Fülszöveg: A hideg - Grace évek óta figyelte a házuk mögötti erdőben élő farkasokat. Egy sárga szemű farkas - az /ő/ farkasa - visszanéz rá. Nagyon ismerős, de nem tudja, miért.
A forróság - Sam két életet élt. Farkasként néma társa a lánynak, akit szeret. Aztán egy rövid ideig minden évben emberként, aki nem meri megszólítani Grace-t... Egészen mostanáig.
A borzongás - Grace és Sam számára a szerelem mindig távoli volt. De amikor már kimondták, nem takargathatták tovább. Samnek küzdenie kell, hogy ember maradjon - és Grace harcol, hogy megtartsa a fiút - még ha ez a múlt sebeit, a jelen törékenységét és a képtelen jövőt jelenti is...
Történet: Grace-t kislányként megmenti egy farkas a biztos haláltól. A lány innentől kezdve megszállottja lesz a farkasoknak, illetve ennek az egy bizonyos farkasnak. Beleszeret, és később kiderül, Grace farkasa igazából fiú, Sam, aki minden télen átváltozik. A Shiver az ő történetük.
A regény nem egy kalandregény, inkább romantikus, tele érzelemmel, így ne várjunk tőle izgalmakat, nagy történéseket. Lassan indul, mégis olyan szépen folydogál, hogy aztán a végén begyorsuljon, és szinte katarzisban érjük el a végkifejletet.
Érdekes megoldás, hogy a történet fejezetekre van osztva: hol Sam, hol Grace szemszögéből szemléljük az eseményeket. És minden fejezet elején kísért minket a "hőmérő" - most vajon hány fok van odakint?
Maggie Stiefvater csodálatosan ír. Gyönyörű metaforákat, csodálatos szóképeket használ, az egész regény tele van érzelemmel. Én hol sírtam, hol nevettem rajta, igazán elvarázsolt! Ez egy igazi irodalmi élmény, kilóg a többi YA közül ezzel is: itt igazán kapunk valami intellektuális élményt! Nemcsak a szavak vannak, itt líra van! Az egész mű egy költemény!
Karakterek: A karakterek jól kidolgozottak. Igazi kedvencem Sam, talán az anyai ösztöneim miatt. :-) Olyan kiszolgáltatott, mégis olyan igazi régitípusú lovag. Az igazi álmodozó, romantikus, érzelmes hős. Grace pedig az ellentéte: földön járó és gyakorlatias, mégis olyan tökéletes párt alkotnak, annyira természetes és magától értetődő az ő szerelmük! Annyira, hogy semmi sem választhatja el őket egymástól, még az sem, ami nyilvánvalóan szétválasztja....
Hangulata: Igazi téli hangulat. Az a forró-kávéval/teával-a-kandallóhoz-kuporodó-és-olvasgató hangulat, teljesen magával ragad. Imádtam ezt a részét is! Az egész regény nagyon szép, nagyon finom, olyan, mint a csipke. És ezért szeretem annyira. Nem a történet miatt - az semmi extra. A kidolgozottság, a stílus, a hangulat az, ami sajátossá és szerethetővé teszi.
Borító: Csodaszép. A kék, hideg szín remekül érzékelteti a hangulatot. Nekem nagyon tetszik! (Sokkal jobb, mint az angol fekete-fehér változat!)
Összességében: Nagyon nehéz erről a könyvről tárgyilagosan beszélni, mert nekem nagy kedvencem. Már sokszor elolvastam, és mindig ugyanaz a véleményem: varázslatos, magával ragadó - egyike azoknak a könyveknek, amit majd a lányaimmal is elolvastatok, ha tizenévesek lesznek!
A regényhez Maggie csinált egy playlistet. Én imádom, teljesen visszaadja a regény hangulatát. Igazi, minőségi zenék, ennek köszönhetően szerettem bele pl. Joshua Radinbe... Hallgassátok meg. A playlistet megnézhetitek itt.
Ha pontozni kell, 5* !!!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése