„Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája.”
Te vajon hiszel a karácsony csodájában? Hiszel a zöld fenyő varázsában?
Mi, a Blogturné Klub tagjai minden kétséget kizáróan hiszünk benne! S hogy bebizonyítsuk Nektek is, hogy létezik, egy rendhagyó, karácsonyváró turnézásra invitálunk Benneteket!
Tarts velünk advent első napjától egészen karácsony napjáig és láthatod: a csoda bizony létezik. Hiszen a könyvek életre kelnek, a szereplők megelevenednek, az elképzelhetetlennek vélt találkozások és kívánságok beteljesednek!
Mától kezdve minden nap megismerhettek egy történetet a Blogturné Klub tagjainak – és néhány igazán nagyszerű kedves vendégünknek – a tolmácsolásában, melyből kiderül, hogy az idei turnés könyvek szereplői miként készülnek a karácsonyra, hogyan várják az ünnepet, és vajon ők maguk hisznek-e a csodában.
Ha ügyes vagy, és rájössz, hogy melyik történet melyik szereplőt rejti, Téged is megérinthet a karácsony csodája, hiszen megnyerheted a fa alatt becsomagolt ajándékok egyikét!
S hogy mit is rejtenek ezek a csomagok? Ez maradjon meglepetés! Elvégre a karácsony a meglepetések ideje!
Jó szórakozást!
December 1. - Még 24 nap Karácsonyig
Az erdő hideg volt és fagyos. A fák ágain olyan vastagon ült a frissen hullott hó, hogy szinte nyögtek a nehéz súly alatt, s időnként a földre zúdították nehéz terhüket.
P. lassan, óvatosan lépkedett. Szorosra húzta magán vadászkabátjának vastag prémjét, és felnézett a szikrázó fehérségre. Még most, évekkel később is vakította ez a fényesség, bántotta a szemét a fényáradat.
.jpg)
Valahol reccsent egy ág. P. vadászkésére csúsztatva kezét a hang irányába fordult. A fák közül egy barna bundájú, apró mezei nyúl ugrándozott ki, és ijedten torpant meg a lány alakjának láttán, majd nagy sebességgel visszaugrált a fák közé.
P. kifújta a levegőt, sűrű párafelhőt hagyva a levegőben. Még mindig összerezzent minden apró nesz hallatán, mintha attól félne, hogy a fák közül hörögve, morogva bármikor előugorhatna egy korcs és éles fogaival rá támadhatna. Pedig az az idő már elmúlt. Már nem leselkedik rá minden pillanatban a halál, már nem kell folyton a veszélytől tartania.
P. kényszerítette magát, hogy a feladatára koncentráljon: fenyőfa. Fenyőfát kell választania az ünnepre, amit az emberek karácsonynak hívnak.
Szép szokás, azt mondják, a szeretet ünnepe. És P. végre kezdte maga is hinni, hogy ez így van. Amióta neki is van családja, amióta ő is tartozik valahová, azóta ő is minden alkalommal izgatottan várja a karácsonyt, és lelkesen segít az előkészületekben. Mint most is. Fenyőfát kell választania az ünnepre.
.jpg)
P. ismét körülnézett, a megfelelő méretű és formájú fát keresve tekintetével. Lejjebb, egy fákkal övezett tisztás szélén meglátott egy éppen megfelelőnek tűnő, formás kis fát. Szinte csalogatta őt dús, egyenletes lombozatával, puha hóval takart, csillogó ágaival.
P. óvatosan, megfontoltan ereszkedett le a domboldalon csúszós, mély árkokat hagyva maga után a hóban. Most már semmi más nem járt a fejében, csak a fenyő.
A tisztásra érve már futott a fa felé. Semmi másra nem tudott gondolni, csak arra, hogy milyen szép lesz a fa feldíszítve mindenféle csillogó dologgal, apró kincsekkel és emlékekkel. Hogy talán sikerül elfeledtetni vele azt a sok halált, ami mélyen belé égett, ami benne gyökerezik.
A fához ért. Lassan körbe járta, ujjaival simítva meg a hóval borított ágakat. Tökéletes!
P. megállt a fával szemben, és hosszan nézte, mintha engedélyt kérne tőle, hogy kivághassa.
Annyira belemerült a gondolataiba, hogy meg sem hallotta a háta mögé lopakodó fiatalembert. Csak azt érezte, hogy két nagy, hűvös kéz fonódik a vállaira, s P.-ben azonnal életre kelt a régi vadásznő. Nagy erővel és hirtelen kicsavarta a vállain nyugvó kezeket és a földre taszította az alakot, s ugyanabban a pillanatban előrántotta régi vadászkését és a nyakához szegezte.
- Hohó! Azt hittem kicsit jobban örülsz majd nekem! - nyögte az alak a hóban fekve.
P. lassan leeresztette a kést és a hóba rogyott.
.jpg)
- Elment az eszed? Akár meg is ölhettelek volna! - lihegte feldúltan.
- Ugyan! Sosem tudnál megölni! - nézett rá a könyökére támaszkodva a fiú mosolyogva.
- Talán mégis... - felelte alig hallhatóan a lány, és hanyatt feküdt a hóban.
A fiú felült és a zsebében kezdett kotorászni. Egy sárga zsírpapírba csomagolt apró csomagot húzott ki a zsebéből, és a lány felé tartotta.
- Ez meg mi? - kérdezte P. szintén felülve.
- A tiéd. Gondoltam, odaadom már most a karácsonyi ajándékodat, nem akartam este, amikor annyi ember lesz körülöttünk. Így egyszerűbb.
- F. ... - súgta a lány a fiúra nézve.
- Na, bontsd csak ki! - tolta közelebb F. a csomagot.
A lány elvette és kioldozta a durva spárgát, amivel az ajándékot átkötötték. Óvatosan lefejtette róla a papírt és egy pakli franciakártyát tartott a kezében.
P. meghökkenve nézte a lapokat, egyiket a másik után rakosgatva.
- Ez mind... mindegyik... - nyögte kis döbbenten.
- Úgy hívják, kártya. - mosolygott a fiú. - És így együtt alkotnak egy csomagot. Egy egészet.
P. könnyes szemmel nézett a fiúra, aki félénken mosolygott rá.
- Azért adom neked, hogy tudd: Te sem vagy már egyedül. Nem vagy olyan, mint az a magányos kártyalap a kabátod zsebében, amit mindig magaddal hordasz. Egy egész része vagy. Körbevesznek téged is, mint azt a kis kártyalapot. A családod, a barátok, az emberek, akik szeretnek. Veled vagyunk.
P. arcán végiggördült egy forró, lassú könnycsepp, miközben a fiú karjaiba kapaszkodott és arcát havas kabátjába temette. Lassan behunyta a szemét, és ott, akkor megértette, hirtelen teljes bizonyossággal tudta: a világ megváltozott. Nincs többé veszély, nincs többé rettegés: a halál mostantól messze jár. Elhagyta őt, és mostantól csak a béke várja. P., a vadásznő nincs többé. Csak P. , a lány.
Nyereményjáték
Minden könyv felér egy apró varázslattal. Megszínesítik a szürke hétköznapjainkat, kalandokkal, veszélyekkel és izgalmakkal teli világokba kalauzolnak el bennünket. És mi is állhatna közelebb a varázslathoz, mint a mágia?
Idén mertünk egy nagyot álmodni és kilépni a hagyományok keretei közül. Ezúttal nem a szokványos adventi naptár nyitogatásával készültünk Nektek. Ó, nem.
Mostani turnénk során a Tarot kártyát, és azon belül is a Nagy Arkánum lapjait hívtuk segítségül. 2014-es, turnés olvasmányaink karaktereit úgy válogattuk össze, hogy valamilyen tulajdonságuk, tettük vagy habitusuk alapján megfeleljenek az eredeti 22 + általunk kitalált két kártyalapnak.
Nincs más dolgod, mint elolvasni az állomásokon található ünnepi novellákat, és kitalálni, mely karakterre gondoltunk. Az illető nevét beírva a rafflecopter doboz megfelelő sorába máris lehetőséged nyílik arra, hogy tiéd legyen valamelyik varázslatos nyeremény, amit a Blogturné Klub öt angyalkája (MFKata, Kelly, Fummie, Roni és Andie) ajánlott fel. S ha netalántán az összes vendég kilétét eltalálod, akkor huszonnégyszeres esélyre teszel szert!
Az igazán szemfülesek pedig extra meglepetésekre is bukkanhatnak olvasás közben! Hogy mi lehet az? Karácsony napján eláruljuk. Annyi azonban biztos, hogy érdemes velünk tartanotok. Rajta hát!
(Szeretnénk megjegyezni, hogy nem kell kapkodni. Nyugodtan gondoljatok át alaposan minden karaktert. Figyeljetek az apró jelekre, utalásokra. Direkt írunk mindegyikükről olyan tulajdonságokat, amelyekből rá lehet jönni a személyükre, így ha valami érdekes szokásuk vagy hóbortjuk van, azt tekintsétek nyomnak!)
a Rafflecopter giveaway
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése