Fülszöveg:
Gatlin megyében ritkán érték meglepetések az embert. Legalábbis azt hittem. Kiderült, nagyobbat nem is tévedhettem volna.
Volt egy átok.
Volt egy lány.
És a végén
Ott volt egy sírgödör.
Lena Duchannes-hoz fogható lányt még nem láttak Gatlin városában. A középiskola új diákja mindent megtesz azért, hogy különleges képességeit és a családját sújtó évszázados átkot eltitkolja a városka vaskalapos polgárai és diáktársai előtt. Azonban az elfeledett Dél vadon burjánzó kertjeiben, borongós mocsaraiban és romos temetőiben nincs az a titok, ami örökre titok maradhatna. Ethan Wate számolja a napokat az érettségiig. Azon a napon nem csak a középiskolának, de Gatlinnek is búcsút akar mondani. Hónapok óta egy gyönyörű lány kísért az álmaiban. Amikor Lena beköltözik a város legrégebbi, egyben leghírhedtebb ültetvényére, Ethan megmagyarázhatatlan vonzódást érez iránta. Elszántan kutatni kezdi a kettejük közötti titokzatos kapcsolat eredetét.
Egy városban, ahol ritkán érik meglepetések az embert, egy titok mindent megváltoztathat.
A könyvről:
Bizony ez a könyv is azok közé a kötetek közé tartozik, amik már hosszú hetek (hónapok?) óta a polcomon csücsülnek, de valamiért mindig beelőzte őket más, izgalmasabbnak ígérkező, vagy egyszerűen csak frissebb kiadású regény.
Aztán néhány hete kiadták a könyv alapján megrendezésre kerülő film előzetesét, és újra éreztem magamban a késztetést: ezt olvasni kell!
Ezért aztán így is tettem!
A történet izgalmas a maga nemében: Ethan egy eldugott, unalmas, isten háta mögötti kisvárosban éli mindennapi életét és arra vágyik, hogy egy napon elhagyja a települést és bejárja a világ érdekesebbnek és eseménydúsabbnak ígérkező helyeit. Hétköznapjait csupán egyvalami zavarja meg: a minden éjszaka rátörő, ismétlődő rémálmok, melyben egy ismeretlen lány megmentéséről és elvesztéséről álmodik - minden éjjel. Aztán egy különös napon felbukkan a lány az álmaiból. Felbukkan és megváltoztatja Ethan egész életét: a fiú szerelmes lesz, nem mindennapi titkokat tud meg, különös emberekkel ismerkedik meg és megtudja, nem mindenki az a városában , akinek eddig gondolta. Talán mégsem olyan unalmas kisváros az övék...
Ethan élete fenekestül felfordul, ki kell derítenie, milyen szörnyű átok sújtja Lenát, hogyan lehetne megmenteni és miért érintett benne ő maga is...Hogy hogyan és mit sikerül kinyomozniuk - nos, erről szól a könyv.
Azt gondolom, hogy ennek a könyvnek a legnagyobb erőssége a hangulatában rejlik: igazi borzongató, sötét, boszorkányos hangulat lengi körül, tele igézetekkel, sötét jóslatokkal, árulkodó látomásokkal. Nagyon szerettem ezt a hangulatot, ráadásul annyi képszerű elemet, annyi boszorkányos akciót tartalmaz, hogy csodálatosan jó filmet lehetne belőle készíteni - és reméljük sikerül is! 
A történet is tetszik a maga összesűrített lényegében, de úgy érzem, hogy picit hosszúra van nyújtva, túlbonyolították a szavak sűrűjével, egy csomó lényegtelen és érdektelen jelenet került bele, ami nem ad hozzá sem a történethez, sem a karakterizáláshoz, sem semmi máshoz. Nem veszített volna az értékéből, ha könnyebb lenne a könyv és nem terjengene annyi oldalon keresztül.Karakterek:
Ha őszinte akarok lenni, be kell valljam, hogy a karaktereket nem szerettem különösebben. Nem volt velük baj igazából, de azt hiszem, túl jellegtelenek voltak. Nem volt bennük semmi egyéni, semmi karizma, semmi olyan dolog, ami naggyá vagy különlegessé tette volna őket a szememben. Még akkor sem, ha Lena igéző és tele van különleges és nem hétköznapi tulajdonsággal. Mert maga a jelleme, az egyénisége egyáltalán nem kivételes és páratlan, sokkal inkább mondanám megalkuvónak, meghunyászkodónak. Az én szememben ő nem egy erős jellem...
Ethannel már más a helyzet. Ő akár kivételes egyéniség is lehetne a kitartásával, hűségével és bátorságával, ha hiteles lenne. Ha éreznénk rajta, hogy igazi, erős, belevaló férfi. Csakhogy nem érezzük. Én sokkal inkább úgy érzem, hogy Ethan egy olyan karakter, amit nők alkottak, és nők akarták nők akarták férfi szemszögből megközelíteni a történetet, nők akarták megalkotni a tökéletesnek vélt férfijellemet. Csakhogy ez nem volt igazán meggyőző.
A kedvenc karaktereim egyértelműen Macon bácsi és Amma volt - a két legerősebb, leglenyűgözőbb egyéniség. Nagyon tetszett az ő felsőbbrendűségük, tekintélyük és a tisztelet, amit kivívtak maguknak. Igen, azt hiszem, ilyen egy igazi, karizmatikus személyiség.
Borító:
A borító a maga egyszerűségében és visszafogottságában is nagyszerű. Igazából a betűtípuson van a hangsúly, ami igazán különleges, beszédes, az éjszakai erdő hátborzongató képével igazán jól és híven tükrözi a könyv árasztotta sötét hangulatot.
Érdekességek:
Mint azt tudjuk, 2013. július 13-án mutatják be az USÁban a könyv filmadaptációját, aminek főszerepét Alice Englert és Alden Ehrenreich játsza majd.
Bemutatták néhány hete a film trailerét is, amiről azt kell mondjam: határozottan jó és élvezetes! Izgalmakat, romantikát, misztikumot ígér - és ez nálam jó kombináció! Ráadásul olyan neves színészeket vonultat fel, mint Emma Thompson, Jeremy Irons és az az Emmy Rossum, aki az Operaház fantomjának Christine-jét játszotta anno Gerard Butler oldalán! Hát nem ígéretes?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése