Top 5 Világ

Eddig is írtam már úgynevezett "toplistákat" - bár nagyon nem szeretem ezt a szót -, de most - a könyvesbloggerek hatására - úgy gondoltam, rendszeresítem ezt a rovatot, és minden hónapban igyekszem kigyűjteni a számomra 5 legjobbat, legszebbet, legkedveltebbet...

Ebben a hónapban az 5 legjobb világ kerül mérlegre - vagyis azok a megteremtett, megalkotott világok, melyek a legjobban kidolgozottak, legjobban elképzelhetőbbek, amelyekbe Te magad is belépsz, amint kinyitod a könyvet - érzed az illatokat, tapintod a növényeket, belélegzed a levegőt, részévé válsz ....

Persze ez csak akkor lehetséges, ha valaki mindezt megteremti számunkra - s minél jobban, minél részletesebben, minél alaposabban - annál valóságosabbnak érezzük, s annál inkább belénk ivódik...

A leginkább ezek a világok varázsoltak el - s váltam a részesükké én is:

5. Harry Potter és Cassandra Clare: The Mortal Instruments sorozata

Igen, az ötödik helyet nem tudtam eldönteni, hogy ki kapja a kettő közül...azért, mert annyira hasonló világ az övék, olyan sok párhuzamot tudok húzni a kettő között - anélkül, hogy bármelyiket is bármivel vádolnám, hiszen a maga nemében mindkettő egyedülálló, és mindkettőt nagyon szeretem!

Érdekes, a valóságossal párhuzamosan létező világ az övék, melyről a halandó, hétköznapi emberek mitsem tudnak. Mindkettő világ bravúrosan rejtve marad a kíváncsi tekintetek elöl, a világban különböző lények élnek, társadalmat alkotnak meghatározott hierarchiával. Még történelmük is van: érdekes, hogy mindkettő sorozatban ugyanaz a séma: egy hatalomra törekvő, karizmatikus egyéniség (Voldemort ill. Valentine - még a kezdőbetű is stimmel) maga köré gyűjtötte követőit (Halálfalók ill. A kör) és egy magasztos, általuk helyesnek vélt eszme miatt fellázadt az akkori rend ellen. A lázadást leverték, a nagyúr elmenekült, de visszatér...

Mindkét világ varázslatos, külön képzése folyik a "varázslényeknek", külön kis "országuk" van - míg Cassandra Clare sorozatában Idris jelenti ezt, addig a Harry Potterben vegyülve az emberek világával. MÉgis a Mortal Instruments talán közelebb áll az emberihez...kevésbé sok a varázslat, kevésbé sok a mágia...dehát itt ugye nem is a varázslók, hanem a démonvadászok vannak többségben. 

Csodálatos világ mindkettő, megérdemlik, hogy a listába felvegyük :-)

4. Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz

Az Éjszakai cirkusz bevallom, kicsit talán kilóg a többi közül - hiszen nem egy másik világban játszódik a történet, nagyon is az emberek között, mégis... amint a cirkusz kapuján belép az ember, elfelejti, hogy létezik rendes, normális, kinti világ és egy csodákkal teli, elvarázsolt mesebirodalomba lép, ahol minden megtörténhet. 
Sőt, a könyv szerkesztése is ezt segít alátámasztani és elhitetni velünk. Én - az olvasó - az elejétől kezdve úgy olvasom a könyvet, mintha belépnék a cirkuszba és végigmegyek a sátrakon!


És milyen sátrak ezek! Ó, Istenem, én nem szeretem a cirkuszokat, de ebbe el szeretnék menni! Minden este - egymás után! A csodákat akarom, a varázslatokat, a titokzatos dolgokat! Hátborzongató és magávalragadó világ! 

Ez a cirkusz! Minden fekete-fehér sátra más csodát, más varázst rejt, olyanokat, melyeket gyerekkorodban már elképzeltél, hogy "de jó lenne", "de szeretném"! Itt most megvalósulhat mindez, kipróbálhatod, újra gyerek lehetsz, újra megfogalmazhatod a vágyaidat! 
Anélkül, hogy minden csodát elárulnék, csupán egyet említek: van benne egy Felhőlabirintus....vagy valami hasonló elnevezésű sátor. A felhőkre fel tudsz mászni, megtartanak, bennük jársz és köztük, a feladat az, hogy megtaláld a legmagasabb felhőt. és ha fent vagy, leugorhatsz - nem kell félned, felhőre érkezel, hajad szála sem görbül... jajj, imádom! :-)
És sorolhatnám a csodákat! Ez tényleg, valóban egy olyan világ, ahol szeretnék élni - és egy rövid időre - míg a könyvet olvasod - belekerülhetsz!

3. Ally Condie: Matched

Hát igen... A maga nemében nagyon különlegesnek érzem az ebben a könyvben megálmodott világot. Megálmodott - talán ez is a megfelelő szó rá, hiszen ez a világ tényleg egy álomvilág - szó szerint minden olyan benne, mint egy álomban: hol jó, hol rossz, de nagyon álomszerű. Talán azért érzem így, mert annyira messze áll a mostani emberi világunktól! Olyan mint egy régen megálmodott sci-fiben...
Vagy talán azért, mert ha erre a világra gondolok, mindig egy csupa fehér, fényességes, tiszta és steril világ jut eszembe. Mint egy orvosi rendelőben. Vagy mint abban a filmben, A  szigetben...(emlékeztek? a klónos...Ewan McGregorral a főszerepben) ott is minden fehér, és fényes, és tágas, és rendezett - persze semmi köze nincs hozzá, de mégis... 
Kicsit talán irigylem is ezt a világot, vagy az emberek életét benne... Jó persze, ki akarná azt, hogy korlátozzák a szabadságát és megmondják mit tegyél és mit ne? Én sem - nyilván. De annyira rendszerető, annyira pedáns és rendezett itt minden - és sajnos el kell mondanom magamról, hogy én is kicsit hajlok a pedantériára (ami bizonyos esetben jó, bizonyos esetben pedig nem - nagyon nem). És hát, mióta a lányaim megvannak, ezt sok esetben háttérbe kell szorítanom. Meg hát van egy kevésbé  rendszerető párom is... Szóval bizonyos fokig vágyom erre a rendezettségre, a szabályozottságra. 
Szóval a Matched világa egy szépen megálmodott világ, érthető a logikája, érthető a történelme és a szabályai,. És teljesen érthetőek a hibái és hiányosságai...

2. Suzanne Collins: Az éhezők viadala trilógia


Ki ne ismerné most már ezt a trilógiát, nem igaz? Akár a könyveket, akár a filmet...Bár ebben az esetben elvonatkoztatnék a filmtől és csak a könyv által leírt világot tekinteném...elvégre arról beszélünk, nem igaz?

Ez a világ számomra igen nyomasztó - talán azért, mert úgy érzem, elég közel járunk hozzá. Ez megtörténhet tényleg  - valamikor a jövőben és nem kívánok magunknak ilyen világot. 
A történelme bravúrosan kidolgozott, a divat -  minden téren - korszakalkotó és zseniálisan megfestett. A társadalmi hierarchia és a politikai erőviszonyok érthetők és letisztázottak - és hát valljuk be, nem sokban különböznek a mostanitól - bármennyire is fájó ezt beismernünk.
Van benne néhány igen fantasztikus dolog, ami jó lenne, ha tényleg megvalósulna - pl. a gyógyszerek , és néhány, ami remélem, sosem fog...- pl. a meredek plasztikai műtétek (bár ahogy mostanában egy-két ember kinéz utána - hát nem járunk tőle messze!)
Suzanne Collins egy kegyetlen, hatalmi harcokkal teli világot írt le nekünk - tökéletesen.

1. Julianna Baggott: Tiszták


És igen... bár az Éhezők viadala trilógia a kedvenceim közé tartozik, el kell ismernem, hogy a világ leírásában - bár nagyszerű - megelőzi őt egy másik hátborzongató disztópiás könyv: a Tiszták.
Hátborzongató - a szó abban az értelmében, hogy a hideg kiráz, ha belegondolok, hogy ez megtörténhet! És miért ne történhetne meg bármikor? Akár holnap, vagy holnapután? mert annyira lehet! Annyira elképzelhető? És akkor kit hibáztatnánk érte??? Csak saját magunkat tudnánk!


Huh...kicsit elragad a hév, ha erről a világról beszélek, mert ezt olvasva elhiszem, hogy az emberek okozzák maguknak a világvégét - ha nem is a szó szoros értelmében tekintjük annak -, elhiszem, hogy bekövetkezhet, elhiszem, hogy van, aki tudja, hogy be fog következni és elhiszem, hogy ezek az emberek majd meg is fogják úszni...

 Vissza a könyvhöz...Bevallom, az elején nehéz volt túljutnom...Annyira sok volt számomra ez a világ, a karakterek, a deformitások, a megélt emberi sorsok...nagyon nehéz megemészteni. Nagyon meredek és nagyon kegyetlen, és hihetetlen vakmerősségre vall, hogy egy író torz, csúnya vagy károsodott karaktereket állít középpontba és választ főszereplőnek. 

Én megemelem a kalapomat az írónő előtt, hiszen ennyire kidolgozott és tudatosan felépített könyvet ritkán olvas az ember. A legkisebb rovaroktól kezdve a bogyós növényekig megelevenedik ez a disztrópikus világ - annyira vizuális és élvezhető, teljesen beszippant, mintha Te magad is ott járnál! Félve lépkedsz a földön, aztán a romok között vagy az erdőben - szinte látod, szinte érzed magad alatt. Érzed az orrodban a hamuval telített levegőt, hallod a katonák énekét... én sokszor álmodtam rémeket, míg ezt olvastam. És minden olyan volt az álmomban, mintha igaz volna..tisztán úgy láttam mindent, ahogy a könyv leírja..mert leírja. pontosan, részletesen, minden apróságra kitérve.

Megvisel. De muszáj végigolvasni! Muszáj, mert tudnunk kell, hogy mi is történhet, ha így élünk tovább! És muszáj, mert olyan élményt kapunk, olyan világ tárul elénk, amilyen még sohasem!