Anna Banks: Poszeidón

A Maxim Kiadó jóvoltából október 10-én hazánkban is megjelenik Anna Banks: Poszeidón című regénye, a Szirénia öröksége trilógia első része. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Emma és Galén szárazföldön és óceánokon átívelő történetét!

2014. október 1-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is.

Anna Banks: Poszeidón

Kiadó: Maxim Könyvkiadó
Oldalszám: 332 oldal
ISBN: 9789632614717 / 9789632614700

Fordító: Komáromy Rudolf
Előrendelés 30% kedvezménnyel!

Fülszöveg:

Emma barátnőjével, Cloe-val nyaral a tengerparton, amikor egy aprócska baleset során megismerkedik a jóképű Galénnal. Ez a találkozás valóban a véletlen műve? Emmának nincs lehetősége ezt kideríteni, mert egy tragédia beárnyékolja ottlétüket. A lány, miután hazatér, nem képes egykönnyen túltenni magát a traumán. Ekkor váratlanul ismét fölbukkan az ibolyakék szemű idegen. Galén, a szirén herceg a szárazföldön kutat egy lány után, akiről azt hallotta, hogy talán ő az utolsó élő szirén, aki egyesítheti a tenger mélyén élő két uralkodóházat. Bár erőteljes kötődésük azonnal érezhető, Galén még sincs teljesen meggyőződve róla, hogy Emma az, akit keres. Végül a sok bizonyíték meggyőzi, hogy csakis Emma és különleges képessége mentheti meg a herceg országát. Galénnak szüksége van a lány segítségére – bármilyen kockázattal jár is. Vajon képes lesz Emma beváltani a hozzá fűzött reményeket? És vajon összefonódhat két ennyire különböző világ?

A könyvről:
Miután lányos anyuka vagyok -  nagy, lányos problémákkal és nagy, lányos vágyakkal-, szinte biztosra mondhatom: minden kislány arra vágyik, hogy a mesék megelevenedjenek, valóra váljanak és őbelőlük váljon a legcsodásabb meseszereplő: csillogó szárnyú varázstündér, bő szoknyás, divatos hercegnő vagy színváltós uszonnyal megáldott gyönyörű sellő. 

Ám ahogy a kislányokból lassan felnőtt válik, ez a vágyuk is lassan elsikkad, és elfelejtik a régi álmaikat. És amikor a lehetetlennel határos módon mégiscsak valóra válnak, megrémülnek tőle és foggal-körömmel tiltakoznak ellene.

Legalábbis Emma ezt teszi Anna Banks debütáló ifjúsági regényében, a Poszeidónban.

Emma az átlagos fiatalok gondtalan életét éli: végzős évére készül a középiskolában, élvezi a nyár utolsó napjait és Floridába látogat a barátnőjével strandolni egy picit. Ám a floridai tengerparton Chloe-t, a barátnőt tragikus baleset éri, és Emma élete egycsapásra megváltozik. Nemcsak a kínzó gyász miatt, amit a veszteség miatt érez, hanem azért is, mert a Floridában megismert titokzatos és jóképű fiú, Galen ismét megjelenik az életében és egészen hihetetlen teóriával áll elő. Emma dühös és tele van kétellyel, mégis vonzza az idegen, vonzó fiú, s lassan-lassan belátja: néha a mesebeli lények igenis léteznek. Sőt, talán nem is élnek olyan messze tőlünk!


Anna Banks története a klasszikus ifjúsági fantasyk irányvonalát követve a természetfeletti lények felé közelít, ezúttal a sellők, a szirének világába kalauzol minket. Cselekménye főként a hősnő önmagára találására, a szerelmi szál kibontására, és a szirénvilág megismertetésére irányul, így a lassabb, lineárisabb cselekményvezetés jellemzi.

A történetet két nézőpontból ismerhetjük meg - Emma és Galen szemén keresztül - , s ez a két ellentétes nemű és más megközelítésű szemszög váltakozik a cselekmény kibontása során. Többnyire szeretem ezt a váltott nézőpontot, mikor valóban beleláthatunk mindkét szereplő fejébe és gondolataiba. Egyrészt közelebb kerülünk hozzájuk, a személyiségükhöz, másrészt a motivációikat, cselekedeteik mozgatórugóját is tisztábban látjuk és értjük. 

Anna Banks azonban azon kívül, hogy nézőpontot váltott, a történet elbeszélőjének személyét is megváltoztatta, s így egyik fejezet E/1-es módban, a következő már E/3-ban meséli nekünk a történéseket. Ez igazán meglepő és szokatlan megoldás a nézőpontok minél erősebb szétválasztására, s amíg bele nem rázódtam, okozott is némi zavart és frusztrációt az olvasás folyamán.

Emiatt azonban nagy mértékben kárpótol minket az a kedves, évődő humor, ami a párbeszédek során vissza-visszatér, és végigkíséri a történet egészét. Emma és Galen szópárbajai, játékos vitái szórakoztatók és mulattatók, könnyed hangulatúvá és élettelivé teszik a történet egészét - minden sötét pillanata ellenére.

A szirének történelmének, társadalmi felépítésének, s főleg mitológiájának kidolgozása lenyűgöző, aprólékos és igazán érdekfeszítő. Bámulatos volt olvasni Atlantisz és a görög mítoszok összekapcsolását a fantáziával és egybefűzését a könyv szereplőivel. Egyedi és ötletes megoldás - véleményem szerint a könyv egyik legnagyobb erősségét adja! S noha a sellők társadalmi felépítése és a nők ebben betöltött szerepe kissé férfisovinisztának tűnik, s erősen túlteng benne a szexizmus, a szirének behatárolt lehetőségei és korlátai miatt ez nem zavart túlságosan.

Az Emma és Galen közt kialakuló szerelmi szál édes, kedves, bohókás, nem igazán zavarja meg harmadik fél - ahogy azt mostanában az ifjúsági könyveknél megszokhattuk. Ez igazi felüdülés!

Összességében Anna Banks könyve gyorsan olvasható, szórakoztató, könnyed olvasmány. Ezeken a borongós, hűvös, nyirkos őszi napokon visszahozza számunkra egy kicsit a nyarat.

Karakterek:
Hogy őszinte legyek a karakterek leírása adja a könyvnek azt a sarkalatos pontját számomra, amivel a legkevésbé voltam kibékülve. A szereplők ugyanis olyannyira tipizáltak, hogy azt már-már sztereotipnak nevezném.

Galen a megtestesült férfiideál: vonzó, erős, védelmező, különleges. Azonban számomra ez kicsit túlzónak hat, és várom a hibáit felsorakoztatni - ami elmarad.

Emma erős, bátor és vicces, mégis olyan gyermeki módon hagyja magát irányítani mások - az anyja és Galen - által, ami zavaró és idegesítő.

A legjobban talán Torafot kedveltem meg, akinek személyiségéből árad az őszinteség és könnyedség, igazán szórakoztató és kedves figura.

Borító:
Láttatok már ennyire gyönyörű borítót? Nagyon tetszik minden részletében: elegáns, könnyed, légies, egyszerűen vonzza a szemet. És a további részek borítói is hasonlóan szépek!

Atlantisz

Anna Banks könyvének egyik legérdekesebb és legfantáziadúsabb momentuma Atlantisz és a szirének összekapcsolása, történelmének összemosása. Triton népének története gyakorlatilag Atlantisz története és igen érdekes kérdéseket vet fel. Mint Atlantisz létének - vagy nem létének - valamennyi vonatkozása, immár évezredek óta.

Atlantisz legendája még ma is a világ egyik legnagyobb rejtélye. Majd mindenki hallott már Atlantisz , a gazdag kultúrája, legendás város elsüllyedéséről, ám azt biztosan még senki sem tudja, hogy vajon valóban létezett-e vagy csak legenda lett egy népszerű meséből? S vajon ha létezett, az Atlanti-óceán vagy pedig a Földközi-tenger egyik szigete volt ? Afrikához, Amerikához vagy Európához tartozott ? Sok teória született erről, és sok helyen keresték már nyomait.

Soha nem kezdődött volna el a kutatás, ha a görög filozófus, Platón (kb. Kr. e. 427-347) nem meséli el a történetét két dialógusában, a Timaioszban és a Kritiaszban. Platón leírása számos könyvet, rengeteg elszánt kutatást ösztönzött, filmen, képen, történetekben örökítették meg az elképzelt Atlantisz történetét, ám bizonyíték a létezésére a mai napig sincsen.

Platón szerint Atlantisz egy óriási sziget volt, nagyobb, mint KisÁzsia és Líbia együttvéve. Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb szigetekből álló szigetvilág alatt. Kb. 9000 évvel Szolón (Kr. e. kb. 640-559) előtt Atlantisz hatalmas királyság volt, fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel. Amikor mohó és agresszív birodalommá vált, az istenek parancsára elöntötte a tenger.… (forrás)

Platón előtt azonban egyetlen történetíró sem említi Atlantiszt, még a görög Hérodotosz sem, aki létezéséről megkérdezt még Szaisz papjait is.

Nemcsak a görögöknél, hanem más kultúrák legendavilágában is megtalálhatjuk a tenger által elárasztott gazdag, boldog szigetről szóló történetet, így az   fennmaradt egy papirusz (A hajótörött legendája), amely elmeséli egy utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott egy hajón, amikor hatalmas hullámok összetörték a hajót, egyedül ő maradt életben. Egy gerendába kapaszkodva partra sodródott egy szigeten. Itt egy kígyó lakott, aki a barlangjába vitte a hajótöröttet, de nem bántotta. Azt mesélte a hajótöröttnek, hogy régen a szigeten gazdagság és boldogság uralkodott és 75 elégedett sárkány lakott rajta, akik közül már csak ő maradt életben. Távollétében egyszer egy csillag zuhant a szigetre és szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi hajó megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy: „soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá temetik”.

Az egyiptomi elbeszélés azonban világosan kijelenti azt is, hogy a szigettel Egyiptomnak rendszeres kapcsolatai (kereskedelmi és politikai) vannak, hajók járnak oda-vissza. (forrás)

Elméletek Atlantiszról:

• Rudolf Steiner számos előadásában és több könyvében ismerteti Atlantisz hét országának történetét, és a sziget tűzkatasztrófában történt elsüllyedését.Ő i. e. 9564-re teszi ennek dátumát, ami megközelítőleg egybeesik számos más forrással, így az ószövetségi özönvíz, az indiai mitológia, az azték, a maja kalendáriumok hasonló, ám más kultúrkörben elterjedt hagyományaival. Szerinte az akkor már rendkívül fejlett társadalom tudós emberei (a mitológiák mágusai, varázslói) nem bántak megfelelően erőforrásaikkal, és egy hatalmas robbanás következtében a sziget virágzó társadalma megsemmisült. Nem pusztult el mindenki, és az atlantisziak hét nemzete (köztük az ős-turániak) szerteszóródott a világban. Belőlük született a ma ismert civilizáció

• Régészek: A Platón által leírt történet valódisága ellen szól, hogy a dialógusokban szerepet kap az elsüllyedt kontinenssel párhuzamosan létezett, Atlantisszal fegyveresen összecsapó Athén is. A Platón előtt 9 ezer évvel korábban fejlett civilizációt képviselő Ős-Athén létét egyáltalán nem támasztották alá a kutatások, így a legkorábbi erődépítészet, a fémművesség kezdete és a lovak domesztikációja későbbre esik. Mivel Krisztus előtt 9500-ból legfeljebb az újkőkorszak leleteit ismerhetjük, a Platón által leírt kulturális vívmányokat és államszervezési formát sajátos fikciónak tekinthetjük

• Kréta-elmélet: Ma sokan, akik elfogadják Platón történetét, a minószi Kréta civilizációjában vélik fölfedezni Atlantiszt, és pusztulásának időpontját a Théra i. e. második évezred közepén történt vulkánkitörésére teszik. A Kréta–Szantorin, azaz a kükladikus kultúra Atlantisz-azonosságát egyre többen fogadják el, régész körökben már csaknem konszenzusnak tekinthető.

• Lukács Béla fizikus, a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója szerint Platónnak az Atlantiszról szóló beszámolója többé-kevésbé egy mítoszon alapul; a geológusok szerint viszont egy kontinens elsüllyedhet ugyan, de ahhoz százmillió év kell, és nem tízezer, még kevésbé egyetlen éjszaka. Más nézetek szerint Atlantisz hirtelen pusztulását okozhatta egy természeti katasztrófa is, mint amilyen például az 1994. júliusában megfigyelt Shoemaker–Levy 9 üstökös és a Jupiter bolygó ütközése volt. (forrás)

Hogy melyik elmélet helytálló? Egyáltalán helyes-e bármelyik feltételezés? Sajnos nem tudjuk. Még az is lehet,  hogy Anna Banksnek van igaza....

Nyereményjáték

Mostani játékunk során egy kis sellővadászatra invitálunk benneteket. Az egyes állomásokon található rövid ismertetők alapján találjátok ki, mely hableányokra, hablegényekre, vagy szirénkere gondoltunk. Írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe a nevüket, és máris esélyetek nyílik megnyerni, a Maxim Kiadó által felajánlott 3 könyvnyeremény egyikét.

Figyelem! A kiadó csak Magyarország terülteén belül postáz! Valamint, ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol, új nyertest sorsolunk!

A mi hableányunk:

A lány két barátnőjével egy véletlen folytán sellővé változik. Ezek után átalakulásukhoz elég egyetlen vízcsepp is. Ráadásul mindannyian különböző képességek birtokába kerülnek, ő fagyasztani tud.
Mindannyian hozzájutnak egy-egy ezüstnyaklánchoz, az erejük színének megfelelő kővel. A keresett sellőé fehér, mint a jég.

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok listája: 

10/01 CBooks

10/03 Kelly & Lupi olvas

10/05 Roni olvas

10/07 MFKata Gondolatai

10/09 Deszy könyvajánlója

10/11 Dreamworld

10/13 Nem harap a...