Fülszöveg: Sir Phillip tudta, hogy Eloise Bridgerton vénkisasszony. Azért kérte meg a kezét, mert feltételezte, hogy szerény, nincsenek nagy igényei, és nagyon, de nagyon szeretne már férjhez menni. Csakhogy… nem ilyen volt, és nem így volt. Az ajtaja előtt megjelent fiatal nő minden volt, csak nem csendes, és amikor végre becsukta a száját, Sir Phillip nem akart mást, csak csókolni… illetve mást is akart.
Vajon elment az esze? Eloise Bridgerton nem mehet feleségül egy olyan férfihoz, akivel sohasem találkozott! De aztán gondolkodni kezdett… és eltűnődött… és azon kapta magát, hogy bérkocsiban indul éjnek évadján, hogy találkozzon a férfival, akivel talán tökéletesen illenek egymáshoz. Csakhogy… nem volt tökéletes. A tökéletes férj nem lehet szeszélyes és rossz modorú, és bár Phillip nyilvánvalóan szép ember, de nagydarab, magas és erős, és nyers modorú; egyáltalán nem olyan, mint azok a londoni úriemberek, akik addig megkérték a kezét. De amikor elmosolyodik… megszűnt létezni a külvilág, és Eloise csak csodálta… vajon ez a tökéletlen férfi neki tökéletes lehet?
Cselekmény: Ugye sokszokszor említettem már, hogy nem nagyon szeretem a Harlequin jellegű romantikusokat? Tartom magam továbbra is ehhez, ezen ennek a könyvnek sem sikerült változtatnia. Hogy miért?....
Eloise Bridgerton levelezni kezd egy távoli unokatestvére özvegyen maradt férjével, és egy év levelezés után Sir Phillipp invitálja, látogassa meg, találkozzanak személyesen, hogy meglássák, vajon illenek-e egymáshoz. Az úr ugyanis anyát keres árván maradt ikreinek. És Eloise - csodák csodájára - kapva kap az alkalmon és elszökik otthonról, hogy találkozzon Sir Phillipp-pel (elég túlzás úgy gondolom, hiszen egyetlen lány sem kockáztatta volna a 19. század elején/közepén, hogy ilyen csorba essen a becsületén egy sosem látott idegen miatt, egyetlen lány sem tett volna ilyesmit ) Itt kezdődik találkozásuk, és csodálatos egymásra találásuk.
Vérbeli, kosztümös romantikus történet, sokszor túlzó, sokszor valóságtól elszakadó, nekem túl sok, de sokan szeretik a túlfűtött romantikát...
Karakterek: Eloise nekem elég idegesítő nőszemély. Folyton fecseg, sokszor igen bután viselkedik. A szökése egy meggondolatlan, felelőtlen személyre vall, ugyanakkor a köv. pillanatban pedig két gyermek felelősségteljes, megbízható igazi szülője válik belőle. Sok az ellentmondás!
Sir Phillipp sem nőtt a szívemhez, főleg, miután Eloise beszélni szeretett volna vele. Az az elutasítás, igazán bunkó volt!
Kedvenc karakterem Anthony, ELoise legidősebb bátyja, ezért el is határoztam, hogy el fogom olvasni az ő történetét a Bridgertonok közül...
Borító: A borító igazodik a történethez: lefesti annak romantikáját és jellegét. Én nem nagyon csípem az ilyen borítókat, de nekem sem lenne más ötletem ....
Ha pontozni kell, én 3 pontot adok.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése