Hugh Howey: A siló (Wool 1.)

Fülszöveg:

A Siló félig-meddig földbe süllyedt betontorony, ahová a lakosság egy része szorult be az egykori nagy csapás elől, ami a külvilágot lakhatatlanná, mérgezővé tette. Az összezártságban csak a szigorú rendszabályok könyörtelen kikényszerítésével képesek rendet tartani a száznegyvennégy szintes, túlnépesedett monstrum hatóságai – ideig-óráig legalábbis, hiszen nyílt titok, hogy legalább minden generáció idején zavargások robbannak ki, amelyek következményeit rendszeresen eltitkolják a később születendők elől. Így senki sem tudja, mi tette lakhatatlanná a világot, egyesek pedig arra kezdenek gyanakodni: talán senki, talán átverik őket, a külvilág nem is olyan szörnyű, amilyennek hazudják… Ez az eretnek gondolat a Siló seriffjének történelem után érdeklődő felesége fejében is megfogan, és a seriffnek nincs más választása, mint hogy saját asszonyát is takarítani küldje – a külvilágba, ahonnan nincs visszaút…

A könyvről:
Kevés könyvet olvastam eddig el alig egy óra alatt, és küzdöttem mégis napokig a vele kapcsolatos gondolatokkal és kérdésekkel ... Nos Hugh Howey A siló c. könyve egyike ezeknek a köteteknek: nemcsak kitűnően szórakoztat, de megmozgat, gondolkodásra késztet, ösztönöz, inspirál. Arra szólit fel, hogy használjuk az eszünket, összerakjuk a kirakós darabkáit, próbáljuk megfejteni, milyen képet rejtenek az apró kis részletek... Egyetlen baj van vele: hiába is töröd a fejed, hiába is eszed magad rajta napokig: túl kevés ez a darabka ahhoz, hogy rájöjjünk, mi lesz a végén a megoldás... 

A történet valamikor a jövőben játszódik egy apokaliptikus világvég után. Magáról a miértről, mikorról, hogyanról nem túl sokat tudunk meg, azt azonban tudjuk, hogy az emberiség - vagy legalábbis egy része - egy föld alatti silóban lakik évtizedek, talán évszázadok óta, s egyetlen kapcsolatuk a külvilággal a kint elhelyezett szenzorok által bevetített kép. A bűnözők/bűnösök feladata az, hogy ezeket a szenzorokat tisztán tartsák, hogy a bent lévők mindig tökéletes képet kapjanak a külvilágról, ami korántsem tökéletes. A levegő tele van toxikus anyagokkal, a növényzet kihalt, védőfelszerelés és oxigénmaszk nélkül azonnali halál vár a kint lévőkre. 
Holston a siló seriffje. Feladata ezeket a bűnösöket kézre keríteni, ügyelni a békét és a rendet. Ám amikor a felesége saját elhatározásból ki akar menni a felszínre, Holstonban is megdől valami. Elkezd kételkedni abban, hogy mindaz, amit idáig tanítottak, mondtak nekik, vajon igaz-e, hogy nem valami egészen más, valami manipulatív ok van mindezek mögött...S végül úgy dönt: ő is kimegy.

Láthatjuk: a történet sűrű szövésű, tömör, lényegre törő, nincs benne egyetlen feleslegesen megemlített mondat, egyetlen elvesztegetett szó sem, mindennek és mindenkinek jelentősége van. Minden arra hivatott, hogy segítsen eldönteni nekünk - s persze Holstonnak -, hogy vajon jól döntött-e. Hogy megtudjuk, vajon milyen a világ ténylegesen odakint. 
Mert ez a sztori fő kérdése: hogy mi az igazság. Van-e igazság egyáltalán. Ki az, aki tudja.
Minden más csupán előzmény, előkészítés, megalapozása  a történet legvégének. 

S milyen vég ez!! Izgalmas, kiszámíthatatlan, fordulatos, feszült. Tele meglepetésekkel, álomszerű leírásokkal, klasszikusokat idéző hangulattal. Bámulatosan érdekfeszítő!

Hugh Howey tökéletesen tisztában volt azzal, mit akar elérni ezzel a történettel , s tökéletesen el is érte azt. Igazán ritkán olvashatunk ennyire átgondolt, letisztázott cselekményvezetést, ilyen nagyszerűen előkészített végkifejletet. Minden a helyén van, minden arrafelé vezet, amely felé az író irányítja, s mi olvasók szó nélkül, magától értetődően követjük oda, s csak ott, a célegyenesben vesszük észre, hogy nem egészen oda jutottunk, ahová eredetileg elindultunk... 

Karakterek:
A könyv gyakorlatilag egy egyszemélyes, egykarakteres novella, melynek főhőse a címszereplő Holston, a Siló vezető seriffje. A könyv során az ő kálváriájának lehetünk tanúi, egy felelősségteljes, kötelességtudó férfi szép lassan megingó hitének,  feltétel nélküli bizalmának az összeomlásának.

Annak, miként képes egy elszórt, apró, piciny kis magocska  óriási gyökeret ereszteni egy férfi elméjében és gondolataiban, hogy aztán utat törjön magának...

Azt hihetnénk, hogy alig 50 oldal hihetetlenül kevés ahhoz, hogy mindezt megértsük és átérezzük. Ám a történet, a leírások, a visszaemlékezések mind-mind arra hivatottak, hogy elősegítsék Holston karakterének kibontakozását, lelki gyötrődésének, majd végső elhatározásának miértjeit. Tökéletesen sikerül nekik!

Holston dilemmája lassan a sajátunkká válik, a következtetései a mi következtetéseink lesznek, és végül, a történet végeztével éppolyan tanácstalanul és kérdésekkel telve nézünk a valódi világra, a való igazságra, mint ő. 
Hugh Howey - le a kalappal! A karakterábrázolás egyedülálló és tökéletes!

Borító:
A magyar borítót először meglátva arra gondoltam, hogy egy kissé hasonlítani fog a sztori a Farm, ahol élünk epizódjaihoz...Illetve inkább a helyszínt gondoltam olyannak. Világvége után vissza a középkorba: önellátás, mezőgazdaság, betakarítás, hasonlók...ehhez képest egy egészen más történetet és egy teljesen más helyszínt kaptam. :-) Vicces..
Mindennek ellenére nekem tetszik a magyar borító: különleges és szokatlan... Éppen ezért figyelemfelkeltő.

Az Omnibus kiadások

Érdekességek:
A könyvecske maga nem egy vaskos kötet, azt meg kell hagyni, hiszen mindössze 59 oldalból áll. Eredetileg is 5 részben jelent meg a Siló története, bár az egyes részeket e-könyvként adták ki, majd egy összefoglaló részben, egy ún. Omnibus kötetben megjelent a teljes sorozat, vagyis mind az 5 kis novella. 

Hugh Howey szereplőnként, egymástól elkülönülve, mégis egymáshoz kapcsolódóan szerette volna bemutatni az általa kitalált világot és sztorit, fokozni a kíváncsiságot, fenntartani és erősíteni az érdeklődést az olvasókban - talán ezért a bontás és a megjelenések utáni összefoglaló kötet. 

Egyetértek abban, hogy ez kicsit bosszantó - lám én is dühös vagyok, hogy nem olvashatom most azonnal tovább -, mégis azt kell mondanom: zseniális írói fogás, és tökéletesen értem a logikáját! Mert amíg a következő történetet várok, kénytelen vagy gondolkodni, mérlegelni, megfontolni, analizálni és újra összerakni az olvasottakat. Muszáj megrágnod, muszáj értelmezned. Míg ha egyben lenne előtted az öt - elolvasnád, levonnád a következtetéseket és kész. Jó esetben lenne egy újabb kedvenc könyved. De így...így a részévé válsz, meg akarod fejteni, tudni akarod! A te, saját történeteddé válik...
Kevés könyv mondhatja el ezt magáról...

Gratulálok az írónak! És köszönöm a könyv előolvasási lehetőségét a Könyvmolyképző Kiadónak!