Kiadó: MAXIM KÖNYVKIADÓ KFT.
Oldalak száma: 352 oldalBorító: Füles, kartonált
Súly: 400 gr
ISBN: 9789632612096
Kiadás éve: 2012
Sorozat: DREAM VÁLOGATÁS
Fordító: Sóvágó Katalin
Fülszöveg:
Mit éreznél, ha egy olyan űrhajón születtél volna, ahol csak a szüleid és az idősebbek ismerik a Földet? Te sosem láttad, csak az általuk mesélt történetek alapján ismered, és minden vágyad, hogy megérkezzetek az új otthonotokba, arra a bolygóra, amelyet benépesíthettek. A történet középpontjában Waverly áll, akinek az élete váratlan fordulatot vesz. A barátja, Kieran éppen megkéri a kezét, amikor a szövetséges hajójuk váratlanul megtámadja őket és elrabolja az összes nőt az űrhajóról, ahol eluralkodik a káosz. A szerelmeseket elszakítják egymástól az események, s mindkettejüknek helyt kell állnia az új és szokatlan helyzetben. Ahhoz, hogy visszataláljanak egymáshoz és szeretteiket is megmentsék, sokat kell küzdeniük. Hamarosan arra is ráébrednek, hogy az ellenségek nem mindig kívülről érkeznek. A Ragyogás egy trilógia első része. A kitartásról, szerelemről és árulásról szóló lebilincselő történet garantáltan fenntartja az érdeklődést és kíváncsiságot az olvasóban.
A könyvről:
Sokszor bebizonyosodott már: a hatalom kifordítja magából az embert. Talán először csak rövidlátóvá teszi, elhomályosítja a tekintetét, elrejti előtte a nyilvánvalót, ám ha nem vigyáz előbb vagy utóbb talán meg is vakítja, és kikapcsolja belőle az emberségesség funkcióit....
Bizony: "a hatalom, még ha feltételes is, még ha hajszálon függ is, félelmet kelt és ürességet teremt, megfoszt az emberi kapcsolatoktól és magányra kárhoztat."
Kettős tragédia ez: az emberé, aki gyakorolja, és az embereké, akik elviselik...
Ez a kettősség érvényesül Amy Kathleen Ryan könyvében is, melyben az emberek maréknyi hada egy űrhajón, az Emphyreumon menekül a lassan elsivatagosodó Földről az Új-Föld irányába, azzal a céllal, hogy ott új világot, új élőhelyet teremtsenek az emberiség számára. Kieran mint a legidősebb tizenéves fiú és Waverly, a legidősebb lány a kapcsolatuk szorosabbra fonásán gondolkodik, mikor a hajón kitör a pánik. Az űrhajót megtámadta az Új Látóhatár, a szomszédos űrhajó, akik velük együtt igyekszik Új-Föld felé, azonban komoly problémával küzdenek, s ezt azzal próbálják orvosolni, hogy elrabolják az Emphyreumról az összes lányt. A felnőttek a nyomukba szegődnek, ám elnyeli őket a Nebula, s az űrhajó a kamasz és gyermek fiúk irányítása alá kerül. Hogyan boldogulnak, hogyan képesek elkormányozni a hajót és újjászervezni az életüket, és vajon Waverly a lányokkal milyen viszontagságoknak van kitéve a másik hajón. Megmenekülhet-e, s ha igen, hogyan?
Amy Kathleen Ryan könyve bár ifjúsági sci-fi, az egészen bizonyos, hogy nem könnyű olvasmány. Igazából nehéz és nyomasztó, mégis rendkívül izgalmas, gyors tempójú és nagyon fontos problémákat taglal. Az emberi hatalomvágy, az ezzel együtt járó manipuláció és propaganda, a kegyetlenség története ez a regény, az emberi jellem deformitásának tragédiája.
Gyakorlatilag egy nyúlfarknyi bevezető után máris kibontakozik a történet, és ide-oda váltva - váltott nézőpont szerint - már bele is keveredtünk a sűrűjébe. Waverly és Kieran személyes hangvétele, dilemmái, vívódásai és félelmei a sajátunkká válnak, s velük együtt éljük át az eseményeket, hozzuk meg a szinte meghozhatatlan döntéseket.
Mert a két fiatalnak hirtelen, egyik pillanatról a másikra hihetetlen felelősség terhe nyomja a vállát, s mint a legidősebbeknek, döntéseket kell hozniuk. Nincs segítségük, nem kérhetnek tanácsot, hiszen nincs kitől. Gyermekből felnőtté kell válniuk, és megmenteni a kisebbeket.
Azonban a megpróbáltatások mindenkire másként hatnak, s míg az egyikük elindul a jó irányba, és erőssé, keménnyé és eltökéltté válik, a másikuk rossz döntése lesodorja őt a jó útról és egyre távolabb repíti attól. Talán nem is hibáztatható érte, talán nem is érti, de ebben rejlik az ő tragédiája...
Ahogy lassan kibontakozik a múlt, és a motivációk sora mindkét űrhajó oldaláról, lassan rájövünk, hogy nincs igazság, nincs jó döntés. A felszín és a máz alatt itt minden ember szörnyeteg, egyik sem jobb a másiknál. Waverlyvel együtt mi is megroskadunk ezen felismerés súlya alatt, és nehéz szívvel ismerjük be, hogy minden éremnek két oldala van, s hogy melyik felé húz a szívünk, csak attól függ, hogy mit honnan nézünk.
.jpg)
S miközben ezt mérlegeljük olvasás közben, olyan fontos kérdések merülnek fel, mint a nőkkel való bánásmód, az emberek manipulálása, a vallás önös érdekekből történő felhasználása, jó és rossz kérdése.
A szerelmi szál - bár kétségtelenül jelen van - árnyaltan, finoman, a háttérbe bújva bukkan elő néha-néha, kissé talán idealizálva, egyfajta érzésként inkább, mint valós személy formájában. Ez adja a kapaszkodót, a mentsvárat, a reményt a túlélésre.
A cselekmény akciójeleneteknek, izgalmas fordulatoknak sincs híján, s némi kódfejtős, rejtjeles feladványt is kapunk - amit nagy örömmel és lelkesedéssel fogadtam.
Amy Kathleen Ryan könyve jól átgondolt, logikusan felépített, nagyszerű olvasmány, s bár kétségtelenül nyomasztó és felszínre hozza az emberi lélek minden rejtett gonoszságát, mégis élvezetes és letaglózó az olvasása. Ne hagyjátok ki!
Ez a kettősség érvényesül Amy Kathleen Ryan könyvében is, melyben az emberek maréknyi hada egy űrhajón, az Emphyreumon menekül a lassan elsivatagosodó Földről az Új-Föld irányába, azzal a céllal, hogy ott új világot, új élőhelyet teremtsenek az emberiség számára. Kieran mint a legidősebb tizenéves fiú és Waverly, a legidősebb lány a kapcsolatuk szorosabbra fonásán gondolkodik, mikor a hajón kitör a pánik. Az űrhajót megtámadta az Új Látóhatár, a szomszédos űrhajó, akik velük együtt igyekszik Új-Föld felé, azonban komoly problémával küzdenek, s ezt azzal próbálják orvosolni, hogy elrabolják az Emphyreumról az összes lányt. A felnőttek a nyomukba szegődnek, ám elnyeli őket a Nebula, s az űrhajó a kamasz és gyermek fiúk irányítása alá kerül. Hogyan boldogulnak, hogyan képesek elkormányozni a hajót és újjászervezni az életüket, és vajon Waverly a lányokkal milyen viszontagságoknak van kitéve a másik hajón. Megmenekülhet-e, s ha igen, hogyan?Amy Kathleen Ryan könyve bár ifjúsági sci-fi, az egészen bizonyos, hogy nem könnyű olvasmány. Igazából nehéz és nyomasztó, mégis rendkívül izgalmas, gyors tempójú és nagyon fontos problémákat taglal. Az emberi hatalomvágy, az ezzel együtt járó manipuláció és propaganda, a kegyetlenség története ez a regény, az emberi jellem deformitásának tragédiája.
Gyakorlatilag egy nyúlfarknyi bevezető után máris kibontakozik a történet, és ide-oda váltva - váltott nézőpont szerint - már bele is keveredtünk a sűrűjébe. Waverly és Kieran személyes hangvétele, dilemmái, vívódásai és félelmei a sajátunkká válnak, s velük együtt éljük át az eseményeket, hozzuk meg a szinte meghozhatatlan döntéseket.
Mert a két fiatalnak hirtelen, egyik pillanatról a másikra hihetetlen felelősség terhe nyomja a vállát, s mint a legidősebbeknek, döntéseket kell hozniuk. Nincs segítségük, nem kérhetnek tanácsot, hiszen nincs kitől. Gyermekből felnőtté kell válniuk, és megmenteni a kisebbeket.
Azonban a megpróbáltatások mindenkire másként hatnak, s míg az egyikük elindul a jó irányba, és erőssé, keménnyé és eltökéltté válik, a másikuk rossz döntése lesodorja őt a jó útról és egyre távolabb repíti attól. Talán nem is hibáztatható érte, talán nem is érti, de ebben rejlik az ő tragédiája...
Ahogy lassan kibontakozik a múlt, és a motivációk sora mindkét űrhajó oldaláról, lassan rájövünk, hogy nincs igazság, nincs jó döntés. A felszín és a máz alatt itt minden ember szörnyeteg, egyik sem jobb a másiknál. Waverlyvel együtt mi is megroskadunk ezen felismerés súlya alatt, és nehéz szívvel ismerjük be, hogy minden éremnek két oldala van, s hogy melyik felé húz a szívünk, csak attól függ, hogy mit honnan nézünk.
S miközben ezt mérlegeljük olvasás közben, olyan fontos kérdések merülnek fel, mint a nőkkel való bánásmód, az emberek manipulálása, a vallás önös érdekekből történő felhasználása, jó és rossz kérdése. A szerelmi szál - bár kétségtelenül jelen van - árnyaltan, finoman, a háttérbe bújva bukkan elő néha-néha, kissé talán idealizálva, egyfajta érzésként inkább, mint valós személy formájában. Ez adja a kapaszkodót, a mentsvárat, a reményt a túlélésre.
A cselekmény akciójeleneteknek, izgalmas fordulatoknak sincs híján, s némi kódfejtős, rejtjeles feladványt is kapunk - amit nagy örömmel és lelkesedéssel fogadtam.
Amy Kathleen Ryan könyve jól átgondolt, logikusan felépített, nagyszerű olvasmány, s bár kétségtelenül nyomasztó és felszínre hozza az emberi lélek minden rejtett gonoszságát, mégis élvezetes és letaglózó az olvasása. Ne hagyjátok ki!
Karakterek:
A Ragyogás karaktereinek nagysága abban rejlik, hogy szereplői egyáltalán nem hősök, nem idealizáltak, nem nagyszerűek. Pontosan úgy és akként viselkednek, ahogy hasonló helyzetben egy hétköznapi embertől az elvárható: önzően, gyarlóan, ellentmondva minden erkölcsi és etikai normának.
Kieran eleinte egy végtelenül szimpatikus, erős, határozott, karizmatikus fiúnak tűnik, ám saját védelme érdekében az elméje egészen másfelé tereli őt, mint ami jónak és dicséretesnek mondható. Eleinte csupán védelemből, ám később a hatalom által szárnyra kapva hozza meg a döntéseit, s átalakulása, története egészen tipikus példája annak, amit az ember jellemével a hatalom birtoklása tehet.
.jpg)
Ugyanezt elmondhatom Matherről is, a szomszéd hajó kapitányáról, ám számára nem hozhatjuk fel mentségként azt, amit Kieran-nél: tudniillik ő érett, felelősségteljes felnőttként, értelmének teljes tudatában hozta meg döntéseit. S bár vannak neki is egészen másféle mentségei, nagyon nehéz igazságot tenni...
Kétségtelenül az egyedüli (?) karakter, aki még érzi és érti, hogy hol van az erkölcsi normák határa, talán Waverly, de igen kemény leckék árán tanulja ezt meg. Sajnáltam és csodáltam egyszerre, s ha a könyvben beszélhetünk egyáltalán jóról, talán ő képviseli azt...
Jó volna igazából beszélni Seth-ről is, de az az igazság, hogy nagyon hadilábon állok az ő karakterével. Eleinte ugyanis úgy gondoltam, sokkal inkább választanám őt Waverly helyében, mint Kierant, hiszen szenvedélyesebb, erősebb és egyénibb jellemnek tűnt nála. Viszont a szenvedély és vadság nem mindig olyan formában tör kelő egy emberből, ami elfogadható és vonzó lenne....Még mindig talán ő az egyik legösszetettebb személyiség, mégsem tudom hová tenni az alakját...nagyon várom, hogy a következő kötetben nagyobb hangsúlyt kapjon.
Kieran eleinte egy végtelenül szimpatikus, erős, határozott, karizmatikus fiúnak tűnik, ám saját védelme érdekében az elméje egészen másfelé tereli őt, mint ami jónak és dicséretesnek mondható. Eleinte csupán védelemből, ám később a hatalom által szárnyra kapva hozza meg a döntéseit, s átalakulása, története egészen tipikus példája annak, amit az ember jellemével a hatalom birtoklása tehet.
Ugyanezt elmondhatom Matherről is, a szomszéd hajó kapitányáról, ám számára nem hozhatjuk fel mentségként azt, amit Kieran-nél: tudniillik ő érett, felelősségteljes felnőttként, értelmének teljes tudatában hozta meg döntéseit. S bár vannak neki is egészen másféle mentségei, nagyon nehéz igazságot tenni...Kétségtelenül az egyedüli (?) karakter, aki még érzi és érti, hogy hol van az erkölcsi normák határa, talán Waverly, de igen kemény leckék árán tanulja ezt meg. Sajnáltam és csodáltam egyszerre, s ha a könyvben beszélhetünk egyáltalán jóról, talán ő képviseli azt...
Jó volna igazából beszélni Seth-ről is, de az az igazság, hogy nagyon hadilábon állok az ő karakterével. Eleinte ugyanis úgy gondoltam, sokkal inkább választanám őt Waverly helyében, mint Kierant, hiszen szenvedélyesebb, erősebb és egyénibb jellemnek tűnt nála. Viszont a szenvedély és vadság nem mindig olyan formában tör kelő egy emberből, ami elfogadható és vonzó lenne....Még mindig talán ő az egyik legösszetettebb személyiség, mégsem tudom hová tenni az alakját...nagyon várom, hogy a következő kötetben nagyobb hangsúlyt kapjon.
Borító:
A világszerte megjelenő könyv többnyire az eredeti borító képével jelent meg a külföldi országokban - így nálunk is. Ezen egy női arc látható a nebula rózsaszínes, lilás ragyogásába burkolva, betűi között egy napfogyatkozás képét rejtve. Nagyon szép ez a borító, a csillogása gyönyörű, és még el is hiszem, hogy a lányalak nem más, mint Waverly - vagyis a főszereplő.
Néhány országban azonban eltértek ettől a borítótól és egészen más képeket használtak: egy űrhajó belsejét, más ragyogó alakokat stb. Egy van, amit nagyon nem értek: a német borító medalionja, ami szerintem egyáltalán nem kapcsolódik a könyvhöz, sem a hangulathoz....Teljes értetlenséggel nézem...
.jpg)
A világszerte megjelenő könyv többnyire az eredeti borító képével jelent meg a külföldi országokban - így nálunk is. Ezen egy női arc látható a nebula rózsaszínes, lilás ragyogásába burkolva, betűi között egy napfogyatkozás képét rejtve. Nagyon szép ez a borító, a csillogása gyönyörű, és még el is hiszem, hogy a lányalak nem más, mint Waverly - vagyis a főszereplő.
Néhány országban azonban eltértek ettől a borítótól és egészen más képeket használtak: egy űrhajó belsejét, más ragyogó alakokat stb. Egy van, amit nagyon nem értek: a német borító medalionja, ami szerintem egyáltalán nem kapcsolódik a könyvhöz, sem a hangulathoz....Teljes értetlenséggel nézem...
Érdekességek:
A könyvhöz készítettek a megjelenésekor egy trailert, amelyben érdekes képeket láthatunk az űrhajóról, illetve a rózsaszín-lila színben pompázó nebuláról. S bár én Waverlyt egyáltalán nem tudom azonosítani a filmkockákon megjelenő lánnyal, a megközelítése mindenképpen érdekes.
A könyvhöz készítettek a megjelenésekor egy trailert, amelyben érdekes képeket láthatunk az űrhajóról, illetve a rózsaszín-lila színben pompázó nebuláról. S bár én Waverlyt egyáltalán nem tudom azonosítani a filmkockákon megjelenő lánnyal, a megközelítése mindenképpen érdekes.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése