Mats Strandberg - Sara B. Elfgren: A kör

Fülszöveg:

Engelsfors. Egy apró csodás kis város Svédországban, ahol 6 lány épp csak elkezdte a középiskolát. Semmi közös nincs bennük – kivéve hogy mindegyikőjükben ősi ördögi erő lakozik. Az őszi szemeszter csak elkezdődött, amikor egy halott diákot találtak a suli egyik wc-kabinjában. Mindenki öngyilkosságra tippel. Mindenki, leszámítva a hat lányt, akik tudják az igazságot. Egy éjjel, amikor a hold kísértetiesen vörösen borítja be az eget, a lányok találkoznak a parkban. Nem tudják hogyan és miért mentek oda, csak azt tudják, hogy szükségük van egymásra a túléléshez. Azt mondják boszorkák. Egy ősi prófécia állítja, hogy ők a kiválasztottak. Ettől a naptól kezdve a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Az idő csak fogy. Valami vadászik rájuk, és ha nem ők találják meg előbb és pusztítják el azt, akkor ők halnak meg…

A könyvről:

Azt hiszem, az az ember, aki sokat olvas, vagy inkább: sokat olvas hasonló jellegű könyveket, az a borító, a fülszöveg, sőt, talán már a cím alapján is ösztönösen tudja, hogy hova kell nyúlnia, mit kell elolvasnia, mi az, ami neki egészen biztosan tetszeni fog. 
És ha a könyv elolvasása után bebizonyosodik ez az első megérzése, az hatalmas jó érzéssel tölti el az olvasót. De ha a könyv ráadásként felül is múlja az előzetes várakozásokat, na ahhoz fogható érzés nincs is talán még egy! :)

Velem ez történt...ez történt, miután elolvastam a Kört...

Pedig bevallom először kicsit tartottam tőle: azt hittem, túl sok lesz, túl gót, túl vad, túl horrorisztikus. De nem volt az. Tökéletes volt: éppen elegendő izgalom, éppen elegendő akció, éppen elegendő félelem. Tökéletes elegye a rémisztőnek, az érdekesnek és a drámainak, a misztikusnak és a realisztikusnak. Nem hiszem, hogy túlzok, mikor azt mondom: az év egyik legjobb ifjúsági könyve ez.

A történetet valószínűleg ismeritek már:
Engelfors egy csendes, vidéki kisváros valahol Svédországban, melynek hétköznapi unalmát egy különös öngyilkosság zavarja meg: a középiskola mosdójában Elias Malmgren felvagdossa az ereit. Az eset nagy visszhangot nyer, de nagyjából mindenki biztos benne, hogy öngyilkosság történt.  Hamarosan azonban bebizonyosodik - legalábbis az iskola hat diáklánya számára - , hogy egészen másról, egészen félelmetes dologról van itt szó: Eliast meggyilkolta valaki, ráadásul ők hatan lehetnek a gyilkos következő áldozatai. Ők ugyanis a Kiválasztottak. Kiválasztották őket arra, hogy különös, természetfeletti képességeik segítségével megmentsék a világot. Hogy hogyan, kitől, miért és pontosan milyen képességekkel is - az egyelőre egyikük számára sem világos. De ahhoz, hogy győzzenek  - és életben maradjanak - össze kell fogniuk, meg kell ismerniük egymást ... és önmagukat.

A történet tartalmát tekintve bizony, ez egy fantasy, egy misztikus thriller. Hiszen miről is van szó: boszorkányok, igézetek, átkok, mágikus képességek... mi más lehetne? Mégis azzal, hogy mindezt egy valódi környezetbe, eleven és hétköznapi karakterek köré helyezte a szerzőpáros, akik ráadásul mind létező, igazi problémákkal küzdenek - teljesen realisztikus érzetet kelt bennünk. Hihetetlenül bravúrosan egyensúlyoz e két kategória között, és közben egyetlen egyszer sem hagy bennünk hamis érzetet vagy hiányosságot. Mindkettő rész tökéletesen kidolgozott, végiggondolt, logikusan felépített, s a két rész ügyes összefonódása és összekapcsolása miatt bámulatosan hihető és valóságos.

Nem mondhatnám azt, hogy gyors és sodró lendületű a könyv, de nem is lenne ennyire élvezetes, ha végigrohannánk rajta és kizárólag a történeseket figyelnénk. Lassan, folyamatosan történnek az események, a gyilkos kilétének megfejtésén kívül ugyanis a lányoknak egy másik igen fontos dolgot is meg kell találniuk: saját magukat. Nemcsak a rejtélyeket, a különleges képességeiket kell megfejteniük, de meg kell küzdeniük saját, belső démonaikkal is: hiszen mindannyian tizenévesek, s magukkal hordozzák a korosztályukat érintő szinte valamennyi problémát: kirekesztettséget, magányt, evészavarokat, családi problémákat. Ahhoz, hogy győzzenek, nemcsak arra kell rájönniük, hogy meg kell bízniuk a másikban és össze kell fogniuk, de meg kell bízniuk önmagukban is, meg kell találniuk a saját helyüket a világban, a társadalomban, a családban, el kell fogadniuk saját magukat mind emberi, mind boszorkánylétük vonatkozásában... Hosszú és fájdalmas út ez, mint mindenkinek: hiszen nem más ez, mint a felnőtté válás bonyolult folyamata...

Mindezek mellett a könyv nem szűkölködik az izgalomban, akad egy-két igazán borzongató és félelmetes jelenet, és bizony van egy-két igazán megdöbbentő fordulat is. Sara és Mats igazán bátran bánnak a szavakkal és a történésekkel, nem átalkodnak megdöbbenteni és letaglózni az olvasót. Nekem néhányszor igazán elállt a szavam is, pedig nem gondolnám, hogy rosszul következtetek ki dolgokat vagy rosszul illesztem össze a kirakós darabjait...egyszerűen csak váratlanul és felkészületlenül ért...:) és ez jó! Egy jó kriminek is ilyennek kéne lenni!

A hangulata sajátos és egyedi, félelmetes és misztikus, de jóleső érzésekkel. Valahogy úgy, mint amikor tiszta libabőr leszel és kúszik fel az adrenalin, de érzed, hogy ez kellemes és inkább hűvösen borzongat, mint csípősen ledermeszt. Elképesztő...

Karakterek:

Számomra a könyv legeslegnagyobb erőssége a karakterekben rejlik -  sőt, én egyenesen azt mondanám, a regény egésze karakterközpontú és karakterszemléletű. 
Nemcsak azért, mert gyakori a szemléletváltás és a történetet egyszerre hat lány szemszögéből is megismerhetjük. Hanem azért, mert ezzel egyidejűleg mind a hat lányt tökéletesen és maximálisan kiismerjük, azonosulunk valamennyi félelmükkel és gondjukkal, s velük együtt igyekszünk úrrá lenni rajtuk és legyőzni, megoldani őket. 

S bár mind a hatan teljesen különböző egyéniségek, mindannyian összetett és bonyolult karakterek - pozitív és negatív tulajdonságokkal egyaránt felruházva, igazából nem tudok különbséget tenni köztük: mindannyian egyformán kedvesek lettek számomra, ki ezért, ki azért. Talán éppen azért, mert annyira élők és valóságosak....

Azt hiszem, ez nagy előny egy ifjúsági könyv számára: ennyi különböző személyiségű karakterből mindenki találhat valakit, akivel azonosulni tud, akit magához leginkább hasonlatosnak vél, akinek segítségével talán saját magát is képes kicsit jobban megérteni és  a gondjait feldolgozni. És azzal, hogy beleláthat más tizenévesek problémáiba és életébe, talán könnyebb lesz elfogadni és megérteni másokat is...

Bízom benne, hogy így van...bízom benne, hogy sokaknak lesz tanulság...

Borító:

Mivel a könyv csak október 25-én jelenik meg, nem tarthattam még kezemben a valódi, papírra nyomtatott kötetet - amit sajnálok...Hogy miért? Mert ismerem a Geopen Kiadó könyveit. Ismerem a köteteik minőségét, a borítók szépségét, a papírlapok tartósságát...
Hogy tudjátok miről beszélek:
Vettétek már kezetekbe a Vérbe öltözött Annát? Végigsimítottatok már kezetekkel a borító offszett nyomdával nyomott részein? Belelapoztatok már a jó minőségű oldalak közé, megcsodáltátok a vérvörössel szedett betűket? Csodálatosan szép és igényes kiadás!

És egészen bizonyos vagyok benne, hogy  a Kör sem marad majd el minőségben az Anna mögött, ugyanolyan tökéletes és gyönyörű kiadású könyv kerül majd a polcokra, mint az volt... 

A borító design-ját tekintve a kiadó megtartotta az eredeti, svéd kiadás képeit, ami szerintem csodaszép és hátborzongató egyszerre - és nagyon örülök, hogy a mienk nem az angol szemes borítót kapta ...huh!

Az eredeti svéd borító - A kör trilógia első és második része (a 2. rész a Tűz címet viseli)

Érdekességek:
Azt hiszem, nem meglepő, ha azt mondom, hogy a Kör egy trilógia sorozatnyitó kötete. Sőt, nem is csak egy trilógia....nemrégiben ugyanis nyilvánosságra hozták azt, hogy a szerzőpáros a  harmadik kötet befejezése után elkezdi a Történetek Engelforsból c. könyvét, amelyben nyolc rövid sztori kap majd helyet a Kör kezdete előtti időkről. A kötetet Svédország három leghíresebb illusztrátorának rajzai díszítik majd - amolyan képregényes formában.

Érdekes, hogy a trilógia valamennyi kötetének megfilmesítési jogait egyből megvásárolta a Filmlance filmstúdió, és Levan Akint nevezték ki a filmadaptációk rendezőjének, Sara Bergmark Elfgrent pedig a forgatókönyvírónak. A szerzők és a filmstúdió közötti nézeteltérések miatt azonban Akin elhagyta a projektet és azóta nincs hír a további lépésekről...Hát, nem tudom, meg merem-e nézni majd a filmet - annak ellenére, hogy a könyv nem volt annyira horrorisztikus, mint vártam...azért mégis...:)

Természetesen a könyvhöz készült előzetes is, ami - azt hiszem - kellőképpen érzékelteti a regény hangulatát. Íme a magyar kiadáshoz készült trailer, melyről tudni kell, hogy a könyvtrailerek versenyén elnyerte a szakmai zsűri második díját - nem érdemtelenül! Számomra rettenetesen hátborzongató - bár tudvalévő, hogy a képi megjelenítés erejét kevésbé bírom, mint a szavakét :) /én csak egyszer mertem végignézni.../

A Körnek van Facebook oldala és külön blogja is, ahol számtalan plusz informácit megtudhatunk a regényről, a trilógiáról és a szerzőpárosról.