A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából előreláthatólag december 15-én jelenik meg Tamara Ireland Stone: Elválaszt az idő című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere egy blogturné keretében mutatja be Anna és Bennett varázslatos kalandját!
2013. december 7-től minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis ahogy az lenni szokott, nyereményekkel várunk Titeket!
Tamara Ireland Stone: Time between Us
Elválaszt az idő
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: ?
ISBN: 9789633734575
Megjelenés: 2013. december 15.
Fülszöveg:
Szeretni valakit nehéz.
De még nehezebb, ha nem csak a távolság áll közétek, hanem az IDŐ is.
FELEMELEM A FEJEM, ÉS EGYENESEN RÁNÉZEK. Most még félszegebben mosolyog, de ugyanolyan kedvesen. Mintha tudná, ki vagyok. Őszintén. Ettől olyan érzésem támad, hogy talán érdemes lenne megismerni, és önkéntelenül visszamosolygok rá.
Még akkor is vigyorgok, amikor befordulok a következő kanyarban. Aztán – mielőtt végiggondolhatnám, mit csinálok – félúton hátrafordulok, és ismét rápillantok.
Eltűnt.
Megpördülök, és a futópályát pásztázom a tekintetemmel. Aztán a padokhoz futok. A lépcső aljánál egy pillanatra megállok, és eltűnődöm, vajon ott volt-e egyáltalán. De végül csak összeszedem a bátorságom, és megiramodom felfelé.
Nincs ott, de biztosan tudom, hogy ott volt. Otthagyta a nyomát: a friss hó összepréselődött azon a helyen, ahol ült. Alul pedig ott a két lábnyom.
És akkor feltűnik még valami.
A saját lábnyomaim egyértelműen kivehetőek körülöttem a porhóban, az ő nyomai azonban nincsenek sehol. Pedig ott kellene lenniük, kétszeresen is – hiszen egyszer odament a padhoz, aztán pedig elment onnan. De sehol semmi, csak a vastag, szűz takaró.
„Csodálatosan megírt, egyedi szerelmes történet.”
A könyvről:
Az idő sok mindent megold - szokták mondani. Ám van az úgy, hogy éppen az idő az, ami összekuszál és megbonyolít mindent, ami megnehezíti néhány ember sorsát, jövőjét és boldogságát.. S hogy legyőzhető-e ez a minden hatalomnál nagyobb és erősebb, áthatolhatatlan akadály? Nos, talán van valami, ami még az időnél is nagyobb befolyással bír, ami áthatol minden lehetetlenen....
Ebben bízik legalábbis Anna és Bennett, akik csupán egy tökéletes véletlennek és Bennett különös képességének köszönhetően találkozhatnak.
Anna először el sem hiszi, hogy mindez létezhet és megtörténhet, ám amikor Bennett egy rablótámadástól menti meg őt - igazán szokatlan módon-, akkor már tudni akarja Bennett minden titkát és történetét. A fiú pedig lassan beavatja őt.
A lány hétköznapian eseménytelen napjai ezzel meg is szűnnek létezni, minden nap egy kész csoda lesz, minden Bennettel töltött nap maga a boldogság. Ám minden elmúlik egyszer... Annában lassan felmerül a kétely: beleavatkozhat-e egy ember a sors által megírt történesekbe? Megváltoztathatjuk-e a döntésünket, visszakanyarodhatunk-e egyes utakon? Mikor döntünk helyesen?
Nehéz és fájdalmas kérdések ezek, amire talán nincs is jó válasz. Ám Annának mégis meg kell hoznia a döntést. Hogy miben is? És mi lesz az? Milyen erős két ember szerelme? Erről szól ez a könyv...
.jpg)
Kedves, édes, mély kérdéseket érintő romantikus történet az Elválaszt az idő, amelynek központi témája ugyan az időutazás, ám mégsem a dolog természetfeletti, sokkal inkább az erkölcsi, filozófiai vonatkozásával foglalkozik - cseppet sem filozofikusan. Inkább egy mindennapinak, fiatalosnak álcázott bájos szerelmi történeten keresztül közelíti meg a felvetéseit, és a felmerülő kérdésekre maga a történet ad választ.
A könyv maga -ennek megfelelően - egy átlagos iskolás szerelemnek indul, annak minden megunhatatlan kedvességével, és a rejtélyes fiú titkainak lassú felfedezésével. Ám a titkok lelepleződése után kezdődnek az igazi bonyodalmak, és felvetődnek az első bonyolult kérdések...
Régi dolog már a pillangóhatás elméletének fejtegetése - ami azt hiszem, a könyv legtöbb felvetésének is az alapját képezi -, ám ebben az esetben leginkább a beavatkozás helyessége az, ami a könyv legfőbb dilemmája. Ha megakadályozhatnál egy balesetet, megtennéd-e, tudván, hogy ezzel sok mindent mást is megváltoztatnál? Ha visszautazhatnál változtatni egy döntéseden, megtennéd-e. És hasonlók... A két nézetet Anna és Bennett képviseli, ez a nézetkülönbség és egyet nem értés adja a kettejük közé ékelődő konfliktusok forrását, amit az életük közötti időbeli különbség csak tovább mélyít.
És mégis... pontosan az idő az, ami képes megértetni a másik nézőpontját és elfogadtatni más megközelítéseket...
Anna és Bennett szerelme minden nézeteltérésük ellenére is friss, fiatalos és romlatlan, teletűzdelve számos igazán szívhezszóló jelenettel és megnyilvánulással, álomszerű helyszínekkel és ötletes megoldásokkal.
Az írónő stílusa élénk, üde, igazán fiatalos - a könyv minden megnyilvánulásával egyetemben, a mélyebb gondolatok ellenére.
Ebben bízik legalábbis Anna és Bennett, akik csupán egy tökéletes véletlennek és Bennett különös képességének köszönhetően találkozhatnak.
Anna először el sem hiszi, hogy mindez létezhet és megtörténhet, ám amikor Bennett egy rablótámadástól menti meg őt - igazán szokatlan módon-, akkor már tudni akarja Bennett minden titkát és történetét. A fiú pedig lassan beavatja őt.
A lány hétköznapian eseménytelen napjai ezzel meg is szűnnek létezni, minden nap egy kész csoda lesz, minden Bennettel töltött nap maga a boldogság. Ám minden elmúlik egyszer... Annában lassan felmerül a kétely: beleavatkozhat-e egy ember a sors által megírt történesekbe? Megváltoztathatjuk-e a döntésünket, visszakanyarodhatunk-e egyes utakon? Mikor döntünk helyesen?
Nehéz és fájdalmas kérdések ezek, amire talán nincs is jó válasz. Ám Annának mégis meg kell hoznia a döntést. Hogy miben is? És mi lesz az? Milyen erős két ember szerelme? Erről szól ez a könyv...
.jpg)
Kedves, édes, mély kérdéseket érintő romantikus történet az Elválaszt az idő, amelynek központi témája ugyan az időutazás, ám mégsem a dolog természetfeletti, sokkal inkább az erkölcsi, filozófiai vonatkozásával foglalkozik - cseppet sem filozofikusan. Inkább egy mindennapinak, fiatalosnak álcázott bájos szerelmi történeten keresztül közelíti meg a felvetéseit, és a felmerülő kérdésekre maga a történet ad választ.A könyv maga -ennek megfelelően - egy átlagos iskolás szerelemnek indul, annak minden megunhatatlan kedvességével, és a rejtélyes fiú titkainak lassú felfedezésével. Ám a titkok lelepleződése után kezdődnek az igazi bonyodalmak, és felvetődnek az első bonyolult kérdések...
Régi dolog már a pillangóhatás elméletének fejtegetése - ami azt hiszem, a könyv legtöbb felvetésének is az alapját képezi -, ám ebben az esetben leginkább a beavatkozás helyessége az, ami a könyv legfőbb dilemmája. Ha megakadályozhatnál egy balesetet, megtennéd-e, tudván, hogy ezzel sok mindent mást is megváltoztatnál? Ha visszautazhatnál változtatni egy döntéseden, megtennéd-e. És hasonlók... A két nézetet Anna és Bennett képviseli, ez a nézetkülönbség és egyet nem értés adja a kettejük közé ékelődő konfliktusok forrását, amit az életük közötti időbeli különbség csak tovább mélyít. És mégis... pontosan az idő az, ami képes megértetni a másik nézőpontját és elfogadtatni más megközelítéseket...
Anna és Bennett szerelme minden nézeteltérésük ellenére is friss, fiatalos és romlatlan, teletűzdelve számos igazán szívhezszóló jelenettel és megnyilvánulással, álomszerű helyszínekkel és ötletes megoldásokkal.
Az írónő stílusa élénk, üde, igazán fiatalos - a könyv minden megnyilvánulásával egyetemben, a mélyebb gondolatok ellenére.
Karakterek:
Anna karakterét Tamara Stone a tökéletesen hétköznapi lánynak festette meg: közepes tanuló, ám jó sportoló, átlagos családban él, átlagos baráti társaságban. Bennett felbukkanása zökkenti ki az átlagosság burkából és varázsolja mindennapjait színesebbé - s mindezzel Annát is elindítja egyféle úton, ami mindenképpen karakterének változásához, sőt fejlődéséhez vezet. Eleinte idegesített Anna önzésének több ízben történő megjelenése - valószínűleg ezért is nem zártam őt annyira a szívembe-, ám azt gondolom, az írónő tökéletesen érzékeltette ennek szükségességét és változásának fokozatait.
Bennett számomra mindenképpen szeretnivalóbb, kedvesebb, nyitottabb szereplő, minden mondatából, minden mozdulatából árad az őszinteség, a szeretet mindenféle megnyilvánulása. Rendkívül szimpatikus az élethez, a természethez való hozzáállása, nagyra tartom az erkölcsi meggyőződéseiért, a kitartásáért.
A mellékszereplők kissé kidolgozatlannak tűntek számomra, szerettem volna többet megtudni Anna szüleiről, nem értettem teljesen mit szeretne elérni velük az írónő, hiszen egyszerre tűntek törődő és gondoskodó, szerető szülőknek, ugyanakkor felületesnek és kissé munkamániásnak (gondolok itt az anyára elsősorban)...
Emma alakját szerettem, bár sem Anna, sem a társaként és legjobb barátjaként nem tudtam beilleszteni a képbe - túl harsány és vad hozzájuk képest... de talán igaz a mondás mégis: miszerint ellentétek vonzzák egymást...
Anna karakterét Tamara Stone a tökéletesen hétköznapi lánynak festette meg: közepes tanuló, ám jó sportoló, átlagos családban él, átlagos baráti társaságban. Bennett felbukkanása zökkenti ki az átlagosság burkából és varázsolja mindennapjait színesebbé - s mindezzel Annát is elindítja egyféle úton, ami mindenképpen karakterének változásához, sőt fejlődéséhez vezet. Eleinte idegesített Anna önzésének több ízben történő megjelenése - valószínűleg ezért is nem zártam őt annyira a szívembe-, ám azt gondolom, az írónő tökéletesen érzékeltette ennek szükségességét és változásának fokozatait.
Bennett számomra mindenképpen szeretnivalóbb, kedvesebb, nyitottabb szereplő, minden mondatából, minden mozdulatából árad az őszinteség, a szeretet mindenféle megnyilvánulása. Rendkívül szimpatikus az élethez, a természethez való hozzáállása, nagyra tartom az erkölcsi meggyőződéseiért, a kitartásáért. 
A mellékszereplők kissé kidolgozatlannak tűntek számomra, szerettem volna többet megtudni Anna szüleiről, nem értettem teljesen mit szeretne elérni velük az írónő, hiszen egyszerre tűntek törődő és gondoskodó, szerető szülőknek, ugyanakkor felületesnek és kissé munkamániásnak (gondolok itt az anyára elsősorban)...
Emma alakját szerettem, bár sem Anna, sem a társaként és legjobb barátjaként nem tudtam beilleszteni a képbe - túl harsány és vad hozzájuk képest... de talán igaz a mondás mégis: miszerint ellentétek vonzzák egymást...
Borító:
A könyv borítójának világszerte számos verziója létezik, ám úgy tűnik a leginkább felkapott és alkalmazott megjelenés a lány zoomolt képe mögött halványan, a távolban felsejlő fiúalak. És azt kell mondjam, valóban ez tükrözi a legjobban a könyv tartalmi oldalát, hangulatát és fájdalmas romantikáját. A leginkább a tengerparti kép tetszik, hiszen ez a helyszín egyértelműen Anna és Bennett kedvenc helye - bármilyen oldalról is nézzük. A magyar borító ebben tökéletesen megfelel az én kívánalmaimnak - egyetlen problémám van vele: a lány divatjamúlt ruhája. Elvégre nem Anna az, aki az időben utazgat, nem igaz?
.jpg)
.jpg)
A könyv borítójának világszerte számos verziója létezik, ám úgy tűnik a leginkább felkapott és alkalmazott megjelenés a lány zoomolt képe mögött halványan, a távolban felsejlő fiúalak. És azt kell mondjam, valóban ez tükrözi a legjobban a könyv tartalmi oldalát, hangulatát és fájdalmas romantikáját. A leginkább a tengerparti kép tetszik, hiszen ez a helyszín egyértelműen Anna és Bennett kedvenc helye - bármilyen oldalról is nézzük. A magyar borító ebben tökéletesen megfelel az én kívánalmaimnak - egyetlen problémám van vele: a lány divatjamúlt ruhája. Elvégre nem Anna az, aki az időben utazgat, nem igaz?
.jpg)
.jpg)
Anna és Bennett helyszínei
avagy az időutazás számos lehetősége közül néhány...
1. Ko Tao -Thaiföld
"...előttem élénk kékeszöldben játszó víz terül el, ameddig a szem ellát. Az öböl kicsi; mindkét irányban látom a határát. Hatalmas sziklák fogják körül nyugodt, türkizkék vizét, ott, ahol összeér a végtelen tengerrel. Magas, csipkés szélű sziklák merednek az ég felé, mint túlméretezett könyvtámaszok, amik arra szolgálnak, hogy összetartsák a köztük lévő fehér homokot. Megfordulok, de a hátam mögött csak sűrű, fás bozótot látok. Sehol egy ember. Senki."
.jpg)
2. Ördög-tó Nemzeti Park
"Tovább keresem a legmegfelelőbb helyeket, manőverezek, helyezkedem, és meglepő módon még mindig fent vagyok. Nem nézek le. Eszembe sem jut. Minden idegszálammal arra összpontosítok, hogy megoldjam ezt a szikla-kirakóst, és megfejtsem a kódot, ami felvisz a csúcsra. És, amikor egyáltalán nem is számítok rá, megpillantom a napot. És a kék eget. Felértem."
3. Vernazza - Olaszország
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
4. La Paz - Mexico
"A horizonton a kelő nap, én pedig azt a szabályos, egyenes vonalat nézem, amely elválasztja egymástól a türkiz öblöt és a narancsszínű eget. Még mindig nem hiszem el, hogy itt vagyok.
...
Körülöttem sziklatömbök magasodnak, a part végét pedig sziklaszirtek jelzik. ..keresek egy száraz foltot a homokban, leülök, és a könyökömre támaszkodva körülnézek. Magamba szívom a látványt. Aztán hátradőlök a forró talajon. Behunyom a szemem, és egy jó darabig nem gondolok semmire, csak élvezem az arcomat simogató napsugarakat meg a hullámok hangját.."
Nyereményjáték
A nyereményjáték menetét azt hiszem, már mindenki ismeri! Lépj be a dobozba, like-olj, nyerj!
Sok szerencsét!
A turné menetrendje
December 7 - Dreamworld - Borítómánia
December 8 - MFKata gondolatai - Idézetek
December 9 - Kelly Lupi olvas - Anna egy napja
December 10 - Nem harap a... - Ismerd meg az írónőt
December 11 - Deszy könyvajánlója - Bennett
December 12 - Kristina blogja - Trailer
December 13 - Roni olvas - A regény helyszínei
December 14 - Angelika blogja - Anna és Bennett zenelistája
Nézzetek be mindenhová!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése