A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maxim Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maxim Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 15., csütörtök

Amy Kathleen Ryan: Ragyogás

Oldalak száma: 352 oldal
Borító: Füles, kartonált
Súly: 400 gr
ISBN: 9789632612096
Kiadás éve: 2012 
Sorozat: DREAM VÁLOGATÁS
Fordító: Sóvágó Katalin



Fülszöveg:
Mit éreznél, ha egy olyan űrhajón születtél volna, ahol csak a szüleid és az idősebbek ismerik a Földet? Te sosem láttad, csak az általuk mesélt történetek alapján ismered, és minden vágyad, hogy megérkezzetek az új otthonotokba, arra a bolygóra, amelyet benépesíthettek. A történet középpontjában Waverly áll, akinek az élete váratlan fordulatot vesz. A barátja, Kieran éppen megkéri a kezét, amikor a szövetséges hajójuk váratlanul megtámadja őket és elrabolja az összes nőt az űrhajóról, ahol eluralkodik a káosz. A szerelmeseket elszakítják egymástól az események, s mindkettejüknek helyt kell állnia az új és szokatlan helyzetben. Ahhoz, hogy visszataláljanak egymáshoz és szeretteiket is megmentsék, sokat kell küzdeniük. Hamarosan arra is ráébrednek, hogy az ellenségek nem mindig kívülről érkeznek. A Ragyogás egy trilógia első része. A kitartásról, szerelemről és árulásról szóló lebilincselő történet garantáltan fenntartja az érdeklődést és kíváncsiságot az olvasóban.


A könyvről:

Sokszor bebizonyosodott már: a hatalom kifordítja magából az embert. Talán először csak rövidlátóvá teszi, elhomályosítja a tekintetét, elrejti előtte a nyilvánvalót, ám ha nem vigyáz előbb vagy utóbb talán meg is vakítja, és kikapcsolja belőle az emberségesség funkcióit....



Bizony: "a hatalom, még ha feltételes is, még ha hajszálon függ is, félelmet kelt és ürességet teremt, megfoszt az emberi kapcsolatoktól és magányra kárhoztat."

Kettős tragédia ez: az emberé, aki gyakorolja, és az embereké, akik elviselik...

Ez a kettősség érvényesül Amy Kathleen Ryan könyvében is, melyben az emberek maréknyi hada egy űrhajón, az Emphyreumon menekül a lassan elsivatagosodó Földről az Új-Föld irányába, azzal a céllal, hogy ott új világot, új élőhelyet teremtsenek az emberiség számára. Kieran mint a legidősebb tizenéves fiú és Waverly, a legidősebb lány a kapcsolatuk szorosabbra fonásán gondolkodik, mikor a hajón kitör a pánik. Az űrhajót megtámadta az Új Látóhatár, a szomszédos űrhajó, akik velük együtt igyekszik Új-Föld felé, azonban komoly problémával küzdenek, s ezt azzal próbálják orvosolni, hogy elrabolják az Emphyreumról az összes lányt. A felnőttek a nyomukba szegődnek, ám elnyeli őket a Nebula, s az űrhajó a kamasz és gyermek fiúk irányítása alá kerül. Hogyan boldogulnak, hogyan képesek elkormányozni a hajót és újjászervezni az életüket, és vajon Waverly a lányokkal milyen viszontagságoknak van kitéve a másik hajón. Megmenekülhet-e, s ha igen, hogyan?

Amy Kathleen Ryan könyve bár ifjúsági sci-fi, az egészen bizonyos, hogy nem könnyű olvasmány. Igazából nehéz és nyomasztó, mégis rendkívül izgalmas, gyors tempójú és nagyon fontos problémákat taglal. Az emberi hatalomvágy, az ezzel együtt járó manipuláció és propaganda, a kegyetlenség története ez a regény, az emberi jellem deformitásának tragédiája.


Gyakorlatilag egy nyúlfarknyi bevezető után máris kibontakozik a történet, és ide-oda váltva - váltott nézőpont szerint - már bele is keveredtünk a sűrűjébe. Waverly és Kieran személyes hangvétele, dilemmái, vívódásai és félelmei a sajátunkká válnak, s velük együtt éljük át az eseményeket, hozzuk meg a szinte meghozhatatlan döntéseket. 
Mert a két fiatalnak hirtelen, egyik pillanatról a másikra hihetetlen felelősség terhe nyomja a vállát, s mint a legidősebbeknek, döntéseket kell hozniuk. Nincs segítségük, nem kérhetnek tanácsot, hiszen nincs kitől. Gyermekből felnőtté kell válniuk, és megmenteni a kisebbeket. 
Azonban a megpróbáltatások mindenkire másként hatnak, s míg az egyikük elindul a jó irányba, és erőssé, keménnyé és eltökéltté válik, a másikuk rossz döntése lesodorja őt a jó útról és egyre távolabb repíti attól. Talán nem is hibáztatható érte, talán nem is érti, de ebben rejlik az ő tragédiája...

Ahogy lassan kibontakozik a múlt, és a motivációk sora mindkét űrhajó oldaláról, lassan rájövünk, hogy nincs igazság, nincs jó döntés. A felszín és a máz alatt itt minden ember szörnyeteg, egyik sem jobb a másiknál. Waverlyvel együtt mi is megroskadunk ezen felismerés súlya alatt, és nehéz szívvel ismerjük be, hogy minden éremnek két oldala van, s hogy melyik felé húz a szívünk, csak attól függ, hogy mit honnan nézünk.

S miközben ezt mérlegeljük olvasás közben, olyan fontos kérdések merülnek fel, mint a nőkkel való bánásmód, az emberek manipulálása, a vallás önös érdekekből történő felhasználása, jó és rossz kérdése. 

A szerelmi szál - bár kétségtelenül jelen van - árnyaltan, finoman, a háttérbe bújva bukkan elő néha-néha, kissé talán idealizálva, egyfajta érzésként inkább, mint valós személy formájában. Ez adja a kapaszkodót, a mentsvárat, a reményt a túlélésre. 

A cselekmény akciójeleneteknek, izgalmas fordulatoknak sincs híján, s némi kódfejtős, rejtjeles feladványt is kapunk - amit nagy örömmel és lelkesedéssel fogadtam.

Amy Kathleen Ryan könyve jól átgondolt, logikusan felépített, nagyszerű olvasmány, s bár kétségtelenül nyomasztó és felszínre hozza az emberi lélek minden rejtett gonoszságát, mégis élvezetes és letaglózó az olvasása. Ne hagyjátok ki! 


Karakterek:

A Ragyogás karaktereinek nagysága abban rejlik, hogy szereplői egyáltalán nem hősök, nem idealizáltak, nem nagyszerűek. Pontosan úgy és akként viselkednek, ahogy hasonló helyzetben egy hétköznapi embertől az elvárható: önzően, gyarlóan, ellentmondva minden erkölcsi és etikai normának. 

Kieran eleinte egy végtelenül szimpatikus, erős, határozott, karizmatikus fiúnak tűnik, ám saját védelme érdekében az elméje egészen másfelé tereli őt, mint ami jónak és dicséretesnek mondható. Eleinte csupán védelemből, ám később a hatalom által szárnyra kapva hozza meg a döntéseit, s átalakulása, története egészen tipikus példája annak, amit az ember jellemével a hatalom birtoklása tehet.

Ugyanezt elmondhatom Matherről is, a szomszéd hajó kapitányáról, ám számára nem hozhatjuk fel mentségként azt, amit Kieran-nél: tudniillik ő érett, felelősségteljes felnőttként, értelmének teljes tudatában hozta meg döntéseit. S bár vannak neki is egészen másféle mentségei, nagyon nehéz igazságot tenni...

Kétségtelenül az egyedüli (?) karakter, aki még érzi és érti, hogy hol van az erkölcsi normák határa, talán Waverly, de igen kemény leckék árán tanulja ezt meg. Sajnáltam és csodáltam egyszerre, s ha a könyvben beszélhetünk egyáltalán jóról, talán ő képviseli azt...


Jó volna igazából beszélni Seth-ről is, de az az igazság, hogy nagyon hadilábon állok az ő karakterével. Eleinte ugyanis úgy gondoltam, sokkal inkább választanám őt Waverly helyében, mint Kierant, hiszen szenvedélyesebb, erősebb és egyénibb jellemnek tűnt nála. Viszont a szenvedély és vadság nem mindig olyan formában tör kelő egy emberből, ami elfogadható és vonzó lenne....Még mindig talán ő az egyik legösszetettebb személyiség, mégsem tudom hová tenni az alakját...nagyon várom, hogy a következő kötetben nagyobb hangsúlyt kapjon.



Borító:
A világszerte megjelenő könyv többnyire az eredeti borító képével jelent meg a külföldi országokban - így nálunk is. Ezen egy női arc látható a nebula rózsaszínes, lilás ragyogásába burkolva, betűi között egy napfogyatkozás képét rejtve. Nagyon szép ez a borító, a csillogása gyönyörű, és még el is hiszem, hogy a lányalak nem más, mint Waverly - vagyis a főszereplő.
Néhány országban azonban eltértek ettől a borítótól és egészen más képeket használtak: egy űrhajó belsejét, más ragyogó alakokat stb. Egy van, amit nagyon nem értek: a német borító medalionja, ami szerintem egyáltalán nem kapcsolódik a könyvhöz, sem a hangulathoz....Teljes értetlenséggel nézem...






Érdekességek:
A könyvhöz készítettek a megjelenésekor egy trailert, amelyben érdekes képeket láthatunk az űrhajóról, illetve a rózsaszín-lila színben pompázó nebuláról. S bár én Waverlyt egyáltalán nem tudom azonosítani a filmkockákon megjelenő lánnyal, a megközelítése mindenképpen érdekes.

2013. december 5., csütörtök

Sherry Gammon: Szeretethetetlen


A Maxim Kiadó jóvoltából immár Magyarországon is megjelent Sherry Gammon: Szerethetetlen című könyve. Ezen okból kifolyólag a Blogturné Klub 10 bloggere egy blogturné keretein belül mutatja be Maggie és Seth történetét. 
2013. november 21-től minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg - a könyvhöz kapcsolódó - érdekességgel is találkozhattok az állomásokon! És - mint mindig - természetesen ezúttal is nyereményjátékkal kedveskedünk Nektek, ahol megnyerhetitek a regény egy-egy példányát!

Tartsatok Velünk!


Sherry Gammon: Szerethetetlen

Kiadó: Maxim Könyvkiadó
Oldalak száma: 366 oldal
ISBN: 9789632613437
Megjelenés: 2013.

Fülszöveg: 
A tizenhét éves Maggie Brown kiugró arccsontjával és karikás szemével a kábítószeres modellek mintapéldánya lehetne. Maggie problémáját azonban nem a drogok, hanem az anyja jelenti. A lány ráadásul egyre jobban belegabalyodik Seth Prescottba, az új srácba a suliban, és attól fél, hogy a fiú is cserben fogja hagyni, mint mindenki más. Seth Prescott a rendőrség beépített embereként került a Port Fare High iskolába, de munkája dacára beleszeret Maggie-be. Miközben Seth azon fáradozik, hogy a New York állambeli Port Fare-t megszálló szadista drogdílereket kifüstölje a kisvárosból, a hajsza halálosra fordul, és Maggie élete is veszélybe kerül. Seth és Maggie önmagukat is megismerik humorral tarkított, összetört szívekkel övezett, romantikus útjukon, és eközben a világuk mindörökre megváltozik. Sherry Gammon első regénye, a Szerethetetlen egy trilógia első kötete. A sorozat az emberi szellem erejét és kitartását hirdeti – és azt, hogy soha nem szabad feladni, különösen ha szerelemről van szó

A könyvről:
Az emberi érzelmek teljességgel kiszámíthatatlanok és logikátlanok. Néha teljes erőnkből gyűlölünk valakit, akit talán nem is kellene, ugyanakkor mindennél jobban szeretjük azt, aki a legkevésbé sem érdemli meg. 

Ezt teszi Maggie is - minden erejével szeretne megfelelni alkoholista anyjának, jól tanul, bajba nem keveredik, nem panaszkodik, teljes elszigeteltségben él, miközben éhezik és lyukas cipőkben mászkál. De Maggie tudja, a gondjai egyedül rá tartoznak, egyedül ő tehet róla, hogy így alakult az élete. Mert ő csak nyűg mindenki vállán, semmirekellő és haszontalan. Őt nem lehet szeretni. 

Aztán megjelenik az iskolában Seth, a népszerű, közvetlen fiú, aki nem hagyja őt békén, folyton beszédbe elegyedik vele, a kocsijával furikáztatja. És Maggie-ben lassan megkérdőjeleződik a magáról alkotott kép. S amikor kiderül, hogy Seth nem egészen az, akinek mondja magát, és a lány is céltáblájává válik a helyi heroinkereskedők bosszújának, Maggie élete a feje tetejére áll. 

Meghökkentő és megdöbbentő könyv arról, hogy egy szenvedélybetegség milyen mélységekbe képes taszítani az embert, és legfőképpen, hogyan hat ki mindez a beteg családtagjaira - jelen esetben a lányára, az egyetlen gyermekére. 

Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben el fogják ítélni Barbarát, hiszen milyen anya az olyan, aki éhezni és fázni hagyja a gyerekét? Milyen ember, milyen szülő? 
Csakhogy hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, hogy az éremnek két oldala van: senki nem teszi fel a kérdést magának, hogy vajon miért iszik Barbara. Miért vált alkoholistává tizenévesen? Miért nem segítettek rajta?? Miért hagyták, hogy mindenkit magával rántson a fertőbe???

A véleményem az, hogy ebben az esetben a legnagyobb hibát a környezet és az őket körülvevő emberek vétik azzal, hogy szemet hunynak fölötte. Mert nem azért nem avatkoztak közbe, mert nem vették észre, hanem az emberi közöny és érdektelenség miatt... Ugyan, kit izgat más sorsa egy lakókocsi parkban, ahol az embernek kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem a másikéval foglalkozzon?Kit érdekel, hogy az a magának való, lúzer lány a suliban lyukas cipőben mászkál a legnagyobb tél idején? Kit érdekel, mit tehetnénk ellene? A maga baja... És bármennyire fáj is beismerni, bizony ilyenek az emberek.
S ha akadna is kivétel: olyan nagyfokú kitartásra és akaratra van szükség ahhoz, hogy egy ilyen nagymértékben sérült lány a bizalmába fogadjon és megnyíljon valaki előtt, ami igen kevés emberben lakozik...

Sherry Gammon bámulatosan részletesen, pontosan és éleslátóan írja le az alkoholizmus és a vele együtt járó lelki sérülések fokozatait és tüneteit, ami mindenképpen nagyfokú utánajárásnak és információgyűjtésnek a következménye - amit én személy szerint mindig is igen nagyra becsültem egy írónál. 
Az anya-lánya közötti kapcsolat egyrészről döbbenetesen fájdalmas, mégis hihetetlenül megindító és megható. Hiszen gondoljunk bele, mennyi szeretetnek kell összegyűlnie egy emberben ahhoz, hogy elviseljen minden sértést, minden bántást, minden meggondolatlanul kimondott szót. Mennyi szeretetnek kell lakoznia benne, hogy mindezek ellenére gondját viselje, aggódjon érte, minden rosszulléténél fogja a kezét? Nincs ennél szíved rengetőbb dolog...

Ám lesújtóbb mindenképp... Például az, ha egy ember szenvedélye abban lakozik, hogy más, ártatlan emberek fájdalmában leli örömét. Mint Alan... Ha jobban belegondolunk, ez is egy szenvedélybetegség, ám ez hihetetlenül kétségbeejtő és elrettentő. Milyen beteg elme az, aki akkor gerjed be, ha megvághat valakit? Milyen elborult elmét rejthet? Én nem akarom tudni... És mégis. Az írónő még ezt is hihetetlen pontossággal és belelátással írja le, néhol igen brutális és kegyetlen részletességgel, ám sohasem titkolt megvetéssel. Hiszen Alant még a szintén bűnöző bátyja is őrültnek tekinti...hiszen az.

Mindezt a realisztikusan borzalmas és kegyetlen kettős sorsot tökéletesen ellensúlyozza Seth és Maggie bimbózó, ártatlan szerelme, tele élcelődéssel, félreértésekkel, humorral átszőtt dialógusokkal. Néhol ugyan túl sok talán a szerelmes búgás és a romantika, mindezt hamar megszakítja egy újabb idegtépő, sokkoló jelenet, vagy hirtelen összeomlás.

Összességében véve azt gondolom, hogy a kriminalisztika, a bűnügyi szál tökéletes ívben szőtte be a történetet, az érzelmi megközelítés, a könyv pszichológiája kidolgozott és megrázó, s bár a romantika logikája és a karakterek leírása számomra hagy némi kivetnivalót, mégis élvezetes és magával ragadó olvasmány, amit talán mindenkinek a kezébe kellene venni egyszer, hogy rádöbbenjünk: baj és nehéz sorsok nemcsak a filmekben és a könyvekben létezik...

Karakterek:
Maggie az a fajta karakter, akivel bárki, bármikor könnyedén azonosulna - egy pontig. Mert Maggie édes, önzetlen, szeretetteljes lány, ám tegyük hozzá: nem biztos, hogy az a fajta, akit géniusznak nevezhetünk. Éppen ezért válik hétköznapivá: aki megküzd a matematikával, aki utálja az unalmas tanórákat, aki minden fenyegetettség ellenére kimegy a hidegben ázó kutyéjáért. És mindezt a hibát nem először véti: hanem háromszor is egymás után. Mint a lány a horrorfilmben, aki egyedül elindul a félig nyitott ajtón át a pince lejáratán, mert gyanús zajt hallott. Még akkor is, ha elmondták neki előtte, hogy odalent gonosz szörnyek vannak. 
Seth- nyersen és eltökélten
Nos, Maggie ez a lány a horrorfilmből, ugyanakkor annyira emberi és esendő, hogy egyetlen szó és hang nélkül bárki elnézi neki ezt a hibát...

Seth a tökéletesség mintapéldánya: erős, közvetlen, védelmező. Néha talán túlontúl is rámenős, de mindez elengedhetetlen Maggie törékeny, határozatlan karaktere mellé. Ketten együtt kiválóan kiegészítik egymás, tökéletes társai egymásnak

Mégis inkább a mellékszereplők azok, akiket a leginkább kiemelnék: Bookert, a maga nyers, bajtársias cívódásaival, a nagyapját a bölcs önzetlenségével, Franket a gyermeki rajongásáért és Miss Ethelt a mérhetetlen önzetlenségéért és szabadszájúságáért ...

És a negatív szereplők bámulatos leírását: Alan elborult elméjének leírását, Barbara félelmetesen élethű alakítását és szarkazmusát, Cole hiúságát.

Azt gondolom, ők teszik a könyvet teljes egésszé, tanulságossá és élettelivé.

Borító:
A borítón ülő lehorgasztott fejű lány a magány, az elesettség megtestesítője, mindenképpen egyfajta védelmező mechanizmust indít el az emberben - akaratlanul is. Ettől válik figyelemfelkeltővé, megragadóvá, egyedülállóvá a teljes külső megjelenés. 
A színek harmonikus egésze, a vörös szín kontrasztja tökéletes - az egyik legszebb borító idén.
Viszont a ködös erdőt nem értem, mert számomra az mindenképpen valamiféle misztikumra, természetfelettire utal - és ebben a könyvben minden realisztikus és valóságos... Talán csak a hatás fokozására vált szükségessé...





Ismerd meg Maggie-t a szereplők véleménye alapján!

Milyen ember Maggie? A könyv szereplőit kérdeztem róla...

Barbara (Maggie anyja): 
Maggie? Hát, becsúszott, na! Tudod, hogy van ez... sosem akartam gyereket, elég gondom van anélkül is. Csak nyűg a nyakamon. Állandóan elmászkál, azt hiszi tényleg kell ő egy férfinak. Aztán majd ha már elhasználták, egyszer csak idepottyant egy gyereket! De akkor innen repül, az biztos! Ide nem hoz még egy éhes szájat! - Na, elmondtam. Most már adod azt a vodkát?

Booker (Seth társa és barátja): 
Maggie...pimasz kis bestia - vigyorog. - De nagyszerű lány. Csodaszép és belevaló. A nagyapám nagyon szerette. Én is bírom. Jóban leszünk.

Cole (Maggie exbarátja):
Hát, elég jó a csaj, ha érted mire gondolok... De köztünk legyen szólva: kicsit frigid. Jégkirálynő.... Akármit is csinálhatsz, nem engedi, hogy rendesen hozzá érj! Felesleges is próbálkoznod vele, haver! Nem az a fajta.

Frank McSheehy (idős bácsi, akinek Maggie ebédet szállít):
Aranyos kislány és segítőkész. Szeretek vele beszélgetni, mindig meghallgatja az embert. És szerintem még érdekli is, tudod? Örülök, hogyha meglátogat. A nap fénypontja, ha eljön.

Miss Ethel (idős hölgy, akinek Maggie ebédet szállít):
Túl csontos, túl gebe. Nincs mit fogni rajta, nem szeretik a férfiak az ilyet. Valakinek jól fel kéne hizlalnia, hogy kigömbölyödjön egy kicsit és jobban lehessen csókolni. Különben nem fog kelleni annak a Seth gyereknek sem. Nem lesz hol megtartania...

Gyerekek (az iskolai önkéntes munkából):
Maggie néni nagyon jó fej! Mindig olvas nekünk és beáll közénk játszani. Akkor a legcsillogóbb a szeme, ha Seth bácsival érkezik. Biiiiiiiztos, hogy szerelmesek. Nem is értem, miért nem csókolja már meg végre? A felnőttek nagyon furcsák...

Seth (Maggie szerelme): 
Számomra Maggie jelent mindent. Ha ő nem lenne, az én életem is teljesen színtelenné válna, eltűnnének belőle a hangok, a zajok, a színek. Télbe borulna a világ. Nem létezem nélküle.. A legcsodálatosabb, legönzetlenebb, leggyönyörűbb lány, akivel valaha találkoztam.


Nyereményjáték

 1. Töltsd ki a Rafflecopter dobozt és lájkold a kért oldalakat 2. Minden blogon keressetek egy kiemelt betűt, majd a 10 betűből kirakott szót (amiből kiderül, hogy Maggie miben kéri Seth segítségét) írjátok be a Rafflecopter megfelelő rublikájába. 

  a Rafflecopter giveaway


Résztvevő blogok:

November 27 - Szilvamag - a sorozatról
November 28 - Nem harap a... - a megfilmesítésről
November 29 - Angelika blogja - playlist
November 30 - MFKata gondolatai - trailer
December 1 - Kristina blogja - dreamcast
December 2 - Deszy Könyvajánlója - interjú
December 3 - Kelly Lupi olvas - Deleted scene
December 4 - Dreamworld - idézetek
December 5 - Roni Olvas - karakterek
December 6 - Könyvszeretet

Megtetszett a történet? Olvass bele!

2013. november 23., szombat

Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok (blogturné)


Ruta Sepetys Árnyalatnyi remény c. könyvével egyszer már megmutatta nekünk, hogy milyen csodálatosan tudja felidézni és közel hozni számunkra a történelem elmúlt pillanatait, milyen hihetetlenül eleven képet tud festeni egy letűnt korszak eseményeiről és helyszíneiről.

A Maxim Kiadó jóvoltából az utazás a múltba tovább folytatódik, hiszen december 15-én megjelenik az írónő második regénye, a Kalitkába zárt álmok, melynek lapjain ezúttal az '50-es évek New Orleans-ába kalauzol minket az írónő.

A Blogturné Klub november 23-án induló turnéja is ezt az úticélt tűzte ki magának, így hat napon keresztül velünk együtt bolyonghattok New Orleans utcáin, olvashattok a korabeli divatról, megtudhattok érdekességeket a könyv születéséről. Tartsatok velünk a Kalitkába zárt álmok blogturnéján!

Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok

Kiadó: MAXIM KÖNYVKIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 352 oldal
Borító: FÜLES, KARTONÁLT
ISBN: 9789632613390
Megjelenés: 2013. november 29.

Fülszöveg:
1950-et írunk, és miközben New Orleans francia negyedében titkok fortyognak, a tizenhét éves Josie Moraine csendben szövögeti álmait. A helyiek között csak a bordélyban dolgozó prostituált anyjáról ismert Josie többet szeretne kicsikarni az életből, mint amit New Orleans kínálhat. Tervet kovácsol hát, hogy maga mögött hagyhassa a várost, de a negyedben történt rejtélyes haláleset olyan nyomozásba sodorja, ami próbára teszi az anyja, a lelkiismerete és a Conti Street rideg madámja, Willie Woodley iránti hűségét.
Ruta Sepetys magával ragadó jellemeket teremt, akárcsak a világon mindenütt nagy sikert aratott Árnyalatnyi remény című első regényében. A gazdag cselekményben titkok és hazugságok hálója szövődik, és a kísértő emlékeztető, hogy döntéseink sorsunkat alakítják.

A könyvről:
Néha az ember sorsa kilátástalannak tűnik, reménytelennek, eleve elrendeltetettnek. Néha úgy tűnik, falak vesznek körül, kizárják a világot az életünkből és nincs remény a menekvésre, a jobbra, a változásra. Mintha ketrecbe kerültünk volna...

Ám az ember nem arra hivatott, hogy beletörődjön a sorsába! Az ember törekvő lény , a boldogság elérését tűzte ki célul, ennek feltétele pedig a küzdelem, a kitartás, az állandó megmérettetés. Ezért aztán küzdünk, folyamatos csatákat vívunk önmagunkkal, másokkal és a világgal, megmérkőzünk minden akadállyal, hogy előrébb jussunk. 
Máskülönben nem lenne értelme...

Így vélekedik Josie Moraine is, aki az 1950-es évek New Orleansának francia negyedében él a munkahelyéül szolgáló könyvesbolt emeleti szobájában, távol az önző, prostituáltként élő anyjától, aki a város bordélyházában, Willie Woodley-nál dolgozik. Josie életére súlyos teherként nehezedik anyja balsorsa, megbélyegzi egész életét, jövőjét. Ám Josie jobb, szebb, értékesebb életről álmodozik. A bordély takarításából és a könyvesbolti munkájából származó minden pénzét félrerakja, hogy egy napon főiskolára mehessen és kitörhessen börtönéből, a szabad és független, ám nagyon is bűnös New Orleansból, és teljesen új lapokkal kezdhessen új életet. Ám az álmok elérése nem mindig könnyű. Számos akadály gördül az útjába, különös gyilkosság ügyében kezd el tudakozódni, anyja egyik bajból a másikba keveri, meggyűlik a baja a maffiával és a szerelmi élete is válaszúthoz érkezik. S hogy végül kilábal-e mindebből, létezik-e a kiút, van-e remény  átvergődni egy eleve megbélyegzett életből - nos, ezt tudhatja meg az a szerencsés, aki elolvassa ezt a könyvet.


Ruta Sepetys az Árnyalatnyi reménnyel férkőzött be először a szívembe, de ezzel a könyvvel vált igazán a kedvenc íróim egyikévé. Írásaiból ugyanis olyan nagyfokú nyugodtság, olyan megfontolt és átgondolt tudatosság sugárzik, amely önkéntelenül is egyfajta békés melankóliát, átszellemült megnyugvást idéz elő nálam. Történeteibe belemerülni valódi élményt jelent, teljes átélést.

A Kalitkába zárt álmok is egyfajta nyugodt, kiegyensúlyozott regény, pedig igen mély és komoly problémákat érint. Reális, intenzív és átgondolt, tökéletesen megírt történelmi fikció.

A cselekmény lassan mozgó, nem túl pörgős, ám mégis a legutolsó mozzanatig érdekes és lenyűgöző. Ruta Sepetys mindent reális szemmel néz, mintegy kívülállóként, majdnem narrátorként mutat be, mi magunk mégis a történet teljes részesének érezzük magunkat.

Josie sorsa és életének apró mozzanatai olyanok, akár egy-egy megragadott fénykép valahonnan a múltból, ami köré önkéntelenül is egy történetet sző az ember. Ahogy az írónő is tette, ám az ő szavaival ez a történet valósággá válik és tökéletesen megelevenedik.
Kemény és szívszorító mese ez egy lányról, aki megpróbálta valóra váltani az álmait, megpróbálta megváltoztatni a sorsát - akkor is, ha mindez tökéletesen lehetetlennek tűnt. S ha mégis sikerült neki, azt egyetlen dolognak köszönheti: annak a sok remek és támogató embernek, aki hitt benne, aki segítette és végigkísérte az útján. A szeretetnek, aminek - tudjuk - az ereje hegyeket mozgat meg és a reménynek, ami minden ember lelkének legerősebb mozgatórugója.

Ugyanakkor a regény egy történelmi fikció, s mint történelmi regénynek, az egyik fő aspektusa a helyszín és a kor összehangolt bemutatása
A könyv színtere New Orleans, a Big Easy, vagyis a könnyelműség, a lazaság, a szabadság városa. Ahol mindenki jókedvű, mindenki mulat és ünnepel, ahol mindenki boldog... Látszólag... Ám a könyv felfedi, hogy sok minden van, amit mi nem ismerünk, amiről a történelem nem sokat beszél. Arról, hogy mi van a színfalak mögött, a valóságban, ott, ahová a turistaszem már nem lát el. A város emberi oldalán,  New Orleans bensőjében, a sötét valóságban. Ahol a Big Easy nagyon is Big Hard, hiszen az élet kemény és viszontagságos, mindenki félelemben él a maffia rémuralma alatt, nehezen jut tisztességes munkához, hiszen a bűnözés mindennapos. 
Ráadásul ez a kettősség az emberekre is igaz, hiszen mindenki álarcot visel, maszkot húz, hogy megfeleljen a rá kiszabott szerepeknek. 

Ennek a kegyetlen és kőkemény világnak  a ránk nehezedő élét - zseniális írói megmozdulással - sikeresen tompítják az intelligens és szórakoztató párbeszédek, a száraz és szarkasztikus humor, de legfőképpen a tökéletesen kidolgozott és egyedülálló karakterek. 
Valamint az a finom és leheletkönnyű romantika,  ami szinte elfátyolozza a borzalmakat és elmélyíti a remény, a jövőbe vetett hit és a szeretet szikráit.

Karakterek:
A könyvben felvonultatott szereplőgárda olyannyira sokszínű és szokatlan, hogy leginkább az eklektikus jelzőt tudnám rájuk alkalmazni, mégis a könyv alapját, a hangulat és a történet magját képezik. Mondhatnám úgy is: a könyv erősen karakter-központú.
Jane Russel - akire Josie hasonlít
A megjelenített szereplők egytől egyig minőségi, tökéletesen megformált jellemek, egyedülállók a maguk nemében.
Josie számomra az 50-es évekbeli elegáns, finom nő megtestesítője - annak ellenére, hogy ő magát a legkevésbé sem tartja elegánsnak és finomnak. Ám a viselkedéséből, a lényéből áradó nőies báj, az őt körülvevő atmoszféra, leleményessége, sebezhetősége mégis azzá teszi. 

Nála jóval karakánabb és erősebb jellem a bordély mádámja, Willie, aki szarkasztikus humorával, keménységével, folyamatosan leplezett szeretetével hamar megkedveltette magát, Josie anyjának megtestesítőjévé vált. 

Az apaszerep, vagy legalábbis annak pótléka Willie fekete sofőrjének, Kokósnak jutott, akinek nagylelkűségétől, őszinte és semérmes mackószeretetétől egyenesen elolvadok.

Mellettük szinte szót sem érdemel az önzőségében és hiúságában fürdőző anya, aki saját gyermekét árulja el újra és újra, használja ki és fel minden és mindenki ellen. A legvégsőkig elítélem és megvetem az ő alakját és teljes személyiségét, s voltak olyan momentumai a könyvnek, amikor Josie-val együtt olyan mértékben átéltem az ő árulását és hátbadöfését, hogy rendesen fizikai rosszullét tört rám...

És végül Jesse...Jesse Thierry... A fiú, aki olyan, mint a neve: különleges, dallamos, ígéretes... A maga egyszerűségével, nyíltságával és éleslátásával tökéletes párja lehetne Josie-nak, ráadásul felfedi a legelső farmerek "betörésének" titkát is: addig ülj a kád forró vízben, magadon a farmerrel, amíg össze nem megy annyira, hogy ráfeszüljön a testedre. Utána pedig hagyd magadon, amíg rád nem szárad. Onnantól kezdve úgy fog állni rajtad, ahogy kell: simulékonyan és feszesen. :) Tudtátok?

Borító:
A borító és az egész történetet tökéletesen szimbolizáló kép első osztályú munka. Szépen kidolgozott, harmonikus színvilágú, megindítú. Az a fajta kép, amely mellett nem mész el anélkül, hogy alaposabban szemügyre ne vennéd. S mi más lehetne egy könyvborítónak az elsődleges célja, ha nem ez.





New Orleans, a "Big Easy
avagy miért lett New Orleans a Nagy Könnyű városa?


Azt hiszem, mindenki ismeri New Orleanst, Luisiana Mississipi mentén elterülő nagyvárosát. Ha másról nem, hát a jazzről, a maffiáról vagy a vámpírokról. 
A várost a könyvek, a filmek, a köztudat leggyakran csak a "Big Easy"-nek, vagyis a Nagy Könnyűnek nevezi, ám ennek az elnevezésnek az eredete kissé homályos. Több elmélet is létezik arra nézve, hogy vajon honnan kapta ezt a becenevet.

Nagy valószínűség szerint az elnevezés összefüggésben lehet New Orleans gazdag zenei örökségével, hiszen a város régóta nyújt menedéket a jazz és a blues művelőinek. A számos lokálnak, mulatónak és egyéb vendéglátóipari egységnek köszönhetően ez volt az a város, ahol egy zenész játszi könnyedséggel találhatott magának munkát, és közben a tapasztaltabb, ügyesebb zenésztársaitól tovább is fejleszthette zenei tudását.

Egy másik elmélet szerint a Big Easy becenevet egész egyszerűen azért kapta a város, mert igen lazán állt (és áll) hozzá az alkoholfogyasztás kérdéséhez. A nagy amerikai alkoholtilalom idején is aktív éjszakai élet folyt a város valamennyi szórakozóhelyén, hozzá lehetett jutni akár a legfinomabb borokhoz is - így aztán a kikapcsolódni vágyók a legnagyobb nyugalomban, alkohollal lazulva élvezhették az éjszakát.

Ugyanakkor az is igaz, hogy New Orleansban - sok amerikai nagyvároshoz képest - viszonylag alacsonyak voltak a megélhetés költségei. Könnyű volt munkához jutni, a lakhatás megfizethető volt, jutott bőven étel és ital. Egy viszonylag szerényebb fizetés is kényelmes életszínvonalat tett lehetővé.

Bármi is legyen a becenév eredete, az kétségtelen, hogy ha New Orleansra gondolunk, ez ugrik be elsőként. Hiszen tudjuk, New Orleans egyenlő a laza életvitellel, az éjjel-nappal szóló zenével, az állandó szórakozással. A Big Easy Amerika nemzeti szókincsévé vált, s tökéletesen jelzi a város könnyedségét, fesztelenségét, a Nagy Lazaságot.


Nyereményjáték

Természetesen nincs blogturné nyereményjáték nélkül, így aztán a feltételeket teljesítők közül három szerencsés most is  gazdagabb lehet a Kalitkába zárt álmok egy-egy példányával a Maxim Kiadó jóvoltából. 
Íme hát a nyereménydoboz - tudod, mi a dolgod...:) Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway


Részt vevő blogok listája

Nov. 23. - Roni Olvas - kritika + A Big Easy jelenség
Nov. 24. - Book Heaven - kritika + a könyv születése (videó)
Nov. 25. - MF Kata gondolatai - kritika
Nov. 26. - Kristina blogja - kritia + a könyv helyszínei
Nov. 27. - Deszy Könyvesblog - kritika + a korabeli divatról
Nov. 28. - Kelly Lupi Olvas - kritika


Megtetszett? Rendeld hát elő 30% kedvezménnyel!

2012. október 19., péntek

Dream válogatás - Dream nyeremény


Azt hiszem, nem mondok nagy butaságot, amikor azt mondom: a Maxim Könyvkiadó októberben megjelenő regényeit - nevezetesen a Dream Válogatás köteteit - olvasók sokasága várta. 
Nem véletlenül. Hiszen a kiadó olyan ígéretes és csodálatos olvasási élményt nyújtó regények kiadását tűzte ki célul, melyek mellett egyetlen igazi könyvmoly sem mehetett el érdektelenül.

És ha mindez nem volna elég, most még fantasztikusabb akcióval rukkolt elő a kiadó:
mindazok, akik vásároltak a Maxim Könyvkiadó regényei közül, most  esélyes lehet megnyerni a kisorsolásra kerülő hat darab, kétéjszakás wellness hétvége egyikét két fő részére, félpanziós ellátással az egyedülálló környezetben fekvő négycsillagos Hotel Corvus Aquába, Gyopárosfürdőre.

Mit kell tenni érte?

Szinte semmit - csupán olvasni! :) 
Vagyis: ha megvásároljátok a Dream válogatás vagy a HiStory válogatás legalább egy kötetét (Angyalsors, Angyalfény, Álmok bandája, Árnyalatnyi remény, Galambok őrizői, Gyönyörű sorscsapás - kemény- vagy puhatáblás kivitel, Kezünkben a jövőnk, Ragyogás vagy Vajon létezik szerelem első látásra?), nincs más dolgotok, mint elolvasni és elfogadni a nyereményjáték szabályzatát és regisztrálni a vásárlást igazoló blokk vagy számla sorszámával, amelyet a Válogatás Facebook oldalán a Wellness Nyereményjáték gombra, kattintva tehettek meg (ha még nem rajongói az oldalnak, akkor először lájkolni kell az oldalt).

Sok sikert és jó olvasást kívánok Mindenkinek! :)

Template by:
Free Blog Templates