2011. április 27., szerda

Claudia Gray: Hourglass - Homokóra

Fülszöveg: Miután megmenekültek az Evernight Akadémiáról, a bentlakásos vámpíriskolából, ahol megismerkedtek, Bianca és Lucas a Fekete Keresztnél talál menedéket. 


Biancának titkolnia kell különös örökségét, máskülönben az életét kockáztatná a fanatikus vámpírvadászok között. De hamarosan értelmetlenné válik a titkolózás, és újból menekülni kényszerülnek, de ezúttal nem csak a Fekete kereszt üldözi őket, hanem az Evernight vezetősége is. 

Nem számít, milyen messzire szöknek, Bianca nem futhat el a végzete elől. Vajon a szerelem erősebb a végzetnél is?


Cselekmény: Amikor elkezdtem olvasni ezt a sorozatot, én balba, azt hittem, ez csak 3 kötetes és ez az utolsó rész. Erre kiderül, hogy nem, még van egy negyedik is. Úgyhogy úgy jártam, ahogy szoktam: várhatok a végkifejletre megint...

Nem is tudom, ezzel a harmadik résszel úgy vagyok, mint az Alkonyatban a Breaking Dawn-nal... Jó, sodró, lendületes, sokkal több minden történik benne, mint az első kettőben, mégis valahogy elvesztette az előző kötetek hangulatát. Talán azért, mert kitágult a világ, és immár nem az Evernight Akadémián vagyunk, hanem Észak-Amerika nagyvárosaiban? nem tudom...

Tényleg izgalmas, először a bújkálás, titkolózás, a harcok, utána a menekülés, az utolsó harmadban pedig az érzelmi mélypont: a betegség elleni eredménytelen küzdelem... 
Én sírtam rajta - lehet, hogy azért mert pont ekkor leterített a betegség, és lázasan olvasgattam a sorokat....nem tudom... szép volt!

várom a folytatást! El nem tudom képzelni, mi jöhet most, ezek után.

A legrosszabb: Balthazar keveset szerepelt...:-)

Ha pontozni kell: 4 pontot adok rá  - amiért kiestem a hangulatból..

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates