát.
June terve akár sikerülhetne is, ha közben nem jönne rá néhány igazán érdekes és  megdöbbentő dologra bátyja halálával, a Köztársasággal és Dayjel kapcsolatban..A történet bonyolódni kezd....

A történet láthatjuk: csavaros, izgalmas, érdekes, rendkívül sok az akciójelenet, a támadás, az izgalom, végig az egekben az adrenalinszintünk.
Marie Lu nő létére igencsak ért a küzdelmek részletgazdag leírásához, hitelesnek tűnik minden apró momentumában ez a sok erőszak és megmozdulás. 


A világfelépítése ijesztő: a nagy városok nagy része víz alatt és a vízszint folyamatosan emelkedik (érdekes, hogy rövid időn belül ez a második disztópiám, amiben a vízszint emelkedése formálja át a világot...talán lehet benne valami, nem gondoljátok?), a Köztársaság valójában diktatúra, a szegények teljes nyomorban és elnyomásban tengődnek, járvány pusztít, ráadásul az ország két nagyhatalomra szakadt, mely állandó háborúban áll egymással...Nem túl rózsás jövő...És ezt nem csak mi, olvasók látjuk így, hanem sokan mások is, akik fellázadnak a Köztársaság ellen. Például Day....


Akárcsak egy modernkori Robin Hood. Egy családjáért aggódó, kétségbeesett Jean Valjean... Bármit megtenne értük: lop, küzd, rabol, foggal körömmel harcol...És itt jön képbe a régóta vitatott kérdés: lehet-e? Feljogosítja-e minderre az, hogy másért teszi? Megszegheti-e a törvényt azért, hogy másokon segítsen? Mi számít bűnnek, mi jócselekedetnek? Mitől válik jóvá vagy rosszá valaki? 

Bizony ezek súlyos és nehéz kérdések, amire régóta keresik már a könyvek a választ. Én személy szerint azt hiszem, jó válasz nincsen. Mindenki szubjektíven ítéli meg ezt a kérdést, aszerint, hogy látja a dolgokat....Én picit érzelmesebb, elfogultságra, meghatódásra hajlamos személyiség vagyok, még jó, hogy Robin Hood pártján állok :) 

És ha már Robin Hood, természetesen van Marion és szerelem is, de olyan pillekönnyűen, olyan árnyaltan és háttérbe húzódóan, mint egy halk filmzene egy pörgős és érdekfeszítő jelenet közben... Egy-két csók elcsattan ugyan, de nincs ígéret, nincs nagy vallomás, nincs semmi rózsaszín maszlag. Éppen kellő arányban egy ilyen kemény könyv részeként.

A kötet nyelvezete mai, modern, de igényes és érthető, a hangulata valahol a Tiszták és az Éhezők viadala között mozog. Imádtam a börtönös jeleneteket, a párbeszédek humorát és szarkazmusát. 
A nézőpontok közötti betűtípusváltás egészen új módszer a könyvek szerkesztése során, de ötletes és dicsérendő! Tetszik - bár őszintén szólva eleinte fel sem tűnt, annyira a történetre magára koncentráltam :)

Jó könyv! Több mint jó! Érdekes, izgalmas, jól kidolgozott, karakterközpontú, megdöbbentő... Azért az, mert néha a mostani önmagunkra ismerek benne...És szeretném, ha ez nem így lenne...

Karakterek:
Általában nem szeretem a női szereplőket. Egészen egyszerűen nem bírom őket a szívembe zárni, többségükben találok valami kifogásolnivalót... Nem June-ban...
bár ő a keményebb, erőteljesebb jellemű női karakterekhez tartozik - akiket végképp nem szeretek, mégsem irritálóan fiús, vagy kőkemény. Valamiért süt belőle, hogy ő ízig-vérig nő: tud erős lenni, ha kell, tud talpon maradni, tud magabiztos lenni, de egymagában sír, gyászol, kételkedik, megkérdőjelez és utánajár. Szerettem az eszét, a leleményességét, a tökéletes logikáját. 



Day a maga pimaszságával, merészségével, humorával a tökéletes bűnöző képét adja, mégis elérzékenyülök a gyenge pontjait tekintve: a családjának a szeretete minden mást elmos körülötte és csak ő marad: egy érzékeny, szeretetre, békére, nyugalomra vágyó, szeretetéhes kisgyerek....Ki ne szeretné őt?

A mellékszereplők közül Day bátyja volt egyértelműen a legnagyobb "hős" a szememben: olyan semmilyen, meglapuló, meghúzódó, jól viselkedő csendes karakter, aki a könyv végére óriássá és különlegessé válik, a belőle áradó szeretet láttán potyognak az ember könnyei a meghatottságtól, az érzelmek mélységétől...Ha Day Robin Hood, a bátyja Baradlay Jenő...Kivételes...

Borító:
A Könyvmolyképző Kiadó szerencsére megőrizte az eredeti borító egyszerűségével kitűnő, ragyogó borítóját - mind képében, mind színében, mind betűtípusában. És nem is kell ennél több! A Köztársaság logója nagyszerűre sikeredett, gratulálok annak, aki tervezte! Az ezüst - arany párosítás pedig egyszerűen fenomenális...Ki gondolta volna, nem igaz? Nagyon tetszik... Bár...a koreai borítót minél többet nézem, annál inkább elgondolkodom rajta...de azért mégiscsak az elegánsan egyszerű ezüst a legszebb...:)





Érdekességek:
Marie Lu Pekingből érkezett az Egyesült Államokba 1989-ben. Itt végezte el az egyetemet a California egyetemen, most Pasadenában él a barátjával és a kutyáival.


Mivel a videojátékok nagy szerelmese, korábbi munkája is azokhoz kötötte. Ma már "csak" ír, és ír és ír...:)



A Legendának külföldön már megjelent a második kötete, ami a Prodigy (Csoda) címet viseli - és nekem igen fúrja az oldalamat a kíváncsiság, hogy vajon mi rejtőzhet benne ?:)



Ma már elég természetes,hogy a könyvekhez az írók Playlistet készítenek - íme hát, itt is. Meglehetősen kemény és rockos, de illik hozzá. Hallgassátok!

A könyv bemutató trailere elég rövidke, de nekem tetszik. Lényegretörő és figyelemfelkeltő. És a könyvből persze film is készül! :)














2013. február 12., kedd

Gayle Forman: Ha maradnék

Fülszöveg:

És te hogyan döntenél?
Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.
Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.
Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.
Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?


A könyvről:
Meggyőződésem, hogy mindannyiunk éltében vannak olyan időszakok, amikor muszáj olyan könyveket olvasnunk, vagy olyan filmeket néznünk, amelyek segítségével megszabadulhatunk a bennünk felgyülemlett érzelmektől és könnyektől. Legyen az akár a szomorúságtól, vagy a boldogságtól, haragtól, idegességtől, meghatottságtól, büszkeségtől ...bármitől. Egy idő után ezek felhalmozódnak bennünk, feldagadnak, megtöltenek és feszítenek  belülről...És ha nem adjuk ki magunkból ezeket csendesen, magányosan, egy könyv lapjai vagy egy film képkockái mögé bújva, akkor dühösebben, erőszakosabban, ingerültebben törnek ki belőlünk, kiabálva, tombolva, stresszelve, maguknak követelve az irányítást.
Én nem szoktam ezt megvárni. Én olvasok. Olvasok és kisírom az összes könnyemet.  Kisírom magamból az összes feszültséget, az összes frusztrációt, az összes nyugtalanító érzelmet.
Azt hiszem, ez alkalommal nagyon sokáig kitart majd a nyugalmi állapot, mert a létezőnél is elképzelhetetlenül több könnyet ejtettem, amikor nekikezdtem Gayle Forman könyvének...

Hogy miről is szól a könyv? Ha bőven szeretnék róla nyilatkozni, akkor azt mondanám, Mia, egy 17 éves lány életre szóló döntéséről. Balesetet szenved a családjával, kómába esik és mintegy kívülről látja önmagát. Neki, egymagának kell eldöntenie, mihez kezd az elkövetkezendő életével: folytatja-e tovább - tudva azt, hogy onnantól kezdve semmi sem lesz már ugyanolyan, mint régen -, vagy feladja, lemond róla és befejezi.
Mia vívódik, megelevenedik a múltja, a számára oly sok szeretett és fontos személy az életéből, emlékek egész tárháza, és végül meghozza a döntést...
Hogy jól választott-e? Döntsétek el Ti!

Nagyon, nagyon sokat gondolkodom ezen a könyvön. Gyönyörűszép, fájdalmas, megindító - d e, tudjátok, közben rájöttem, hogy nem azért annyira szép és katartikus, mert szörnyű tragédia történt benne, mert ártatlanok veszítik el az életüket, mert gyász van benne és veszteség. Azért annyira megindító, mert mindez egyetlen tőből fakad: abból a mérhetetlen szeretetből, ami körülveszi ezt a családot, ami beburkolja őket és eltölti, és ami belőlük árad. 
Ez a fájdalom erős, nagyon erős, de nem azon a letaglózó, mélyre taszító módon, ami az elkeseredésbe és letargiába sodor, sokkal inkább felemelően, megerősítően, hitet adva arra, hogy milyen gyönyörű érzésekre is képes az ember.
Ez a mélységesen mély és szívszorító tartalom már önmagában is elég lenne, hogy a szívembe zárjam ezt a könyvet. De van még más is, ami miatt rettenetesen tetszik.

Méghozzá ez a valami Gayle Forman.

Annyira természetesen, őszintén, magától értetődően ír, annyira könnyedén, erőltetés nélkül pattannak ki a tollából a szavak, semmi megjátszás, semmi spekuláció nélkül. Egyszerűen érzem, hogy csak leírta őket, hogy nem gondolkodott rajta és húzott ki egymás után százszor is egy mondatot. Csak írt. És ezért tetszik annyira.
Ráadásul úgy ír, azt írja, amit én is írnék - vagy inkább akarnék írni, ha írnék. Nagyon, nagyon közel érzem a gondolatait, a stílusát magamhoz. 
A szerkesztése érdekes, idősíkokat ugrunk át, hol a jelenben, hol a múltban járunk, ahogy felelevenednek az emlékek. Nem követünk semmiféle kronológiát, mégis tökéletesen érthető és nyomon követhető. 

Végső soron azt hiszem, ez a könyv nem más, mint egy terápia. Terápia azok számára, akik  egyedül, magányosan, elveszetten érzik magukat. Hiszen ez a könyv rámutat arra, hogy akármekkora veszteség is ért, akármennyire is úgy érzed, csak egy porszem vagy a világmindenségben, sokan, sokkal többen vannak körülötted, akik melletted állnak és szeretnek, mint hiszed. Jobbnál jobb emberek, akiknek a szeretete körülvesz, burokba zár és védelmez. Hogy sosem vagy annyira egyedül és sosem vagy annyira elveszett, mint hiszed... 

Karakterek:
Egyszerűen én voltam Mia. Végig én. Annyira bennem élt, vagy én éltem benne, eggyé váltunk, ugyanazt gondoltuk, ugyanazt akartuk, ugyanúgy sírtunk és ugyanúgy éreztünk. Kicsit olyan volt, mintha akkor, mikor kilépett a testéből, új testet keresett volna, és bennem találta volna azt meg. Pontosabban nem is bennem: a szívemben. Eggyé vált vele, amíg olvastam, amíg vele együtt vívódtam, és abban  a pillanatban, hogy döntött, visszatért önmagához, én pedig felszabadultam és megszállt valami megerősítő nyugalom, valami csodálatos békesség.

Tökéletesen kidolgozott, valódi, élő karaktereket alkotott meg Gayle Forman, mindannyian rettentő erős egyéniségek, stílusosak, jellemesek, öröm volt megismerni őket - mert valóban megismertük őket, kívül-belül, mintha mindig is ismertük volna mindannyiukat. 

Egyvalakivel szemben maradt némi hiányérzetem. Adamet akartam! Még többet belőle, még többet róla. Rá csupán egy pillantást vethettünk, felvillantotta a nagyon is összetett és bonyolult személyiségét, megmutatta, mennyire érdekes és értékes ember is ő, és máris eltűnt előlünk. Remélem, a következő kötetben róla is hallunk még ...

Borító:: 
A könyv immár több kiadást is megélt: három különböző magyar borítóval is kiadta a Ciceró Kiadó. Én a kék mellett teszem le a voksomat, egyszerűségében is gyönyörű, különleges és sokatmondó... Hát még ha keményborítós változatban is kapható lenne! 

A külföldi országokban is meglehetősen különbözőek a borítók, vannak szépek, kevésbé szépek...
Én most az eredeti borítóról ejtenék néhány szót... csupán azért, mert olyan az a borító, pontosabban a képen szereplő lánynak a tekintete, hogy egyszerűen nem lehet, képtelenség elszakadni tőle...teljesen magára vonzza a tekintetet, akaratlanul is elkezdünk olvasni benne, keresni a kérdéseit és a válaszait, lessük a reakcióit...Mindig is utáltam, ha a borítón megjelentetik a szereplőket...különösen a női arcokat... íme az ellenpélda! Ha már arc, legyen ilyen! Ejtsen rabul, meséljen, árulkodjon, fejezzen ki, érje el, hogy tudni akarjam a titkait! Hogy kinyissam azt a könyvet ésr olvassam!
Számomra tökéletes...





Érdekességek:
Gayle Forman újságíróként kezdte a pályafutását - főként női magazinoknak írt cikkeket. 2002-ben világ körüli utazásra indult a férjével, Nickkel, rengeteg országban megfordult és tapasztalatokat szerzett. Utazásairól készített is egy élménybeszámoló könyvet.
Az utazásokat követő évben megszületett a kisbabájuk, Willa és Gayle elkezdett könyveket írni. 2007-ben jelent meg első kötete, a Sisters in sanity, majd 2009-ben ezt követte az If I Stay (Ha maradnék), végül 2011 áprilisában a When she went (Hová tűntél?). 

A Ha maradnék 30 országban jelent meg mindeddig, bámulatos sikereket elérve. Nem véletlenül...

A könyvből a Summit Entertainment készít filmet, amelyben Mia szerepét Chloé Grace Moretz játssza majd, a rendezője pedig nem más, mint a Twilight-ot rendező Catherine Hardwicke. 
A könyvben szereplő dalokból Gayle készített egy összeállítást, amit itt megnézhettek és meghallgathattok.

Természetesen trailer is készült a könyvhöz, íme:

Template by:
Free Blog Templates