Marie-Aude Murail: Oh, boy!

Szereted a francia kultúrát? No, és olvasnál olyan könyvet, ami elgondolkodtat, megnevettet és megríkat? Ülj fel velünk arra az érzelmi hullámvasútra, amit az Oh, boy! jelentett a számunkra. A négy állomásos Blogturné keretein belül megismerheted azt a csodálatos könyvet, ami mindannyiunkat elvarázsolt.

Marie-Aude Murail: Oh, boy!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Oldalszám: 192 oldal
Kötéstípus: kartonált
Fordító: Burján Monika
ISBN: 9789632455716

Fülszöveg:

Három testvér. Néhány órája magukra maradtak a világban, de megesküdtek, hogy soha nem választhatják el őket egymástól. A legidősebb Siméon, tizennégy éves. Cingár, barna szemű. Különleges ismertetőjele: intellektuálisan koraérett, már az érettségire készül.

A középső Morgane, nyolcéves. Barna szemű, elálló fülű, osztályelső. Különleges ismertetőjele: a felnőttek minduntalan elfeledkeznek a létezéséről. A legkisebb Venise, ötéves. Kék szemű, szőke, elragadóan bájos. Olyan kislány, amilyet mindenki szeretne magának. Különleges ismertetőjele: forró szerelmi történeteket játszik el a Barbie babáival.

A Morlevent gyerekek nem hajlandók a sorsukat az első jöttment szociális asszisztensre bízni.  Az a cél hajtja őket, hogy kikerüljenek a gyermekotthonból, ahová elhelyezték őket, és családra leljenek. Két személy lehetne a gyámjuk. Csakhogy eleinte egyiknek sem fűlik hozzá a foga. Aztán meg egyszerre mindkettőnek. De az egyik nem túl rokonszenves, a másik meg felelőtlen, ráadásul  ez a két személy ki nem állhatja egymást.

Hihetetlenül finom humorba csomagolt, napsugaras derűvel átszőtt megrendítő történet.
Mert az élet már csak ilyen...

A könyvről:

Néha, a könyvhalmok sokasága között akad egy olyan könyv, aminek olvasása közben jön egy pillanat, a könyv egy piciny momentuma, ami szíven üt. Szinte belém fúrja magát az a pillanat, a lelkemig hatol, és onnantól kezdve soha többet nem szabadulok tőle. Onnantól kezdve az a könyv az én könyvem lesz, egy történet, amit nekem írtak, ami az enyém, a lényem egy kicsiny része, aminek a sorsát mindig a szívemen viselem. 

Nem elég rá a kifejezés, hogy a kedvenc könyvem, mert ez sokkal több annál. Ez az ÉN könyvem. És ha van is hibája, tökéletesen sikerül figyelmen kívül hagynom, mert a többi érzés minden mást elhomályosít és teljesen elborít...

Nos, az Oh, boy! pontosan ez a könyv!

Történetét tekintve három testvérről szól, akik elveszítik édesanyjukat, így rokonok, barátok nélkül egyedül maradnak. A gyámhivatal és a bíróság igyekszik nekik a lehető legjobb megoldást megtalálni, és felkeresik az apa első házasságából született két féltestvérüket: Josiane-t, a jómódú orvost, aki évek óta küzd azért, hogy saját gyermeke szülessen, és a nagyvilági, meleg Barthélémy-t, aki saját maga sem nőtt még fel igazán.

S miután a kezdeti ellenkezés után a gyámságot mindkét fél vállalná, megkezdődik a huzavona a gyermekek elhelyezéséért. 

Közben tanúi lehetünk annak, miként alakul ki egy család, mekkora ereje van a szeretetnek, milyen tragédia egy váratlanul jövő betegség, és mennyi erő lakozik egy emberben, ha van miért küzdenie...

Az Oh, boy! egy csodálatos történet a szeretetről és az önzetlenségről, mely mellőz minden érzelgősséget és felesleges szentimentalizmust. Őszinte, bátor és szókimondó, ragyogóan intelligens írás!

Történetvezetése lineáris és egyszerű, a három árván maradt kisgyerek gyámság alá helyezésének huzavonáját meséli el, miközben olyan kemény és kényes témákat érint, mint az összetartás, a családi titkok, öngyilkosság, homoszexualitás, családon belüli erőszak, betegség és veszteség.

Csodálatosan megható példa a testvéri szeretetre és összetartásra a három Morlevent gyerek karaktere, akik a történet elejétől kezdve egy csapatot alkotva, egymást védelmezve küzdenek azért, hogy együtt maradhassanak. S bár egymás iránti elköteleződésük értelmezése bájosan gyermeki és mosolyt csal az arcunkra, mégis meghatódva tekintünk rá.

Ugyanakkor fontos elmondani, hogy Marie-Aude Murail igen alattomosnak és meglehetősen keménynek ábrázolja az életet, igen nehéz próbatételek elé állítva a szereplőket.  Mindannyiuknak meg kell küzdeniük valamivel, ám úgy küzdenek - mindannyian -, hogy attól a kedves Olvasó minden önkontrollját elvesztve zuhan a fájdalom, majd a boldogság és meghatottság legmélyebb rétegeibe.


A pillanat, amikor úgy éreztem, a szívem most megszakad, arra késztetett, hogy lerakjam a könyvet, lélegezzek mélyeket és összeszedjem magam. Lehetséges, hogy anyaként mélyebben és fájdalmasabban él meg az ember olyan helyzeteket és szituációkat, amelyek gyermekeket érintenek. De lehetséges, hogy egyébként is beleszakadt volna a szívem. Mindenképpen összeestem, Barttal együtt elvesztettem minden erőmet... A következő oldalon viszont már a könnyeimet nyelve nevettem a boldogságtól, és nem is tudtam volna megmondani, hogy melyik fáj jobban: a szomorúság vagy az öröm. A veszteség vagy az a hihetetlenül ártatlan és gyermeki őszinteség, ami áthatja a könyv egészét...


Azt gondolom, Marie-Aude Murail remek ismerője lehet a gyermekeknek és az emberi léleknek. Az emberi kapcsolatok, a lelki folyamatok ábrázolása ugyanis annyira hiteles és természetesen árnyalt, hogy ezt csak olyasvalaki tudja ilyen profi módon megtenni, aki részese ezeknek valamilyen szinten. Aki foglalkozott már gyermekekkel, átélt vagy látott már hasonló helyzeteket...S teszi ezt olyan magától értetődően, mindennemű túlírás és komplikálás, bonyolult lelkizések és érzelemkitörések nélkül, ami mindenképpen elismerésre méltó!

Nyelvezete csodálatosan vicces, gyermeki és bájos, ugyanakkor komoly témákat érintő, választékos és magával ragadó. Az írónő olyan bámulatosan lavíroz a gyermeki és felnőtt nyelv adta lehetőségek és kifejezések között, ami mindenképpen említésre méltó.

Összességében véve azt mondanám: számomra az Oh, boy! az idei év legnagyobb meglepetése és legnagyobb könyves élménye! Hiszen sok könyvet olvastam már, ami megnevettetett. Sok könyvet olvastam már, ami könnyeket csalt a szemembe. Sőt olyat is, ami mindkettőt tette velem egyszerre. Ám nagyon kevés olyan könyvet olvastam eddig, ami mindezt olyan mély gyermeki őszinteséggel, olyan naiv természetességgel tette, mint Marie-Aude Murail ebben a történetében. Hihetetlenül nagyszerű könyv!

Karakterek:

Nehéz lenne megmondani, hogy melyik volt az a karakter a könyvben, akit e legeslegjobban szerettem. Az is lehetséges, hogy nem is tudnék kiemelni senkit...Minden szereplő különleges és egyedi volt a maga nemében, mérhetetlenül szerethető, bájos, összetett, mégis tökéletes.

Barthélémy-t talán nevezhetjük a könyv központi figurájának, hiszen a könyv igazából talán nem is a három Morlevent gyerek, hanem az ő történetét meséli el. Azt, hogy egy ember, aki eddig az apja vétke mögé bújva igyekezett kihúzni magát a felelősségvállalás terhe alól, hogyan kénytelen felnőni, hogyan képes levetkőzni az egocentrikusságát és felvállalni a valódi érzéseit. Bart ugyanis ezt tette: mivel az apja elhagyta még a születése előtt, egyfajta védőfalat húzott maga köré és úgy érezte, hogy minden joga megvan a felelőtlenségre és a kötetlenségre. Ám testvérei felbukkanása felborítja az egész életét, és a fiú átesik egy nagyszerűen felépített karakterfejlődésen. Szerettem, értettem, sajnáltam Bartot, ugyanakkor fejet hajtok előtte, amiért képes volt megváltozni és beismerni a hibáit! Nagyszerű karakter!


Josiane kezdeti irigységét, azt, hogy a gyerekekkel próbálja valóra váltani saját álmait kezdetben nagyon gyűlöltem. De a végére az ő karaktere is tökéletesen átalakult, átformálta őt a három pici gyerek, az a szeretet és összetartás, amit egész lényük sugall. 


És ezek után vajon mit is lehetne mondani a gyerekekről? Bájosak, édesek, bátrak és erősek. Olyanok, mint bármelyik gyerek és mégis saját egyéniségek. Simeon bölcs ereje, Morgane mérhetetlen szeretete, Venise szeretetéhsége megmosolyogtató és bámulatos. Lehetetlenség ellenállni nekik! 

Borító:

Az Oh, boy! a világ számos országában megjelent már, a legkülönfélébb borítókkal. Van olyan borító, ami egészen vidám hatást kelt, van, ami kevésbé... A legszörnyűbbek szerintem a Baribe-t megjelenítő borítóképek, azok számomra közönséges és giccses hatást keltenek. Talán az egyik legjobb a német borító tornacipős képe, de nekem még ez sem az igazi...

Azt kell mondanom, akkor már a legegyszerűbb, mégist talán ezért a legtalálóbb és legstílusosabb a magyar borító elegánsba hajló, ám mégis visszafogottan bohókás megjelenése!

Oh, boy!  A színpadon

Marie-Aude Murail könyve 2000-ben jelent meg hazájában, Franciaországban. A könyv hamar nagy sikert aratott, film- és színházrendezők figyelmét felkeltve és megmozgatva.

Olivier Letellier rendező is felfigyelt Murail nagysikerű történetére, és hamarosan színpadra is vitte, méghozzá meglehetősen rendhagyó formában: egyetlen szereplő, Bart meséli el a történetet, előadása közben különböző tárgyakat, díszleteket felhasználva, a világot tárgyakkal rekonstruálva. Az előadás során egy egyszerű szekrény formázza meg az asztalt, az ágyat, a kórházi ajtót és még sok egyebet.

A címszerepben díszelgő Lionel Erdogan nagyszerűen alakítja a homoszexuális, felelőtlen fivért, akit testvérei felbukkanása arra kényszerít, hogy végre felnőjön és felelősséget vállaljon. Hol ugrál, hol pajkosan csibészkedik, hol egy gumikacsával társalog. Az előadásról nyilatkozók így aztán egyöntetűen arról nyilatkoznak, hogy Erdogan tökéletesen jeleníti meg előadásával a könyv érzelmeit, hol megnevettetve, hogy megríkatva a közönséget.

2010-ben az előadás megkapta a megtisztelő Young Moliére díjat, bár az iskolai bemutatók szükségességét és helyességét több ízben is megkérdőjelezték, azt állítva, hogy helytelen képet vetítenek vele a kisgyermekek elé. Az előadás sikere ennek ellenére is töretlen és megkérdőjelezhetetlen.

Nyereményjáték

Minden ember kötődik valamihez. Minden ember másban találja meg a vigaszt, a biztonságot, a nyugalmat. A gyermek a játékban, a felnőttek - jó esetben - egy jó könyvben, sportban, egy általuk kiválasztott hobbiban.

Természetesen a Morlevent gyerekeknek is vannak jellemző tárgyaik, olyan dolgok, amelyekhez erősen kötődnek, amelyekkel szívesen foglalkoznak. Vagyis: amik jellemzik őket. Vajon kitaláljátok-e, hogy kinek mi lehet ez? 

Minden blogon mutatunk egy képet a szereplőket jellemző egy-egy tárgyról. Találd ki, melyik tartozhat Barthoz, melyik Simeonhoz, Morgane-hoz és melyik a kis Venise-hez! A rafflecopter dobozban a felsorolt képek neve mellé írd be a hozzá tartozó karakter nevét, s ha jól párosítod a képeket a szereplőkkel, esélyes leszel megnyerni a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott három könyv egyikét!

(A kiadó csak Magyarország területére postáz! A nyertest kérjük, 72 órán belül jelentkezzen a nyereményéért, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.)

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok

06.26.: Media-Addict.Hu + A filmről
06.28.: Roni Olvas + Oh, boy! a színházban
06.30.: Zakkant Olvas + Idézetek
07.02.: Könyvgalaxis 

A könyv már megrendelhető! Kattints a képre!