On Sai: Calderon - avagy hullajelölt kerestetik

Fülszöveg:

Calderon kapitány nem mindennapi férfi. Egy jóképű, ifjú főnemes, aki eldobta a rangját egy lányért. Csakhogy a lány meghalt, így Calderon öngyilkos akar lenni. Úriember nem temetkezik hitelbe. Calderon másodkapitányi állást szeretne egy űrhajón, hogy egy kényelmes urnára gyűjtsön, de döbbenetére a kapitányi munkakört kapja meg. Vajon miért sóz rá a Flotta egy hatalmas űrcirkálót, amit nem tud vezetni? Milyen Játszma folyik körülötte? Mit kavarnak a nemesek a háttérben? És mit kezdjen Tainával, a csinos japán kadétlánnyal, akiből árad a narancsillat? És aki a parfüm per légköbméter arányt is képes kivizsgálásra felterjeszteni? Taina szamuráj családok leszármazottja, és ugyanúgy űzi a Játékot, vagyis más manipulálását, mint Calderon. Bármit megtenne, hogy az űrben maradhasson, hiszen odahaza nagyapja már férjet keres számára. A lány útmutatást kér az Ősanyáktól, de a jóskövek veszélyre és halálra figyelmeztetik. Mire rájönnek, mi folyik a háttérben, csak önmagukra számíthatnak, és a kettejük között kialakult érzékeny kötelékre. Vajon elég jó játékosok, hogy szavak nélkül is megértsék egymást? És Taina elég ügyes ahhoz, hogy a kapitányt rávegye a túlélésre?

A könyvről:

Őszintén szólva nem nagy reményekkel kezdtem neki ennek a könyvnek. Valamiért nem igazán szeretem ugyanis az űroperákat, az űrhajókat, a lézerkardokat stb. Annak ellenére, hogy persze a Csillagok háborúja filmeket mind láttam, szerettem, néztem és még tetszett is -valamiért mégsem az én műfajom a sci-fi.

De nekikezdtem, mert annyira sokan ajánlották, és annyira kíváncsi voltam, hogy vajon mit hozhatott össze On Sai - egy újabb magyar írópalánta, egy újabb reménységünk...

A végeredmény: hatalmas pozitív csalódás!

A könyv főkaraktere a címszereplő, vagyis Genius Calderon. A név kitalált név, amelyet saját maga adott magának: és azt hiszem, ez már sokat elárul az ő jelleméről. Hiszen milyen hatalmas öntudattal és magabiztossággal rendelkező ember az, aki úgy kereszteli el magát, hogy Genius! :)

A felesége elvesztése után Calderonunk nem vágyik másra, csak arra, hogy felesége után mehessen. Többször is megkísérli az öngyilkosságot, de szemfüles sógora ebben mindig megakadályozza. Végül úgy dönt, hogy elszegődik egy hajóra másodkapitánynak, hogy a halotti urnájára megkeresse a rávalót - ne a családját kelljen ekkora adósságba vernie. Ám nagy meglepetésére nem másodkapitánynak, hanem egyenesen kapitánynak választják meg. 
Így aztán felköltözik a hajóra, igyekszik leplezni hozzá nem értését, próbálja nemesi származását előnyére fordítani és megbirkózni a szemtelen kadétokkal. Különösen eggyel: a pimasz és merész Tives-szal. Hamarosan azonban rájön: a háttérben egy szörnyű összeesküvés és csapda áldozatai ők, pici bábuk egy nagy gépezetben...

Remekül kitalált történet ez, tele izgalommal, intrikával, hatalmas akciójelenetekkel, lézerharccal. Az elején ugyan picit döcögősen indult nekem a cselekmény, látszólag lényegtelennek tűnő kis epizódokkal, jelenetekkel, amiket nem tudtam hirtelen hová tenni és nem is tudtam épp ezért gördülékenyen olvasni, de kb. a könyv közepétől minden a helyére került, kirajzolódtak lassan az összefüggések, pörögni kezdett a cselekmény és aztán a végéig vitt, sodort magával, és kellemes szájízzel csuktam be a könyvet.

Mégis azt hiszem, hogy nem a történet maga az, ami olyannyira megkapó ebben a könyvben, hanem az író stílusa. Hihetetlenül szórakoztató, humoros, bohókásan csipkelődő, már-már olyan néha, mintha inkább egy bohózatot olvasnál. És mégsem...Nagyon jól szórakoztam az olvasás közben.


A megálmodott jövőbeli világ egészen újszerű. A kultúrák és történelmi korok keveredése és ábrázolása a különböző bolygókon nagyon fura, ugyanolyan, mint a társadalom rétegei és a politikai szerepek zavarodottsága, de nekem tetszett...Egészen eklektikus és zavaros, de illett a képbe, remekül érzékeltette azt a zűrzavart, ami sok esetben a szereplők fejében lejátszódott...

Karakterek:

Calderonra - ha egyetlen szót kellene használnom, azt mondanám: egy igazi s.fej! A szó legjobb értelmében :) Végtelenül öntelt, szarkasztikus, csipkelődő - egy hólyag. De szórakoztatóan az! Minden mondatában, minden tettében benne van egyfajta komikus felhang, humorérzéke végtelenül kifinomult, modora elbájolóan úrias, ugyanakkor lekezelően fensőbbséges. Mégis azt kell mondanom, hogy lehetetlenség nem azt mondani  rá, hogy imádnivaló. Pont ezért! A legszórakoztatóbb karakter, akiről idén olvastam!

A többi szereplő igazából labdába sem rúghat Calderon roppant erős és határozott személyisége mellett, mégis azt kell mondanom, hogy ők is valamennyien remekül kidolgozott, határozott, erős személyiségek, jól megálmodott karakterek.

Hegamon precizitásának, Calderon apjának kiváló elitsége, a bérgyilkos brutalitásánek ábrázolása: mind-mind nagyszerű emberismeretről adnak tanúbizonyságot. Tökéletes munka!

Borító:

A borító az arany betűivel nagyszerű választásnak bizonyult. Futurisztikus, sci-fis, igazán illik a regényhez. Szerintem remekül sikerült.