Emma és Evan történetének folytatásáról 2014. április 8-tól minden másnap a Blogturné Klub kilenc bloggere teszi közzé a véleményét.
Ahogyan azt már megszokhattátok minden állomáson a könyvhöz kapcsolódó érdekességek, idézetek, trailer, beleolvasó és nyereményjáték is található, ahol 3db nyereménykönyv is gazdára talál.
Tartsatok velünk!
Rebecca Donovan: Visszafojtott lélegzet
Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632614632
Oldalszám: 528 oldal
Fordító: Sóvágó Katalin
Fülszöveg:
Weslynben most mindenki tudja Emma titkát, de Carol már nem bánthatja. Vannak, akiket még mindig kísértenek annak az éjszakának a borzalmai, és vannak, akik kénytelenek szembenézni döntésük következményeivel. Emma csak most kezd visszatérni az igazi hétköznapokba, és ebben segítségére van életének két legfontosabb személye, szerelme, Evan és legjobb barátnője, Sara. A lány úgy dönt, hogy itt az ideje, hogy anyjával is szorosabbra fűzze a viszonyát, ennek előmozdítása érdekében hozzá költözik. De biztosan ez a legjobb döntés? Képes lesz – e szembenézni mindazzal, amit múltja rejteget?
A könyvről:
Néha nagyon nehéz megértenünk azokat az embereket, akiknek valaha megtört az élete és sérült a lelke. Hiába minden törődés és támogatás, azt hiszem, sohasem fogják tudni ugyanúgy nézni az életet és megélni az érzelmeket, mintha sohasem bánt volna velük a sors cudarul és sosem érte volna őket semmi baj. A törés a lelkükben örökké megmarad, és sokkal nehezebben veszik az akadályokat, mint bárki más. S ha egy olyan akadály gördül eléjük, amit egy átlag ember is megsínylene, hát a következmények azt hiszem megjósolhatatlanok.
Emmának jócskán kijutott a rosszból és a kegyetlenségekből, s éppen hogy csak el tudott szabadulni a halál markából. Carol, brutális nevelőanyja a gyilkossági kísérlet után börtönbe került, de Emma érzi, hogy már sosem szabadulhat tőle: rémálmaiban üldözi, riogatja, ismét, újra és újra fojtogatja őt. De tudja, hogy vissza kell térnie a normális kerékvágásba, a mindennapi emberek életébe. Hogy életét helyretegye, visszaköltözik Rachelhez, régen látott szülőanyjához. Viszonyuk kezd rendeződni - bár inkább baráti, mint anya-lánya kapcsolat - s így aztán úgy tűnik, végre új irányt vehet az élete. Evan továbbra is támogatja és szereti, Sara a lehető legjobb barát.
Ám nem telik el sok idő, és Rachel megváltozik: újra inni kezd, részeg állapotában szörnyű dolgokat vág Emma fejéhez, s ezen még az sem segít, hogy új, fiatal barátja, Jonathan újra és újra megbocsát neki, támogatja, segíti. Emma és Jonathan hamarosan szövetségesre találnak egymásban, s az is kiderül, sokkal több bennük a közös, mint azt bárki gondolta volna. De a dolgok egyre rosszabbra fordulnak, s Emmának ismét jócskán kijut a rosszból...
Az Elakadó lélegzet sok Olvasónak a szemébe könnyeket csalt, sok Olvasó lelkét összetörte már. Ám mindezek mellett a legfontosabb hatása talán az volt, hogy hatalmas érzelmeket mozgatott meg. Szomorúságot, fájdalmat éreztünk, gyűlöletet, haragot, szégyent, részvétet, szeretetet, szerelmet... Nos, nem leszünk ezzel másként a Visszafojtott lélegzet olvasása közben sem! Azt hiszem, ez a kötet ismét csak őrült indulatokat hivatott kiváltani az Olvasókból, legyen az bármiféle. Vagy az összes együtt, ötvözve.
Mert Rebecca Donovan bizony tudja, hogy hogyan írjon meg egy történetet úgy, hogy elragadjanak az erős érzelmek. Az egész könyv egy érzelmi utazás, fokról fokra átéljük ugyanazokat az érzelmeket, mint az első kötetben, bár azt hiszem, talán erősebb lesz a harag, a frusztráció - Emma és Rachel iránt, Jonathan, sőt talán még Evan iránt is! Mert nem értjük, nem foghatjuk fel, hogy miért történik mindez, hogy hogy történhet meg mindez!
Ám ha jobban belegondolunk, be kell, hogy lássuk: ha valaki ilyen nagyerejű traumán megy keresztül, a testénél ezerszer jobban sérül a lelke, nem képes józanul gondolkodni, az érzelmeket másként éli meg, a tőle elvárt reakciók sokszor kiszámíthatatlanok. Így aztán - bármennyire is dühöngtem Emma döntésein - összességében véve megértettem őt. Semmi mást nem akart, csak végre egy normális családot, nyugodt életet. Csak kézbe akarta venni végre az irányítást ahelyett, hogy hagyja magát sodorni az árral. Ő csupán igyekezett életben tartani a reményt a lelkében arra vonatkozóan, hogy lehet jobb élete, lehet jobb jövője. S milyen hatalmas erő kellett a végén ahhoz, hogy belássa: ez bizony nem lehetséges. Így nem. Rossz felől közelített - és azt hiszem, rosszul is oldotta meg a helyzetet.
.jpg)
Emma hiábavaló küszködése egy hihetetlen dráma, örök frusztráció és szorongás kiváltó oka lesz, ami végigkísér minket az egész könyvön. Ugyanakkor azt mondanám, most először láttam Emmától végre valódi emberi érzéseket, dühöt, haragot, végre tudott kiabálni, őrjöngeni, önmagán kívül mást is hibáztatni! Megkönnyebbülés volt ez tőle, remény arra, hogy talán rendben lesz. És a végén a nagy visszalépés: aki érzelmileg sérült, a megoldást is másként látja. S bizony nem is jól....
Evan és Emma kapcsolata továbbra is édesen és aranyosan jelenik meg, az egyetlen harmonikus, idilli részei a történteknek, kettejük szerelme afféle béke szigete a könyvben. S bár néha-néha felsejlik egy-két zavaró tényező, ami azzal fenyeget, hogy megzavarja a harmóniát, Emma és Evan kitartanak, kapcsolatuk erős és stabil.
Frusztráló, ugyanakkor üde színfolt volt az új karakter, Jonathan bevonása a történetbe, a vele kapcsolatos ellentétes érzelmek mindvégig végigkísérnek minket olvasás közben.
S a regény végén a látszólagos békés és boldog lezárás helyett kapunk egy arculcsapást, egy hatalmas, bosszantó befejezést, egy óriási mérgelődnivalót. S bár a vele együtt járó függővég nem annyira erős, mint az Elakadó lélegzet esetén, azért ott van, és arra ösztökél: olvasd azonnal az utolsó részt!
Emmának jócskán kijutott a rosszból és a kegyetlenségekből, s éppen hogy csak el tudott szabadulni a halál markából. Carol, brutális nevelőanyja a gyilkossági kísérlet után börtönbe került, de Emma érzi, hogy már sosem szabadulhat tőle: rémálmaiban üldözi, riogatja, ismét, újra és újra fojtogatja őt. De tudja, hogy vissza kell térnie a normális kerékvágásba, a mindennapi emberek életébe. Hogy életét helyretegye, visszaköltözik Rachelhez, régen látott szülőanyjához. Viszonyuk kezd rendeződni - bár inkább baráti, mint anya-lánya kapcsolat - s így aztán úgy tűnik, végre új irányt vehet az élete. Evan továbbra is támogatja és szereti, Sara a lehető legjobb barát.
Ám nem telik el sok idő, és Rachel megváltozik: újra inni kezd, részeg állapotában szörnyű dolgokat vág Emma fejéhez, s ezen még az sem segít, hogy új, fiatal barátja, Jonathan újra és újra megbocsát neki, támogatja, segíti. Emma és Jonathan hamarosan szövetségesre találnak egymásban, s az is kiderül, sokkal több bennük a közös, mint azt bárki gondolta volna. De a dolgok egyre rosszabbra fordulnak, s Emmának ismét jócskán kijut a rosszból...
Az Elakadó lélegzet sok Olvasónak a szemébe könnyeket csalt, sok Olvasó lelkét összetörte már. Ám mindezek mellett a legfontosabb hatása talán az volt, hogy hatalmas érzelmeket mozgatott meg. Szomorúságot, fájdalmat éreztünk, gyűlöletet, haragot, szégyent, részvétet, szeretetet, szerelmet... Nos, nem leszünk ezzel másként a Visszafojtott lélegzet olvasása közben sem! Azt hiszem, ez a kötet ismét csak őrült indulatokat hivatott kiváltani az Olvasókból, legyen az bármiféle. Vagy az összes együtt, ötvözve.
Mert Rebecca Donovan bizony tudja, hogy hogyan írjon meg egy történetet úgy, hogy elragadjanak az erős érzelmek. Az egész könyv egy érzelmi utazás, fokról fokra átéljük ugyanazokat az érzelmeket, mint az első kötetben, bár azt hiszem, talán erősebb lesz a harag, a frusztráció - Emma és Rachel iránt, Jonathan, sőt talán még Evan iránt is! Mert nem értjük, nem foghatjuk fel, hogy miért történik mindez, hogy hogy történhet meg mindez! Emma hiábavaló küszködése egy hihetetlen dráma, örök frusztráció és szorongás kiváltó oka lesz, ami végigkísér minket az egész könyvön. Ugyanakkor azt mondanám, most először láttam Emmától végre valódi emberi érzéseket, dühöt, haragot, végre tudott kiabálni, őrjöngeni, önmagán kívül mást is hibáztatni! Megkönnyebbülés volt ez tőle, remény arra, hogy talán rendben lesz. És a végén a nagy visszalépés: aki érzelmileg sérült, a megoldást is másként látja. S bizony nem is jól....Evan és Emma kapcsolata továbbra is édesen és aranyosan jelenik meg, az egyetlen harmonikus, idilli részei a történteknek, kettejük szerelme afféle béke szigete a könyvben. S bár néha-néha felsejlik egy-két zavaró tényező, ami azzal fenyeget, hogy megzavarja a harmóniát, Emma és Evan kitartanak, kapcsolatuk erős és stabil.
Frusztráló, ugyanakkor üde színfolt volt az új karakter, Jonathan bevonása a történetbe, a vele kapcsolatos ellentétes érzelmek mindvégig végigkísérnek minket olvasás közben.
S a regény végén a látszólagos békés és boldog lezárás helyett kapunk egy arculcsapást, egy hatalmas, bosszantó befejezést, egy óriási mérgelődnivalót. S bár a vele együtt járó függővég nem annyira erős, mint az Elakadó lélegzet esetén, azért ott van, és arra ösztökél: olvasd azonnal az utolsó részt!
Borító:
A könyv borítóképei a történet okozta feszült, nyugtalanító hangulatot hivatottak elénk tárni, ráadásul a zárt ajtó résein átszűrődő fénynyalábok képe a cselekmény során is vissza-visszatérnek Emma rémálmaiban. Ez az egyszerűség és tudatosan sötét kép tökéletes kivetülése a regény keltette érzéseknek, igazán találó!
A könyv borítóképei a történet okozta feszült, nyugtalanító hangulatot hivatottak elénk tárni, ráadásul a zárt ajtó résein átszűrődő fénynyalábok képe a cselekmény során is vissza-visszatérnek Emma rémálmaiban. Ez az egyszerűség és tudatosan sötét kép tökéletes kivetülése a regény keltette érzéseknek, igazán találó!
Az új szereplő: Jonathan
Mielőtt bármit is mondanék Jonathanról, a megjelenő új szereplőről, le kell hogy szögezzem: az ő karaktere igazán komplikált, de ennek ellenére - vagy éppen ezért - én nagyon szerettem, és talán egy picit még elfogult is vagyok vele kapcsolatban. Képes az ember egyszerre szeretni és gyűlölni őt, és éppen ezért azt gondolom, hogy egy csodálatosan összerakott, nagyszerű karakter az övé, amiért minden tiszteletem az írónőé.
Jonathan Rachel barátjaként jelenik meg a regényben, jóvágású, jóképű, igazán lenyűgöző férfiként, aki néhány évvel ezelőtt még reklámfilmben is szerepelt. Igazán szórakoztatónak találja Rachel személyiségét, kapcsolatuk azonban leginkább csupán testi kapcsolat - s ez feldobja, lefoglalja Jonathan zaklatott, sérült lelkét.Mert Jonathan lelke nem teljesen makulátlan: tele van haraggal, bűntudattal, kínnal. És éppen ezért tökéletes összhangba kerül a szintén megkínzott, sérült Emmával, s megértik, támogatják egymást. Szükségük van arra, hogy kibeszéljék saját sérelmeiket, hogy egymásban lássák a gyógymódot, a menekülést. Kapcsolatuk erős és intenzív, ám nem teljesen tiszta, hogy minek is nevezhető ez pontosan. Szerelemnek kevés, barátságnak túl sok, inkább afféle kötődés, egymásrautaltság, ám még ez is kevés ahhoz, hogy kiút legyen. Jonathan sérülése túl mély, túl régi és túl sötét...
Ám mindezek ellenére is nagyon kellemes személyiség. Udvarias, kedves, megértő és figyelmes. Minden, minden körülmények között lehet számítani rá, nemcsak Emma, de Rachel is igazi lovagnak tekintheti őt. Ugyanakkor okos is, de vad és szenvedélyes, igazi férfi! Én azt gondolom, ha nem lenne a titka, a mélyben gyökerező brutális múltja, nagyon erős versenytársa lehetne Evannek...
Nyereményjáték
A nyeremény ezúttal sem marad el!
Nincs más dolgod, mint kitölteni az alábbi Rafflecoptert.
A játék végén kisorsolunk egy-egy példányt a Maxim Kiadó által felajánlott 3 darab Visszafojtott lélegzet könyv egyikéből.
(A postázás csak Magyarország területén érvényes!)
Turné állomások:
04/08 Angelika blogja
04/10 MFKata gondolatai
04/12 Kelly&Lupi olvas
04/14 Dreamworld
04/16 Deszy könyvajánlója
04/18 Nem harap a…
04/20 Kristina blogja
04/22 Roni olvas
04/24 Könyvgalaxis
2 megjegyzés:
Szia. Te hol olvastad el? Én sehol sem találom..:(
Szia. Április 24-én jelent meg, így azóta már bármelyik könyvesboltban megtalálható, vagy Internetes webáruházból megrendelhető. Nézd csak: http://www.libri.hu/konyv/rebecca_donovan.visszafojtott-lelegzet.html
Megjegyzés küldése