2011. július 12., kedd

Lauren Kate: Fallen - Kitaszítva

Fülszöveg:Van valami fájdalmasan ismerős Daniel Grigoriban. A rejtélyes és zárkózott fiú azonnal felkelti Luce Price érdeklődését, amint a lány meglátja a Sword & Cross bentlakásos iskolában. Ő az egyetlen jó dolog az intézményben, ahol tilos mobiltelefont használni, a többi diák nehéz eset, és minden mozdulatukat biztonsági kamerák figyelik. Csakhogy Daniel nem akarja, hogy bármi köze legyen Luce-höz, és mindent megtesz, hogy ezt nyilvánvalóvá is tegye a lány számára. De Luce nem képes lemondani róla. Úgy vonzza a fiú, mint az éjjeli pillangókat a tűz fénye, és muszáj kiderítenie, amit Daniel olyan elszántan szeretne titokban tartani... A veszedelmesen izgalmas és sötéten romantikus regény letehetetlen olvasmány és felülmúlhatatlan szerelmi történet.



Cselekmény: Először is el kell mondanom, hogy mikor először hallottam erről a könyvről, azt gondoltam, hogy ez ugyanaz a történet, mint a 3 részes filmsorozat Paul Wesley főszereplésével. Tudniillik az is a Fallen címet viseli és bukott angyalokról szól. Aztán megláttam a borítót, és akkor már tudtam, ez nem lehet ugyanaz!

Ennek a történetnek a főszereplője ugyanis egy lány (mily meglepő! De jó lenne már olvasni egy olyan YA könyvet, ahol fiú a fő karakter!), Lucinda Price, azaz Luce. Luce-t kislány kora óta furcsa képzetek gyötrik: sötét árnyak követik őt, lebegnek felette, körbeveszik. Aztán egyik nyáron, élete első randiján, élete első csókja közben valami különös dolog történik: az árnyak megjelennek, a fiú, akit csókolt meggyullad és elég. Mindenki azt gondolja, Luce tehet a haláláról, valamilyen módon ő a gyújtogató, ezért bekerül a Sword & Cross javítóintézetbe (vagy pszichiátriai intézetbe? valahol a kettő között talán). Luce az új lány, ismerkedik a többiekkel. Megismeri Cameron Brielt, a jóképű és csábító fiút, akinek szemmel láthatóan tetszik Luce és a titokzatos, ám igen undok (sőt az első megnyilvánulásában igazi BUNKÓ - így nagy betűvel!) Daniel Grigorit, akit valamiért nagyon ismerősnek talál.

Igen, nem titok, hiszen már a prológusból megtudjuk, hogy valamiféle reinkarnációs szerelemről van itt szó, azaz Luce és Daniel sok-sok életen át egymásba szeretnek, ám amint elcsattan az első csók, vagy amint kimondják egymásnak a bűvös "szeretlek" szót, Luce összeomlik és meghal. Ezért olyan undok Daniel, ezért kerüli Luce-t - próbálja távol tartani magától. Mindeközben Cam is egyre inkább nyomul, hol finoman, hol erőszakosan  - és közben apró utalásokból sejtjük, hogy ő sem egészen az, akinek mondja magát. Daniel féltékenységében mégis szóba áll Luce-szal, és kialakul a bűvös szerelmi háromszög. Lassan kirajzolódik,  hogy ez a mostani egymásratalálás kicsit más, nem olyan, mint lenni szokott, valami megváltozott...De mi, és miért??
Luce barátokra talál Arriane és Penn személyében (ez utóbbinak hihetetlenül őrült és eszetlen neve van! Borzalom, hogy tudott ilyet kitalálni az írónő!), akik segítik a lányt a beilleszkedésben és a Daniel utáni nyomozásban. 


Aztán beindulnak az események: könyvtári tűzeset, zavaros temetői jelenetek, verekedés a fiúk között, bulik, kilógás az intézetből, lubickolás a tóban....stb. És végül a nagy jelenet a temetőben az első titkok lelepleződésével, aztán további meglepetések, hogy aztán a könyv végi epilógusban leessen az állunk, és joggal kérdezzük: Miért? Most akkor mi van?

Külön szót érdemel a helyszín: zárt, sivár javítóintézet, drótok, rácsok, kerítések. Mindez megspékelve mocsaras, lápos területekkel, erdővel és erdő széli elhagyatott, gondozatlan temetővel. Na, milyen? Érzitek a borzongást??? Szerintem ez a könyv legeslegnagyobb erőssége! Hihetetlenül hátborzongató, sötét és rémisztő ez a helyszín, amit körbevesznek a titkok és az érnyak, amik mindenfelé követik Luce-t. Nekem nagyon tetszett ez a hangulat, ettől vált a könyv letehetetlenné. A történet maga közepes: olvastunk már reinkarnációs szerelemről (lásd: Evermore - ami számomra a  legeslegrosszabb YA volt, amit valaha olvastam), bukott angyalokról (most a Csitt, csitt jut eszembe), bezárt fiatalokról... Mégis... tud újat nyújtani ez a könyv is!

Egyébként szeretem az angyalos történeteket - rájöttem. Valamiért számomra nagyon vonzóak ezek a karakterek. Talán azért, mert annyira méltóságteljesek, annyira tiszteletet parancsolók, annyira felsőbbrendűek ők. Éppen ezért olyan vonzóak és félelmetesek. Szerettem Patch karakterét is, és most Danielét...

Karakterek: És ezzel itt is volnánk a karaktereknél. Szóval szerettem Danielt mint angyalt, de meg kell mondjam, hogy Patch az arrogáns viselkedésével messze lekörözi. Camet pedig azért bírtam, mert az ártatlan és bájos külső mögött végig látni véltem valami alattomosat, valami sunyit. Ő volt az egyik kedvenc karakterem, tökéletes kidolgozás és finom, árnyalatni érzések övezik őt.
Luce mint főszereplő ismét nem varázsolt el. Valahogy olyan érthetetlen, úgy kellett sokszor a szájába rágni dolgokat, legszívesebben fenékbe billentettem volna. És egyébként is: annyira középszerűnek látom őt, hogy igazából én sem értem, hogy mit is eszik benne Daniel.....????
A másik kedvencem Arriane! Na ő tipikusan az a lány, aki a Sword & Crossba való. Harsány, nagyszájú, igazi őrült! De az a szeretnivaló őrült, dilis, de jóindulatú és szenvedélyes! Remélem, a következő részekben is megjelenik majd!

Összességében: Letehetetlen, izgalmas, érdekfeszítő könyv, kicsit kevesebb meglepetéssel, mint várnánk, de mindezért kárpótol minket a hátborzongató helyszín és a sötét hangulat! Tetszett!

Borító: Tökéletes! Félelmet keltő, titokzatos, szeretnéd látni a lány arcát, amit a tenyerébe temet és megtudni a titkot: hogy miért? mi történt vele? Szuper! Eddig talán a legjobb Könyvmolyképzős borító!

5 pontot adok rá!

Még két kötet várható, ezek:



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates