Nos, véget ért a nyári szünet... A sulikban is, és - ha minden igaz - itt a blogon is...
Mert hát, bizonyára észrevettétek, hogy több-kevesebb megszakítással bizony itt is szünetet tartottam. Nem mintha így terveztem volna és tudatosan ritkítottam volna a bejegyzések számát - egyszerűen így alakult. Jött a nyár, sok volt a program, hosszúak a nappalok, rövidek és gyorsan pergők az éjszakák...Nem mindig maradt idő arra, hogy kicsit megpihenve leüljek és megosszam a gondolataimat másokkal. Talán nem is igazán tudtam volna, annyira bőségesen és őrületes gyorsasággal kavarogtak a fejemben.
De ez jó! Szeretem a nyarat, Szeretem, ahogy felpezsdül körülöttem a világ, hogy egyszerre gyorsul fel és lassul le a tempó, hogy az emberek is élénkebbek, beszédesebbek, mindenki menni akar, és csinálni, és kitalálni! Tele van a levegő energiával és tenniakarással!
Így történt ez velünk is, és azon kívül, hogy rengeteg időt töltöttünk a családdal, a gyerekekkel, a barátokkal, nyaraltunk, kirándultunk, jöttünk-mentünk, időt kellett szakítanunk azon vágyunknak is, hogy új fészket rakjunk...:)
Bizony-bizony, minket is utolért a megújulni vágyás szele és immár fél éve időnket, energiánkat - és pénzünket - az új lakás építésébe fektetjük.
Nem könnyű dolog ez, pláne akkor, ha az ember olyan gyakorlatias és kreatív párt választott magának, aki mindent - de MINDENT - saját maga szeretne csinálni. Legyen az bármi: padlófűtés, villanyszerelés, vízvezeték hálózat, burkolás, konyhabútor... És ez nálunk így van. Teljesen egyedül, éjszakákba nyúlóan dolgozgatunk a házon, és szép lassan haladunk előre...
Nos, ez volt a legfontosabb oka annak, hogy a bejegyzéseim is megritkultak. Mert közben az új könyvespolc azért készülődik és várja az új lakóit.
Akik érkeznek is folyamatosan.
A nyár folyamán a következő remek kötetekkel bővült szerény kis könyvtáram:
Szülinapi ajándékok könyves barátoktól, családtól - imádlak Titeket!
Különböző akciók során beszerzett igen vágyott és nagyszerűnek gondolt könyvek:
 |
| Nos, ez az a könyv, amin máris túl szeretnék adni. Nem azért, mert rossznak gondolom, sokkal inkább azért, mert úgy hiszem, soha többet nem tudom rávenni magam, hogy még egyszer végigolvassam. Bejegyzés arról, hogy miért...hamarosan! |
Két könyv, amihez igen nagy reményeket fűzök. Kicsit történelmi, kicsit szépirodalmi, kicsit háborús! Már csak idő kell...
 |
| A Ciceró Kiadó átvette az Ad Astra sorozatát és szerencsére a borítók arculatát is.. Még nem olvastam az elsőt sem, de ezzel lett teljes a sorozat... |
 |
| És egy nagy ígéret a Fumaxtól, akik parádésan jól válogatják mostanában a köteteket...hamarosan én is elkezdem. |
Mindig is szerettem a Pongrác Kiadót, így aztán többnyire minden akciójukat kihasználtam. Így volt ez most is.
 |
| Egy kiváló sorozat záróakkordjaként az első novelláskötet.. Már vágyom ismét belecsöppenni ebbe az álomvilágba... |
Kezdődhet hát az ősz, az új tanév! Jó olvasást Nektek is!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése