Jay Asher: Tizenhárom okom volt

Fülszöveg: Mikor Clay Jensen hazaér az iskolából, egy különös csomagot talál a verandán, amit neki címeztek. A csomagban néhány kazettára bukkan, amiket Hannah Baker - osztálytársa és titkos szerelme - készített, aki két héttel korábban öngyilkosságot követett el. Hannah elmondja, hogy tizenhárom oka volt annak, hogy úgy döntött, véget vet az életének. Clay az egyik. Ha meghallgatja a kazettákat, megtudja, miért. Clay egész éjszaka ide-oda bolyong a városban Hannah szavait hallgatva. Tanúja lesz a lány fájdalmának, és megtudja az igazságot saját magáról - az igazságot, amivel soha nem akart szembenézni.

Cselekmény: Annyira sokan keresték ezt a könyvet, még mielőtt megjelent volna, hogy nekem is felkeltette az érdeklődésemet. Azért furcsa: mi lehet vonzó annyira ebben a könyvben a fiataloknak? Az, hogy egy lány öngyilkos lett? Ennyi fiatalt érdekel a téma? Miért? Ez nagyon kíváncsivá tett, és úgy gondoltam, ha elolvasom, akkor talán megtalálom a választ rá... nem teljesen így lett...

A könyv irodalmilag nagyon érdekes megoldásokat szült: kettős narráció van benne - egyrészről Hannah magnókazettákra mondja el történeteit, másrészről Clay kommentálja ezeket és miközben hallgatja, sétál a városban. Bár Hannah adja ugye az alapsztorit, az ő érzéseit kellene, hogy megértsük, mi vezette rá, hogy a végén öngyilkos legyen, én úgy éreztem, Clayhez sokkal közelebb kerültem a végére. Valahogy az ő fejébe jobban beleláttam.. Lehet, hogy azért, mert az író végülis férfi??? Jobban érti/érzi ő is fiú szemszögből a dolgokat? /ha így is van, akkor is le a kalappal, mert a lányos oldalt is kitűnően közelíti meg!/

A magnószalagon szereplő sztorikat nem mesélem el, az a könyv lényege. DE! Azért annyit elmondanék, hogy a 13 ok szerintem abszolút nem 13, sőt!!! Ezek annyira bagatell dolgok, annyira apróságoknak tűnnek! Hogy lehet, hogy ennyi elég egy lánynak ahhoz, hogy véget vessen az életének? Jó, persze, tudom. Én is voltam tini, és én is olyan komolyan vettem mindent. De sosem fordult volna meg a fejemben az, hogy most akkor ezért megölöm magam! Tényleg megfordulna ezért valakinek ez komolyan a fejében????? szeretném hinni, hogy nem. Mert ha igen, akkor itt nagy baj van!

Annyi sok más, komolyan, nagyobb dolog van, ami miatt szenvednek az emberek és mégis túlélik! MÉgis küzdenek! Ne mondja senki nekem, hogy azért, mert a fiúk kikiáltják a suli legjobb seggének, vagy mert szárnyra kel róla egy pletyka, vagy mert valaki meg akarja csókolni, máris öngyilkos akar lenni! Ugyan már!!! Ezt senki sem gondolhatja komolyan!

Persze, érdekes az ok-okozati összefüggés és talán tényleg elcsüggedne tőle az ember, de az okok szerintem akkor is mondvacsináltak. Nem szerettem meg Hannah-t, sőt! NÉha meg akartam rázni, hogy ébredj már fel az önsajnálatból! NÉzz már körül a világban! Tényleg olyan szörnyű életed van???? 

Én nem sírtam a könyvön. Egyszer sem. Én csak dühöt éreztem Hannah iránt. Akit sajnáltam, az Clay. És a többiek nagy része. Mert 1-2 emberen kívül mit tettek ők? Semmi különöset szerintem. Egyikőjük sem gonosz, vagy szörnyeteg, mi célja volt Hannahnak velük? Ki akarta nyitni a szemüket, hogy legközelebb jobban figyeljenek másra? Ez lett volna a célja? És ezért tönkre kellett vágnia ezeknek az embereknek az életét? Örökre? Tudatni velük, hogy őket hibáztatja? Mikor valójában saját magába kellett volna belelátnia....

REmélem, az a sok tini, aki ezt a könyvet elolvassa, nem azonosul annyira Hannah-val. Remélem, hogy nem tartja ezeket az okokat tényleg ennyire mérvadónak? Remélem, nem látják úgy, hogy az iskola és az ott történtek az élet! mert Hannah otthoni dolgairól, családjáról nem sok szó esik! Ennyire nem voltak fontosak neki? Remélem, nekik több eszük van, remélem, ők reálisabbak, remélem, ők felnőttebbek!

Karakterek: A karakterekről nem szeretnék túl sokat mondani. Hannah-ról már elmondtam a véleményemet, Clay igazi jófiú, őt nagyon szerettem. Igazság szerint senkit nem tartok benne túl gonosznak, vagy ellenszenvesnek - egy embert kivéve (nem szeretném elárulni kit). Mindenki követ el hibákat. Ők csak gyerekek.

Borító: A magyar borító nagyon szép, talán a legszebb az összes közül, amit láttam. Bár nem értem teljesen a buborékokat, de az összhatás jó. És a lány a borítón szerintem nagyon szép.

Viszont ez a borító nálam nem tökéletes, ugyanis a könyv hangulatát, mondanivalóját nem adja vissza. Bár nem olyan szép az amerikai és brit borító, mégis valahogy jobban illeszkednek a könyvhöz.

Íme az amerikai borító

Ez a brit borító

Az amerikai borítón a hintán mélázó lány telitalálat. Annyira kirekesztettnek, annyira magányosnak tűnik - szerintem ez a nyerő! 

A brit borítón a lány nem tetszik annyira, de a tekintete fájdalmas... Nem a legszebb borító ez, de azért nem olyan rossz.

Mint mostanában minden könyvből, természetesen ebből is hamarosan film készül. Ha minden igaz 2013-ban kerül bemutatásra, de túl sok dolgot még nem tudni róla. Felröppent ugyan a hír, hogy az író, Jay Asher Selena Gomezt szemelte ki Hannah szerepére, ez még koránt sem biztos. (Én személy szerint nem tudom, ki ő, miben játszott, de külső alapján nem is túnik olyan rossz választásnak. El tudom őt képzelni Hannah-ként.)

Ha pontozni kell, én 4 pontot adok.