2011. május 8., vasárnap

Sarwat Chadda: Az ördög csókja

FülszövegA rozsdás lánc megcsikordult, ahogy a fiú, őt figyelve előre-hátra hintázott. Talán nem ő az. Lehet, hogy csak egy hétköznapi gyerek. Talán nem kell megölnöm. Billi San Greal Próbája. Az utolsó teszt a beavatása előtt. De nem erre számított. Nem arra, hogy egy kissrácot kell megölnie. Billi sorsa, hogy kövesse apját a Rendbe, és megóvja az embereket az Istentelenektől. A több ezer gonosz, megkínzott lélektől, amelyek az emberiséget tekintik prédájuknak. Billi tizenöt éves. Brutális harcból és halálos csatákból álló életre vágyik? Vagy kísértés fenyegeti, hogy rossz útra vigye?




Cselekmény: Előre bocsátom: a fülszöveg nem tökéletes. Szerintem a könyv abszolút másról szól, mint amit ez előre jelez. Igaz ugyan, hogy Billinek, ennek a majdhogynem fiúnak nevelt lánynak az a dolga, hogy megöljön egy  kisgyereket, hogy ezáltal bekerülhessen a Rendbe, jobban mondva a Templomos Lovagok közé. De ez egy egyáltalán nem fontos része a könyvnek - arról nem is beszélve, hogy ez a kisgyerek egyáltalán nem ártatlan -, csupán azt hivatott bemutatni, hogy mi is igazából a dolga, az értelme annak, hogy létezik ez a csoportosulás (hihetetlen, hogy mi mindent belemagyaráztak már a Templomos Lovagok mondájába, és még mindig nincs vége, még mindig lehet hozzátenni és elvenni, nem? Ez engem mindig meglep: milyen végtelenül gazdag az emberi fantázia!)


Szóval Billi tizenöt éves, apja egyedül neveli. Ez még nem rendhagyó, nincs benne semmi rendkívüli. Csakhogy Billi apja a Templomos Lovagok nagymestere, akik arra tették fel az életüket, hogy megmentsék az emberiséget a gonosz (legyen az akár a Sátán, akár a bukott angyalok - élükön Mihály arkangyallal). Billi ennek a rendnek lesz a tagja barátjával, az orákulum Kay-jel együtt. Ám egy napon megismerkedik Mike-kal, és a korábbi csendes lázadása felszínre tör: egyre kétségbeesettebben vágyik a rendes, hétköznapi életre.


Félreértés ne essék, romantika nem igazán van benne! Lehetne, többször is megérint minket a lehetősége, de egyáltalán nem tud kibontakozni. Ez egyébként jellemző az egész könyvre ...A lehetősége megvan sok mindennek benne, de valamiért mégsem sikerül beteljesülnie... Többször lehetne benne pl. megható jelenet, de egyszer sem ér el odáig, hogy megérintsen minket. Csatajelenetek, összecsapások bőségesen akadnak, a mitológia gyönyörűen megjelenik (bár hozzáteszem: olyan hirtelen és egyszerre zúdul a nyakunkba, mint egy történelemlecke), a gonosz alakja nagyszerű. 
Meglepetések nem érnek minket, már az elején sejteni lehet, hogy ki a gonosz, de hál' istennek hamar le is lepleződik, így nem gond, hogy él bennünk a gyanú. A végével ugyanez a helyzet.


Karakterek: Billi a főszereplő, a maga tizenöt évével igazi tinédzser: lázad az apja ellen, lázad a sorsa ellen és önmaga ellen is, hogy aztán a könyv végére belássa, hogy hogy a helye a világban. Nekem nem lett a kedvencem, eleve nem szeretem az ennyire kemény és fiús lányokat, ráadásul Billi annyit nyavalyog, annyi elégedetlenkedik, engem halálra idegesített.
A legszórakoztatóbb karakter egyértelműen Mihály, őt nagyon bírtam. És a Sátánt. Benne pedig az volt számomra a legmeglepőbb, ahogy az író ábrázolta. Sosem fordult meg a fejemben az, hogy a Sátán netalántán szemüveges ??!! :-)) Érdekes volt!
Kayt végig sajnáltam, de nem állt közel a szívemhez. Valamiért azonban az az érzésem, hogy vele még találkozni fogunk valamiképpen.....


Összességében: Izgatottan vettem a kezembe ezt a könyvet, amiért végre elolvashatok egy új piros pöttyöst. Hát, talán nem ezzel kellett volna kezdeni. Többet vártam tőle. Eleve a borító alapján azt gondoltam,hogy ez egy középkorban játszódó könyv. Nem is tudom, talán a kard és a lány ruhája miatt...Meglepett, hogy napjainkban játszódik. A sztori maga jó volt, izgalmas, nekem a kidolgozottsággal voltak problémáim és a karakterekkel, akik nem tudták megszerettetni magukat velem... 


Borító: A borító szép, szeretem a háttérben feltűnő alakot, olyan titokzatos. Kár, hogy nem igazán illik a könyvhöz - olyan, mint a fülszöveg. Olyan szerelmes, romantikus benyomást kelt, ami ugye nem nagyon van a könyvben. Félrevezető a lány ruhája is - lám én a középkorba képzeltem. És egyébként sem lehet ez Billi, aki rövidhajú és fiús.... 
Bár szebbnek nem szebb, de a könyvhöz jobban illeszkedik a külföldi borító.






Összességében: Számomra ez egy egyszer olvasható könyv, aminek a világa érdekes és sötét, a kidolgozottságával vannak problémáim, de kíváncsi vagyok a második részre - ennek ellenére. Ez már külföldön megjelent, címe Dark Goddess. A tartalmáról ennyit:
Lelkitársának, Kaynek halála után Billi SanGreal beleveti magát a Templomos Lovagok brutális világába. Itt nincs helye többé az érzelmeknek - az élete most már csak a sötét erők elleni küzdelemről szól.
Ám amikor Billi és a többi lovag egy kegyetlen vérfarkas támadás középpontjába kerül, a harcot egyedül Billi éli túl - valamint egy fiatal lány, akit Billi meggondolatlanul megment és vele együtt menekül. De Vasalisa nem hétköznapi lány. Ő egy kontrollálatlan erővel bíró avatar - és nem csak a vérfarkasok akarják őt megszerezni.
Billinek a fagyos Oroszországba kell menekülnie és megmentenie a világot a pusztulástól.




Az író, Sarwat Chadda  templomos lovagként



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates