2013. november 23., szombat

Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok (blogturné)


Ruta Sepetys Árnyalatnyi remény c. könyvével egyszer már megmutatta nekünk, hogy milyen csodálatosan tudja felidézni és közel hozni számunkra a történelem elmúlt pillanatait, milyen hihetetlenül eleven képet tud festeni egy letűnt korszak eseményeiről és helyszíneiről.

A Maxim Kiadó jóvoltából az utazás a múltba tovább folytatódik, hiszen december 15-én megjelenik az írónő második regénye, a Kalitkába zárt álmok, melynek lapjain ezúttal az '50-es évek New Orleans-ába kalauzol minket az írónő.

A Blogturné Klub november 23-án induló turnéja is ezt az úticélt tűzte ki magának, így hat napon keresztül velünk együtt bolyonghattok New Orleans utcáin, olvashattok a korabeli divatról, megtudhattok érdekességeket a könyv születéséről. Tartsatok velünk a Kalitkába zárt álmok blogturnéján!

Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok

Kiadó: MAXIM KÖNYVKIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 352 oldal
Borító: FÜLES, KARTONÁLT
ISBN: 9789632613390
Megjelenés: 2013. november 29.

Fülszöveg:
1950-et írunk, és miközben New Orleans francia negyedében titkok fortyognak, a tizenhét éves Josie Moraine csendben szövögeti álmait. A helyiek között csak a bordélyban dolgozó prostituált anyjáról ismert Josie többet szeretne kicsikarni az életből, mint amit New Orleans kínálhat. Tervet kovácsol hát, hogy maga mögött hagyhassa a várost, de a negyedben történt rejtélyes haláleset olyan nyomozásba sodorja, ami próbára teszi az anyja, a lelkiismerete és a Conti Street rideg madámja, Willie Woodley iránti hűségét.
Ruta Sepetys magával ragadó jellemeket teremt, akárcsak a világon mindenütt nagy sikert aratott Árnyalatnyi remény című első regényében. A gazdag cselekményben titkok és hazugságok hálója szövődik, és a kísértő emlékeztető, hogy döntéseink sorsunkat alakítják.

A könyvről:
Néha az ember sorsa kilátástalannak tűnik, reménytelennek, eleve elrendeltetettnek. Néha úgy tűnik, falak vesznek körül, kizárják a világot az életünkből és nincs remény a menekvésre, a jobbra, a változásra. Mintha ketrecbe kerültünk volna...

Ám az ember nem arra hivatott, hogy beletörődjön a sorsába! Az ember törekvő lény , a boldogság elérését tűzte ki célul, ennek feltétele pedig a küzdelem, a kitartás, az állandó megmérettetés. Ezért aztán küzdünk, folyamatos csatákat vívunk önmagunkkal, másokkal és a világgal, megmérkőzünk minden akadállyal, hogy előrébb jussunk. 
Máskülönben nem lenne értelme...

Így vélekedik Josie Moraine is, aki az 1950-es évek New Orleansának francia negyedében él a munkahelyéül szolgáló könyvesbolt emeleti szobájában, távol az önző, prostituáltként élő anyjától, aki a város bordélyházában, Willie Woodley-nál dolgozik. Josie életére súlyos teherként nehezedik anyja balsorsa, megbélyegzi egész életét, jövőjét. Ám Josie jobb, szebb, értékesebb életről álmodozik. A bordély takarításából és a könyvesbolti munkájából származó minden pénzét félrerakja, hogy egy napon főiskolára mehessen és kitörhessen börtönéből, a szabad és független, ám nagyon is bűnös New Orleansból, és teljesen új lapokkal kezdhessen új életet. Ám az álmok elérése nem mindig könnyű. Számos akadály gördül az útjába, különös gyilkosság ügyében kezd el tudakozódni, anyja egyik bajból a másikba keveri, meggyűlik a baja a maffiával és a szerelmi élete is válaszúthoz érkezik. S hogy végül kilábal-e mindebből, létezik-e a kiút, van-e remény  átvergődni egy eleve megbélyegzett életből - nos, ezt tudhatja meg az a szerencsés, aki elolvassa ezt a könyvet.


Ruta Sepetys az Árnyalatnyi reménnyel férkőzött be először a szívembe, de ezzel a könyvvel vált igazán a kedvenc íróim egyikévé. Írásaiból ugyanis olyan nagyfokú nyugodtság, olyan megfontolt és átgondolt tudatosság sugárzik, amely önkéntelenül is egyfajta békés melankóliát, átszellemült megnyugvást idéz elő nálam. Történeteibe belemerülni valódi élményt jelent, teljes átélést.

A Kalitkába zárt álmok is egyfajta nyugodt, kiegyensúlyozott regény, pedig igen mély és komoly problémákat érint. Reális, intenzív és átgondolt, tökéletesen megírt történelmi fikció.

A cselekmény lassan mozgó, nem túl pörgős, ám mégis a legutolsó mozzanatig érdekes és lenyűgöző. Ruta Sepetys mindent reális szemmel néz, mintegy kívülállóként, majdnem narrátorként mutat be, mi magunk mégis a történet teljes részesének érezzük magunkat.

Josie sorsa és életének apró mozzanatai olyanok, akár egy-egy megragadott fénykép valahonnan a múltból, ami köré önkéntelenül is egy történetet sző az ember. Ahogy az írónő is tette, ám az ő szavaival ez a történet valósággá válik és tökéletesen megelevenedik.
Kemény és szívszorító mese ez egy lányról, aki megpróbálta valóra váltani az álmait, megpróbálta megváltoztatni a sorsát - akkor is, ha mindez tökéletesen lehetetlennek tűnt. S ha mégis sikerült neki, azt egyetlen dolognak köszönheti: annak a sok remek és támogató embernek, aki hitt benne, aki segítette és végigkísérte az útján. A szeretetnek, aminek - tudjuk - az ereje hegyeket mozgat meg és a reménynek, ami minden ember lelkének legerősebb mozgatórugója.

Ugyanakkor a regény egy történelmi fikció, s mint történelmi regénynek, az egyik fő aspektusa a helyszín és a kor összehangolt bemutatása
A könyv színtere New Orleans, a Big Easy, vagyis a könnyelműség, a lazaság, a szabadság városa. Ahol mindenki jókedvű, mindenki mulat és ünnepel, ahol mindenki boldog... Látszólag... Ám a könyv felfedi, hogy sok minden van, amit mi nem ismerünk, amiről a történelem nem sokat beszél. Arról, hogy mi van a színfalak mögött, a valóságban, ott, ahová a turistaszem már nem lát el. A város emberi oldalán,  New Orleans bensőjében, a sötét valóságban. Ahol a Big Easy nagyon is Big Hard, hiszen az élet kemény és viszontagságos, mindenki félelemben él a maffia rémuralma alatt, nehezen jut tisztességes munkához, hiszen a bűnözés mindennapos. 
Ráadásul ez a kettősség az emberekre is igaz, hiszen mindenki álarcot visel, maszkot húz, hogy megfeleljen a rá kiszabott szerepeknek. 

Ennek a kegyetlen és kőkemény világnak  a ránk nehezedő élét - zseniális írói megmozdulással - sikeresen tompítják az intelligens és szórakoztató párbeszédek, a száraz és szarkasztikus humor, de legfőképpen a tökéletesen kidolgozott és egyedülálló karakterek. 
Valamint az a finom és leheletkönnyű romantika,  ami szinte elfátyolozza a borzalmakat és elmélyíti a remény, a jövőbe vetett hit és a szeretet szikráit.

Karakterek:
A könyvben felvonultatott szereplőgárda olyannyira sokszínű és szokatlan, hogy leginkább az eklektikus jelzőt tudnám rájuk alkalmazni, mégis a könyv alapját, a hangulat és a történet magját képezik. Mondhatnám úgy is: a könyv erősen karakter-központú.
Jane Russel - akire Josie hasonlít
A megjelenített szereplők egytől egyig minőségi, tökéletesen megformált jellemek, egyedülállók a maguk nemében.
Josie számomra az 50-es évekbeli elegáns, finom nő megtestesítője - annak ellenére, hogy ő magát a legkevésbé sem tartja elegánsnak és finomnak. Ám a viselkedéséből, a lényéből áradó nőies báj, az őt körülvevő atmoszféra, leleményessége, sebezhetősége mégis azzá teszi. 

Nála jóval karakánabb és erősebb jellem a bordély mádámja, Willie, aki szarkasztikus humorával, keménységével, folyamatosan leplezett szeretetével hamar megkedveltette magát, Josie anyjának megtestesítőjévé vált. 

Az apaszerep, vagy legalábbis annak pótléka Willie fekete sofőrjének, Kokósnak jutott, akinek nagylelkűségétől, őszinte és semérmes mackószeretetétől egyenesen elolvadok.

Mellettük szinte szót sem érdemel az önzőségében és hiúságában fürdőző anya, aki saját gyermekét árulja el újra és újra, használja ki és fel minden és mindenki ellen. A legvégsőkig elítélem és megvetem az ő alakját és teljes személyiségét, s voltak olyan momentumai a könyvnek, amikor Josie-val együtt olyan mértékben átéltem az ő árulását és hátbadöfését, hogy rendesen fizikai rosszullét tört rám...

És végül Jesse...Jesse Thierry... A fiú, aki olyan, mint a neve: különleges, dallamos, ígéretes... A maga egyszerűségével, nyíltságával és éleslátásával tökéletes párja lehetne Josie-nak, ráadásul felfedi a legelső farmerek "betörésének" titkát is: addig ülj a kád forró vízben, magadon a farmerrel, amíg össze nem megy annyira, hogy ráfeszüljön a testedre. Utána pedig hagyd magadon, amíg rád nem szárad. Onnantól kezdve úgy fog állni rajtad, ahogy kell: simulékonyan és feszesen. :) Tudtátok?

Borító:
A borító és az egész történetet tökéletesen szimbolizáló kép első osztályú munka. Szépen kidolgozott, harmonikus színvilágú, megindítú. Az a fajta kép, amely mellett nem mész el anélkül, hogy alaposabban szemügyre ne vennéd. S mi más lehetne egy könyvborítónak az elsődleges célja, ha nem ez.





New Orleans, a "Big Easy
avagy miért lett New Orleans a Nagy Könnyű városa?


Azt hiszem, mindenki ismeri New Orleanst, Luisiana Mississipi mentén elterülő nagyvárosát. Ha másról nem, hát a jazzről, a maffiáról vagy a vámpírokról. 
A várost a könyvek, a filmek, a köztudat leggyakran csak a "Big Easy"-nek, vagyis a Nagy Könnyűnek nevezi, ám ennek az elnevezésnek az eredete kissé homályos. Több elmélet is létezik arra nézve, hogy vajon honnan kapta ezt a becenevet.

Nagy valószínűség szerint az elnevezés összefüggésben lehet New Orleans gazdag zenei örökségével, hiszen a város régóta nyújt menedéket a jazz és a blues művelőinek. A számos lokálnak, mulatónak és egyéb vendéglátóipari egységnek köszönhetően ez volt az a város, ahol egy zenész játszi könnyedséggel találhatott magának munkát, és közben a tapasztaltabb, ügyesebb zenésztársaitól tovább is fejleszthette zenei tudását.

Egy másik elmélet szerint a Big Easy becenevet egész egyszerűen azért kapta a város, mert igen lazán állt (és áll) hozzá az alkoholfogyasztás kérdéséhez. A nagy amerikai alkoholtilalom idején is aktív éjszakai élet folyt a város valamennyi szórakozóhelyén, hozzá lehetett jutni akár a legfinomabb borokhoz is - így aztán a kikapcsolódni vágyók a legnagyobb nyugalomban, alkohollal lazulva élvezhették az éjszakát.

Ugyanakkor az is igaz, hogy New Orleansban - sok amerikai nagyvároshoz képest - viszonylag alacsonyak voltak a megélhetés költségei. Könnyű volt munkához jutni, a lakhatás megfizethető volt, jutott bőven étel és ital. Egy viszonylag szerényebb fizetés is kényelmes életszínvonalat tett lehetővé.

Bármi is legyen a becenév eredete, az kétségtelen, hogy ha New Orleansra gondolunk, ez ugrik be elsőként. Hiszen tudjuk, New Orleans egyenlő a laza életvitellel, az éjjel-nappal szóló zenével, az állandó szórakozással. A Big Easy Amerika nemzeti szókincsévé vált, s tökéletesen jelzi a város könnyedségét, fesztelenségét, a Nagy Lazaságot.


Nyereményjáték

Természetesen nincs blogturné nyereményjáték nélkül, így aztán a feltételeket teljesítők közül három szerencsés most is  gazdagabb lehet a Kalitkába zárt álmok egy-egy példányával a Maxim Kiadó jóvoltából. 
Íme hát a nyereménydoboz - tudod, mi a dolgod...:) Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway


Részt vevő blogok listája

Nov. 23. - Roni Olvas - kritika + A Big Easy jelenség
Nov. 24. - Book Heaven - kritika + a könyv születése (videó)
Nov. 25. - MF Kata gondolatai - kritika
Nov. 26. - Kristina blogja - kritia + a könyv helyszínei
Nov. 27. - Deszy Könyvesblog - kritika + a korabeli divatról
Nov. 28. - Kelly Lupi Olvas - kritika


Megtetszett? Rendeld hát elő 30% kedvezménnyel!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates