Stephenie Meyer: A burok

Fülszöveg: A Földet elfoglalta a világűrből érkező idegen faj, amelynek tagjai irányításuk alá vonják az emberek elméjét, miközben testüket érintetlenül hagyják. Az emberiség túlnyomó része feladta, az ő testük már csak egy burok. A betolakodók a Földet paradicsommá változtatták. Saját maguk számára. Amikor egy nagyhírű, különc, világról világra vándorló lélek érkezik a bolygóra, az utolsó lázadók egyikének testét kapja ittlétéhez. A Vándor, aki Melanie Stryder testébe költözik, ismeri a nehézségeket amelyekkel szembe kell néznie egy emberi burokban élve. Egyvalamire azonban nem készült fel: hogy új testének előző lakója nemhogy nem költözött ki a burokból, de egyenesen visszaköveteli a tulajdonát. Melanie megtölti a Vándor elméjét az emlékeivel és képekkel a szerelméről, aki egy távoli helyen bujkál, és még mindig nem adta fel a harcot az idegenek ellen. Mivel a Vándor képtelen ellenállni a rátörő érzelmeknek, vágyakozni kezd a férfi után, akivel még soha nem találkozott. Aztán egy váratlan fordulatnak köszönhetően Melanie és a Vándor szövetségesekké válnak, és a két lélek ugyanabban a burokban vág neki az arizonai sivatagnak, hogy megtalálják a férfit, akibe mindketten szerelmesek…

Cselekmény: Nagy nehezen álltam neki ennek a könyvnek, már régóta tervben volt, de mindig rakosgattam. Hogy miért? Azt hiszem ennek több oka is volt: egyrészt az, hogy úgy gondoltam, az Alkonyat-széria után ez csak csalódás lehet. Másik pedig az, hogy én nem nagyon szeretem a sci-fiket. Mármint azokat az igazi, földönkívüliekről szóló sci-fiket...Így aztán még csak most került sorra.

Háromszori nekifutásra sikerült. Az eleje mindig megijesztett, mert tényleg sci-fisen indul.. Idegenek, idegen nevek, nem teljesen érthető események.... Nehezen vettem rá magam. Tényleg! De aztán megérte!

A cselekmény egyszerű: valamikor a nem túl távoli jövőben - vagy talán napjainkban - idegenek szállják meg a bolygót, észrevétlenül beköltöznek az emberi testekbe - azokat gazdatesteknek használva. Persze van nekik is saját testük, de lényegében ők paraziták, gazdatest nélkül nem élhetnek a saját bolygójukon kívül. 

Egy ilyen idegen, egy lélek a főhősünk, aki a Vándor névre hallgat. Ő beköltözik egy fiatal lány, Melanie Styder testébe. Azonban a lány túl erős jellem volt, és nem tűnt el nyomtalanul, még ő is jelen van a testben. Nagyjából úgy, mint amikor valaki skizofrén (bocsánat,nekem ez jut róla eszembe): két személyiség egy testben. 

És itt kezdődik Vándor és Melanie története. 

Elindulnak megkeresni ők ketten egy testben Melanie szerelmét, Jaredet és öccsét Jamie-t. Mivel Vándor Melanie összes emlékét látja, annak valamennyi érzésével egyetemben, ő is beleszeret Jaredbe - látatlanul -, ezért mindenben segít neki. Így bukkannak rá az ellenállók búvóhelyére, és ismerkednek össze az itt bújkáló emberekkel. De mi lesz Melanie-val, mi lesz Vándorral? Élhetnek-e mindig így, ketten egy személyben, mi lesz a sorsuk? Hát igen! Ez a legnagyobb kérdés.

Amilyen nehezen indult, onnantól kezdve, hogy meglelik a barlangokat, egyre élvezetesebb lesz a könyv. Tele érzelmekkel, szerelemmel, barátsággal, vívódással... Itt lesz igazán Meyer-es a könyv! Engem a sci-fi szál nem is annyira érdekelt, bár kétségkívül érdekes az elgondolás, nekem sokszor túl sok - pl.: a kül. bolygókon élők és történtek nekem viccesek, túl hihetetlen!.Engem inkább az érzelmi része fogott meg, az emberi oldala. A kérdés, hogy mennyire gyarló az ember, és mégis mennyire emberséges, mennyire tud szeretni és mennyire gyűlölni, mennyire képes gonosz lenni és mennyi képes szerethető lenni - mindezt egyszerre... Nehéz dolgok ezek, és  a könyv ezt  csodaszépen összefoglalja.

Karakterek: Vándor a fő karakter, ez egyértelmű. Én megszerettem, és itt nem is tűnt olyan hihetetlennek az ő önzetlensége, érzékenysége, önfeláldozásai, mint a Twilightban Bellánál. Hiszen Vándor nem ember, hanem Lélek. Ő nem ismeri a gonoszt, a rosszat, az önzést.... 

Melanie-t nem kedveltem különösebben, és nem tudom megmagyarázni, miért.... Ahogy Jared-et sem...

Ian viszont...! Igen, ő az egyik kedvencem! Aki szerette Edwardot, az kedvelni fogja Iant is. Megvan benne éppen az a védelmező ösztön, hűség és kitartás bármi áron, ami Edwardban is benne volt. 

Másik kedvencem Jeb. Imádom az öreget, a beszólásai, az éleslátása és a humora miatt! Igazi jófej! :-) 

Borító: Szerencsére az Agave Kiadó megtartotta az eredeti borítót, és itthon is azzal adták ki a könyvet. Szerencsére, mert szerintem a borító így jó, ahogy van. Aki olvassa a könyvet, tudja, miért.

Egyébként Stephenie Meyer a kéziratához saját maga is tervezett egy borítót, ami hasonló elgondolású, mint utána a végleges változat. Ó is a szemre koncentrál, mint később a végleges változat is... A fehér háttér helyett esetleg ha ez is fekete lenne, nekem ez is tetszene...

Az írónő férje egyébként készített néhány csodaszép fotót, amelyek a könyvet ihlették. Ezeket itt lehet megtekinteni. 

Valamint elkészült a Twilight-hoz hasonlóan ennek a könyvnek is a playlist-je (hallgasd meg itt), vagy nézd meg az írónő honlapján (itt).

Összességében:  Nem a szó szoros értelmében vett sci-fi, inkább egy érzelmekre épülő történet, melynek van egy sci-fis szála is. Inkább női könyvnek mondanám, a férfiak nem szeretik annyira az érzelgős sztorikat, mint amilyen ez is (én bevallom, többször megkönnyeztem , szégyen vagy sem, én már csak ilyen vagyok!) Aki a Twilight érzést keresi benne talán megtalálhatja, bár én inkább azt mondom, ez inkább Meyer stílusából fakadl. Ez korántsem olyan hangulatú, mint az Alkonyat, nincs annyira kiélezve a szerelem érzésére, inkább az összes érzelemre összességében. Ez nem tinikönyv, nem tinikről és nem kifejezetten tiniknek szól (csendben hozzáteszem: szerencsére)...:-)
Egyébként állítólag készül a folytatása, ami a Lélek címet kapja majd... (Örülök, és dühöngök egyszerre: miért kell mostanában minden könyvnek 2-3-4 részesnek lennie? Ez a történet így magában olyan szép kerek! Olyan lezárt, tökéletes, miért kell folytatni??? Másrészről biztos vagyok benne, hogy ha tényleg lesz folytatás, és nálunk is megjelenik, az elsők között leszek, aki megveszi és olvassa...)


Ja, és persze ebből is készül a film, amit 2012-ben fognak bemutatni. Egyelőre csak a rendező ismert, szereplők még nincsenek...


Ha pontozni kell, 5 pontot adok rá.